Fontos bejelentést tett Nagy Márton az inflációról

Amilyen hirtelen jött, a hatékony intézkedések eredményeképpen olyan gyorsan el is tűnt az infláció, amely januárra gyakorlatilag összeomlott, így az már nem jelent érdemi problémát a gazdaság szempontjából

– hangsúlyozta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, a Magyar Compliance Akadémia (MCA) első rendezvényén, Budapesten, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) székházában.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyitóelőadásában arról beszélt, hogy Magyarországon a keresleti oldal helyett a kínálati oldal húzta az inflációt, amelynek következtében a fiskális és a szabályozói politika tudta hatékonyan kezelni az inflációt.A kormány a kezdetektől fogva olyan hatékony és eredményes intézkedésekkel küzdött az infláció letörése érdekében, mint az élelmiszerár-stop, az üzemanyagár-stop, az energiaintenzív vállalkozások támogatása, a kedvezőtlen váltófix szerződések megmentése, az áramár-sapka vagy éppen a kötelező akciózás és az online Árfigyelő rendszer.

Az intézkedések működtek, ugyanis Magyarország sikeresen kezelte az energiaválságot, megszűnt az ikerdeficit és a piaci verseny ösztönzése visszaszorította a vállalati profit húzta inflációs hatást is

 – emelte ki Nagy Márton.

Ha verseny van, akkor a fogyasztó alacsonyabb áron kap termékeket, és a vállalatok termelékenysége, hatékonysága is emelkedett, a gazdaság is hatékonyabban, produktívabban működik – mondta Nagy Márton.

Mint mondta, az inflációs hullám 70 százaléka három fő tényezőből állt:- az energiaárak emelkedése,

- az árfolyam gyengülése, illetve

- az ár-profit spirál.

Mint fogalmazott, Amerikában nem volt energiaválság, miközben az európai gázár 2022 nyarán tetőzött.

Az energiaárak felrobbanása az egész EU-ban jelentős volt, azonban Magyarországot érintette az egyik legnagyobb mértékben, mert a GDP arányos nettó energiaimportunk magas.

Kiemelte: a GDP 4 százalékát importáltuk 2022-ben, ez a második legnagyobb arány Európában, miközben az áram- és a gázárak nagyon magasak voltak.

Az energia-probléma lényege az import arányának mérséklése, a zöld energia emelése, ez azonban nem megoldható rövid távon.

- A magyar vállalatok gázszerződéseinél nem tapasztalható markáns eltérés a tőzsdei áraktól, ellentétben az áramszerződéseknél, ahol jelenleg is jelentős az eltérés, ezt a problémát kellett kezelni - tette hozzá.

Kiemelte: 2023-ban Magyarországon volt az egyik legmagasabb a vállalati áramár.A kormány az extraprofitadóval védte meg a rezsicsökkentést, az energiaintenzív kkv-kat támogatta, elindította a gyármentő programot, kiszabadította a vállalatokat a váltófix szerződésekből, és áramár-sapkát vezetett be - mondta.

Hozzátette, hogy ikerdeficit jött létre: a költségvetési hiány 6,1 százalék lett 2022-ben, mellette 8 százalék feletti volt fizetési mérleg hiány, emiatt euró áramlott ki az országból, így gyengült a forint.

- A folyó fizetési mérleg hiányt sikerült összetörni, jövőre 4,5 százalék lehet a költségvetési hiány, amit 2,9 százalékra mérséklődik majd - mondta.

A tavalyi 17,6 százalék után idén 5 százalék körül, jövőre 3,2 százalékon alakulhat az infláció a kormány becslése szerint.

Meggyőződésem, hogy a mögöttünk hagyott 2023-as esztendő az infláció gyors letörésének éveként vonul be a magyar gazdaságtörténetbe

– húzta alá Rigó Csaba Balázs.

A GVH elnöke kifejtette, hogy a 2022. decemberi 44,8 százalékos csúcshoz képest alig egy év alatt kevesebb, mint tizedére zuhant az élelmiszerárak emelkedése.

Mint mondta, a gazdasági növekedés helyreállítása szempontjából is kedvező folyamatokhoz a kormányzati és jegybanki intézkedések mellett, a GVH versenyélénkítő lépései, közte az online Árfigyelő rendszer működtetése is hozzájárult.

Rigó Csaba Balázs rámutatott, hogy a www.arfigyelo.gvh.hu címen elérhető online Árfigyelő teljesíti a GVH talán két legfontosabb célkitűzését. Fokozza, erősíti a piaci versenyt és a verseny élénkítésén keresztül növeli a fogyasztói jólétet.

Hozzátette: az Árfigyelő használatával a fogyasztók pénzt és időt spórolhatnak a vásárlásaik során, ezért fontos, hogy minél többen használják.

A GVH elnöke kijelentette:

Meggyőződésem, hogy 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának éve lesz, így idén is fontos szerepe lesz a verseny védelmének.

Kifejtette, hogy a fair verseny megőrzéséhez kívánnak hozzájárulni a Magyar Compliance Akadémia elindításával, mely egy beszélgetés-sorozat a gazdaság szereplőivel a jogszerűtlen magatartások megelőzésére és az edukációra helyezve a hangsúlyt.

A rendezvénysorozat segítségével a piaci szereplők elsőkézből szerezhetnek iránymutatást és segítséget ahhoz, hogy milyen gyakorlatokkal tudják továbbfejleszteni jogkövető magatartásukat

– világított rá köszöntőjében Rigó Csaba Balázs.

A nemzetgazdasági miniszter nyitóelőadása után egy panelbeszélgetés keretében vitatták meg a résztvevők a megfelelés szerepét a versenyképességben.

A diskurzusban – amelyet Sipos Attila, a GVH főtitkára moderált – részt vett Tóth András a GVH elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke; Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára és Hegymegi-Barakonyi Zoltán, a Magyar Versenyjogi Egyesület elnöke.