Hogy működik az agyunk?
HírekVajon saját személyiségünk befolyásolja azt, hogy milyen döntéseket hozunk meg az életünkben, vagy az egész csak neurológiai folyamatok végeredménye? És mi a helyzet a szokásainkkal vagy az esetleges függőségeinkkel? Russell A. Poldrack amerikai pszichológus és neurológus könyvéből megtudhatjuk, hogy mit árul el gondolatainkról az agyi képalkotás, és mi az, amit nem.
Az agy működésének megértése kétségkívül napjaink egyik legnagyobb tudományos feladata. Hogyan képes kevesebb mint másfél kilogramm élő emberi szövet olyan szellemi teljesítményre, amelyre még a világ legnagyobb számítógépei sem, miközben annyi energiát sem emészt fel, mint egy pislákoló villanykörte? Az idegtudománnyal foglalkozó szakemberek számára e kérdés megválaszolása hosszú ideje fontos célt jelent, “Az új gondolatolvasók” című könyv pedig annak izgalmas történetét mutatja be, hogyan vált képessé a tudomány az emberi agy minden eddiginél részletesebb megfigyelésére.
A technika és a tudomány fejlődésével ma már számos módszer létezik, amivel részletes képet lehet alkotni az emberi agyról, az idegrendszerről. Ehhez az egyik legnagyobb segítséget kétségkívül az MRI feltalálása adta.
A mágneses rezonancia elvén működő képalkotás arra teremtett lehetőséget, hogy a neurológusok végre biztonságos keretek között tudják az agyműködést megvizsgálni. Emellett a pszichológiai funkciókat, és azok tettekben való megnyilvánulásait is segített megérteni. Például azt, hogy valaki miért bánt egy másik embert, vagy miért nem bírja abbahagyni a szerencsejátékot, és miként válik függővé.
Később a funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat (fMRI) megjelenése még nagyobb technológiai áttörést jelentett.
Ez a képalkotási módszer feltárta, hogy az agyunk kisvilág-hálózatok elve szerint működik, és ezer meg ezer ilyen kapcsolat futtatható végig az emberi elmén. Ez azt jelenti, hogy az agyunk minden egyes neuronja hálózati összeköttetésben van egymással. Az fMRI elterjedése egyre több tudósban hozta felszínre azt a tudományos vágyat, hogy ezzel a módszerrrel végre feltérképezhető lehet az egyének belső, egyedi gondolatvilága is.
Ez a fajta „gondolatolvasás” vagy „dekódolás” olyan messzire vitte a tudományos érdeklődést, hogy fMRI vizsgálatokkal próbálták előre megjósolni, a jövőben milyen tetteket hajt végre az ember. Ezek a tesztek megdöbbentő eredményt hoztak: a kutatók az fMRI segítségével 70 %-os pontossággal meg tudták előre mondani, hogy mit fog tenni a vizsgált személy.
Poldrack könyve a vizsgálati módszerek részletes bemutatása mellett külön fejezetekben elemzi az idővel járó változások hatásait is.
Életünk során ugyanis agyunk folyamatosan változik. Bár idegsejtjeink többsége már születésünk óta működik, az ún. prefrontális kéreg csak később, a felnőtté válás küszöbén alakul ki. Elménk már a 30-as éveinkben elkezd leépülni. Ilyenkor a neuronok lassan pusztulásnak indulnak, de a nagyobb változást nem ez okozza, hanem az idegsejtek közötti kapcsolat megváltozása, ami a memóriáért és a tudásért felelős. Emiatt alakulhat ki az időskori demencia.
Az idegtudomány rohamos fejlődésével megismerhetővé vált a megismerhetetlen. Az, hogy az agy specifikus változásai tesznek minden embert egyedivé.
A szerző szerint az fMRI és a folyamatosan megjelenő új technológiák hatalmas, talán most még elképzelhetetlen mértékű fejlődést fognak eredményezni az agykutatás, az emberi elme és az emberi jellem megismerése, illetve esetleges befolyásolása terén.
