Magánszféra és hatalom - Könyvajánló

Napjainkra az információ a hatalom egyik legfőbb eszközévé vált. Jogos tehát a kérdés, hogy milyen adatokat, információkat követelhet és szerezhet meg a politikai vezetés a társadalom tagjairól, más országok állampolgárairól vagy épp a piaci résztvevőkről arra hivatkozva, hogy mindez az ő védelmüket szolgálja – például terrortámadás vagy vírusjárvány veszélye esetén.  

Henry Farrell politológus és Abraham L. Newman professzor „Magánszféra és hatalom” című könyvéből megtudhatjuk, hogy

az Európai Unió és az Egyesült Államok – mint a világpolitika két legfontosabb szereplője – milyen szabályozási gyakorlatot követ a magánszféra védelme és a biztonság vonatkozásában, és ezek hogyan formálják át a transzatlanti kapcsolatokat.

A szabadságért és a biztonságért vívott harcot általában a békeszerető Európai Unió és a háborúpárti Egyesült Államok ütközeteként szokás ábrázolni. Ez azonban túlzottan leegyszerűsítő, állítják a könyv szerzői.

Az igazi vita valójában két transznacionális szövetség között zajlik, amelyek közül az egyik a biztonságot, a másik pedig a szabadságot tartja fontosabbnak, és amelyek küzdelme teljesen átformálta a megfigyelések politikáját, az e-kereskedelmet és az adatkezelési jogokat egyaránt.

E három nagy területhez kapcsolódóan a szerzők megvizsgálják, hogyan erősödtek és gyengültek meg ezek a határokon átnyúló együttműködések, illetve szövetségek.

Henry Farrell és Abraham L. Newman szerint ahogyan az állami és a magánfelügyelet egymásba mosódott, úgy olvadt össze a nemzeti és a globális szféra is.

Mivel az olyan cégek, mint például a Google, a Facebook és az Amazon, globálissá váltak, átalakították azoknak az országoknak a belgazdaságát és politikai környezetét is, amelyekben üzleti vállalkozást folytattak, gyakran sürgetve ezzel a szabályok számukra előnyös megváltoztatását.

A globalizáció miatt pedig az egyik ország jogi gyakorlatában végrehajtott intézkedések következményekkel jártak más országokban is.

A „kölcsönös függőségi megközelítés” új módja olyan átfedési szabályokat eredményezett, amelyekben a nemzeti szabályok és törvények stabilitása és hitelessége egyre bizonytalanabbá vált. A szerzők rávilágítanak arra is, hogy az információ mint hatalmi eszköz mára a pénzzel egyenértékűen képes befolyásolni a világgazdaságot és a világpolitikát. Felmerül hát a kérdés: hogyan található meg a szabadság és a biztonság közötti egyensúly a multinacionális vállalatok és az egyre sűrűsödő társadalmi hálózatok világában?

A szerzők izgalmas, részletes elemzéseken és valós példákon keresztül mutatják be az információbiztonsági kérdések mögött húzódó nagyhatalmi törekvések okait, és tárják fel azok következményeit.

A kölcsönös gazdasági függőségek és hálózatok korában a jelen kötet egy friss nézőpontot kínál olvasójának, hogy megértse és átlássa az információ és a hatalom globális jelentőségét.