Régiós szinten is előkelő eredményekkel büszkélkedhet a hazai BSC szektor

Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója az ötödik alkalommal elvégzett ágazati felmérés eredményeit értékelve kiemelte, hogy a BSC szektor hazai története „sikersztori”.

Magyarországon működik az egyik legérettebb üzleti szolgáltató központ-ökoszisztéma a kelet-közép-európai térségben. A BSC-k 60 százaléka több mint tíz éve van jelen az országban, és a szektor  már a hazai össztermék (GDP) 3 százalékát biztosítja – tette hozzá a Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa.

A növekedés megingathatatlan, a foglalkoztatottak száma 110.000 felett jár, és 215 vállalat alkotja a hazai BSC közösséget. A nagysághoz minőség is társul, mi sem igazolja ezt jobban, hogy egyetlen év alatt megduplázódott a pozíciók száma a kutatás-fejlesztés területén – mutatott rá Joó István.

A konferenciát a HIPA, a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) és a BSC-ket összefogó  nemzetközi szakmai szervezet, az ABSL (Association of Business Service Leaders) magyar tagja, vagyis az ABSL Hungary közösen szervezte. A tanácskozáson száznál is több ágazati szakember, köztük számos vállalatvezető vett részt. Előadásokon és panelbeszélgetéseken tekintették át az utóbbi év fejleményeit, és elemezték a BSC-k előtt álló lehetőségeket és kihívásokat a képzett munkaerő biztosításától a távoli régiók, köztük Latin-Amerika és Délkelet-Ázsia előretörése nyomán erősödő versenyig.

Joó István a konferenciát megnyitó köszöntőjében rámutatott, hogy a HIPA eddig is teljes erővel támogatta a BSC szektort, 106 projekt révén 20 ezer munkahely megteremtéséhez járult hozzá. A 2030-ra szóló tervekről elmondta: a legfőbb cél, hogy az évtized végére 150 ezerre emelkedjen az ágazatban alkalmazottak száma, a vidéki, főleg az egyetemi városokban dolgozó munkatársaké pedig megduplázódjon.

Ugyancsak kiemelt cél, hogy a magyar BSC szektor minél inkább rákapcsolódjon a magas szellemi hozzáadott értékű tevékenységek térnyerése felé mutató automatizálás trendjére, és 2030-ra vezető legyen a régióban – ismertette Joó István.

Kifejtette, hogy a befektetésösztönzés legfőbb alapelvei közé tartozik a gazdasági semlegesség, és ez a BSC szektorban is egyre inkább érvényesül. Ezért a HIPA harmadik fő célja, hogy a nyugati partnerek támogatásának folytatása mellett az ágazat keleti képviselői is mind nagyobb számban döntsenek Magyarország mellett.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszédében aláhúzta, hogy egész Európában versenyképességi fordulatra van szükség, és ehhez hozzájárulhat a magyar modell, amelynek egyik alapelve, hogy a gazdaság igényeihez kell igazítani a felsőoktatást, a szakképzést és a kutatási, innovációs támogatások rendszerét.

A miniszter az utóbbi évek eredményeiről a többi között elmondta, hogy elindult a gazdaság és az egyetemek együttműködése, öt év alatt megduplázódott a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szakemberek száma a gazdaságban, és fél évtized alatt a doktoranduszok számát is sikerült megkétszerezni.

Csak az utóbbi egy évben 2,1 százalékkal javult a magyar innovációs potenciál, és minden tíz felnőtt közül hat vett részt valamilyen, többnyire vállalati képzésben. Mindez azonban nem önmagáért való, a felsőoktatás, a szakképzés és a kutatás-fejlesztés mind-mind „a közösséget, a nemzetet és annak alap építő egységét, a családot szolgálja”.

„Erről szól a magyar modell” – jelentette ki Hankó Balázs, hozzátéve: a magyar modell versenyképes, „ezért lesz 2030-ra Top 100-as egyetemünk és világbajnok szakképzésünk, és ezért lesz Top 10-es Európában a magyar innovációs rendszer”.

Kohl András, az ABSL Hungary alelnöke rámutatott, hogy a BSC szektor EU-szerte több mint 31 millió embert foglalkoztat és mintegy 22 százalékkal járul hozzá a bruttó hozzáadott értékhez. Az üzleti szolgáltató központok az „innovációs motorjai”, és nélkülük „elképzelhetetlen az európai versenyképesség”. Ugyanakkor kiemelten fontos a képességek folyamatos fejlesztése, és hogy a képzés „összhangban legyen a globális trendekkel”.

Szabó Zoltán, az AmCham Hungary elnöke kiemelte, hogy a szektor az utóbbi évek kihívásai ellenére megőrizte vonzerejét, ami jó alapot teremt a további növekedéshez, ugyanakkor hosszú távon biztosítani kell a képzett munkaerőt, mert „a befektetők tovább állnak, ha nem találják meg”.

Ezért fejleszteni kell az oktatási rendszert, és ezen a területen „még  akad munka bőven”.

A konferencia kiemelt panelbeszélgetésén Monika Slomska, a szektorban zajló folyamatokat feltérképező kutatássorozatban közreműködő Knowledge Pyramid tanácsadó társaság vezetője aláhúzta, hogy Magyarország az egyik legnépszerűbb célponttá vált Európában a kulcsfontosságú piacokhoz közeli térségekre irányuló kiszervezés (nearshore outsourcing) terén.

Ez a többi között annak tulajdonítható, hogy az erőteljes állami támogatási politika révén számos kutatás-fejlesztési központ jött létre, és jelentős beruházásokat hajtottak végre a feltörekvő technológiák, mint például a dolgok internete (IoT) és a mesterséges intelligencia (AI) területén.

Janza Ákos, az AmCham Hungary alelnöke hangsúlyozta, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok történetében az utóbbi négy év „nem volt mindig egyszerű”, de a következő négy évben, az új washingtoni adminisztráció idején várhatóan sikerül visszatérni az együttműködés útjára, ami „hatalmas lehetőség” Magyarország számára.

Almási Martina, a HIPA befektetésösztönzési igazgatója aláhúzta, hogy Magyarország már nem alacsony költségű ország, de továbbra is igen versenyképes a BSC szektorban, a többi között a tapasztalt munkaerő és a  kiváló üzleti környezet révén, az ágazat fejlődésének következő szakaszában pedig a vidéki nagyvárosok kerülhetnek a középpontba.

A szakma a konferencia hagyományait követve az idén is díjakkal ismerte el a BSC közösség  legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó tagjait. Az online szavazás eredményei alapján

• Az Év Befektetője díjat a LIGHTWARE Vetítéstechnikai Zrt. nyerte el,
• az Üzleti Kiválóság és Innováció kategória díjazottja az ESAB Kft.,

az Oktatási Együttműködés és Tehetségfejlesztés kategóriában pedig a Robert Bosch Kft. kapta meg a BSC szektor 2024-es díját.