Mi lesz a nagy irodaházakkal? - Továbbra is otthon maradnak a dolgozók

HR2020. szept 11.Sz.A.

Míg Európa nagyvárosaiban az irodai dolgozók 70-80 százaléka visszament dolgozni, addig Londonban ez az arány 20 és 40 százalék között mozog. Ha tartós lesz az irodaházak kiürülése, akár a GDP 10 százalékát is elviheti, első becslések szerint 2025-ig akár 650 milliárd dolláros éves szintű kárt okozhat.

A járvány második hulláma miatt csökkentett üzemmódban tér vissza az élet az európai nagyvárosok irodáiba, átlagosan 70-80 százalékban mentek vissza dolgozni, a többiek távmunkában folytatják a munkát a nyári szabadságok után. A legrosszabb helyzetbe London került, ahol a fertőzések magas száma miatt a legnagyobb a visszaesés az irodai életben.

A londoni City jelentős része kiürült, konganak ürességtől az irodaházak, bezárt rengeteg kávézó:

a dolgozók mindössze 20-40 százaléka tért vissza az irodákba, és az eddig home office-ban dolgozó alkalmazottak fele pedig a jövőben is inkább otthonról szeretne dolgozni.

A kormány új kampányt indítana, hogy bátorítsa a kevesebb távmunkát, és a visszatérést a március előtti állapotokhoz. A Telegraph beszámolói szerint a londoni tömegközlekedési eszközökön is 70 százalékkal csökkent a forgalom, míg a Guardian arról ír, hogy ez a változás ha tartós marad, akkor 90 százalékos üzemmódba kapcsolná a GDP-t, vagyis 10 százalékos visszaesést hozna.

A Brit Ipari Szövetség úgy kalkulál, hogy 2025-ig 480 milliárd font (650 milliárd dollár) kiesést jelent a tartós távmunka, és az irodabezárási hullám.

Mennyire biztonságos az egylégterű iroda? 

Lehetetlen a koronavírus szempontjából teljes mértékben biztonságossá tenni a munkahelyeket, mert akármennyi pénzt elkölthet egy cég a biztonsági átalakításokra, de mindent romba dönthet egyetlen alkalmazott, aki behozza a vírust. Még a szakértők sem tudják biztosan, hogyan és hányféleképpen terjed az új koronavírus, illetve mennyi ideig marad életképes, például az íróasztalokon. Abban azonban mind egyetértenek, hogy nincs egyetlen üdvözítő megoldás a munkaerő megóvására, és érdemes több szempontot mérlegelni az irodák újranyitásánál – írja elemzésében a Financial Times.

A nagy, egy légterű irodákat eddig sem szerették az alkalmazottak, egy felmérés szerint az ilyen helyeken dolgozók 62 százalékkal több időt töltenek betegszabadságon, mint azok, akiket kisebb irodákban helyeznek el.

Miután egyértelmű, hogy a vírus elsősorban cseppfertőzéssel, vagyis köhögés, tüsszentés, kilégzés és beszéd útján kerül a levegőbe, majd a közelben tartózkodó másik emberre, ez az egyterű irodák végét jelentheti. Egy szöuli telefonos központ egyik emeletén 216-an dolgoztak, és csaknem a felük elkapta a kórokozót. A dél-koreai hatóságok hivatalosan is megállapították, hogy a patogén különösen fertőző lehet a zsúfolt munkahelyeken.

A légkondicionálóknál nagyobb a veszély

A hasonló tapasztalatok hatására a világon mindenhol azt javasolják a munkáltatóknak, hogy a dolgozókat minél távolabb ültessék egymástól, vagy emeljenek elválasztó falat az egyes munkaállomások közé. Ezek azonban költséges megoldások lehetnek, és nem is biztos, hogy elegendő védelmet nyújtanak. A vírussal kapcsolatos kutatások ugyanis arra még nem tudtak egyértelmű választ adni, hogy

a fertőzés terjedésében mekkora szerepük van a nagyon kicsi, öt mikronnál kisebb átmérőjű, a levegőben hosszan lebegő, aeroszolt képző folyadékrészecskéknek.

Ha így is erősen fertőz a vírus, akkor a rosszul szellőztetett helyiségben tartózkodó dolgozók is veszélyben vannak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elismeri ennek lehetőségét, és ez magyarázatot ad arra, hogy a meleg ellenére az amerikai déli államokban miért terjed olyan gyorsan a kórokozó:

egyszerűen több ember zsúfolódik össze a légkondicionált helyiségekben, ahol ugyanazt a levegőt keringtetik.

Nagyobb biztonságot jelentenek azok a légkondicionálók, amelyek a külső levegő beszívásával működnek, vagy pedig speciális sterilizációra alkalmasak. Ahol ez nem lehetséges, érdemes az ablakokat kinyitni, hogy több friss levegő jöjjön be.

Meddig él a vírus a munkahelyi bútorokon?

A munkahelyeken felmerül az a probléma is, vajon el lehet-e kapni a vírust úgy, hogy megfogjuk a kilincset egy fertőzött után, majd megtöröljük az orrunkat, szemünket. A Lancet  tudományos folyóiratban nemrég publikált tanulmány szerint ennek az esélye kicsi, de nem zárható ki. Kutatók egy szállodahajó elhagyása után 17 nappal is megtalálták a vírus genetikai anyagát a beteg utasok kabinjaiban. Más kutatások szerint a vírus 72 órán át életképes maradhat a műanyag és acéltárgyakon.

A tudósok azonban nem javasolják az irodák teljes újrabútorozását, mivel a vírus életképességét többek között a hőmérséklet és a levegő nedvességtartalma is befolyásolja. A legokosabb megoldás a gyakori tisztítás és fertőtlenítés.

A koronavírusos időkben ezért nem javasolják az egyébként rugalmasabb megosztott munkaállomások (hot-desking) rendszerének alkalmazását sem.

Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, a dolgozóknak érdemesebb lépcsőzniük a liftezés helyett, hiszen így kevesebb az esély arra, hogy valaki rájuk tüsszent, illetve a liftgombok megérintése is hordozhat kockázatot. De azért nem kell teljesen elvetni a liftezést, mert csak rövid ideig tartózkodnak az emberek egy kabinban, és a tapasztalat azt mutatja, a vírus terjedéséhez az is szükséges, hogy az emberek hosszú ideig legyenek kitéve a fertőzés lehetőségének. Több országban mindenesetre azt ajánlják a cégeknek, hogy tegyék kötelezővé a maszkviselést a liftekben, és a gombokat ne puszta kézzel, hanem valamilyen anyagon keresztül nyomják. 

Mennyit ér a hőmérőzés?

Ezzel el is érkeztünk a maszkviselés problémájához. Most már elég egyértelműnek tűnik, hogy szükség van rá, mert a beszéd révén is terjedhet a kórokozó. A világon számos országban járvány-gócpontokká váltak a húsfeldolgozók, és ennek egyik oka az, hogy a hangos gépzaj mellett csak kiabálva tudnak kommunikálni. Ennél fogva kisebb a kockázat például a számítógép előtt ülők számára. A szakértők azt javasolják a munkáltatóknak, hogy a tevékenységeket osszák fel magas és alacsony kockázatúra, és csak az előbbi esetben kötelezzék maszkviselésre az alkalmazottakat. 

A vírus elleni küzdelem egyik módja lehet még a testhőmérséklet ellenőrzése. A cégek esetében azonban a szakértők nem tartják annyira hatékony módszernek, hiszen

valaki lehet úgy is fertőző, hogy nincs láza, vagy csak később lázasodik be, addig viszont terjeszti a kórokozót az irodában. Arról nem is beszélve, hogy egyes hőmérők nem megbízhatóak. 

Végül azon is érdemes elgondolkozni, hogy az irodai éttermek mennyire biztonságosak. Ha rendszeres a kaotikus sorban állás és a kantin tele van zsúfolva asztalokkal, vagyis nem lehet távolságot tartani, akkor jobb nagy ívben elkerülni ezeket. Ilyen esetben a szakértők a saját evőeszköz használatát, és az otthonról hozott vagy rendelt ennivaló elfogyasztását javasolják.