Így használja fel okosan az otthonfelújítási támogatást, mutatjuk, mire lesz elég a keret 

Ahogy azt korábban megírtuk, a 108 milliárd forint keretösszeggel rendelkező korszerűsítési program, amely az 1990 előtt épült családi házakra vonatkozik, a tervek szerint már júniusban  elindul. Röviden összefoglalva a támogatást egymillió forint önrész felmutatásával lehet igénybe venni, ami további 6 millió forintot jelent. 

A pályázható összeg vissza nem térítendő támogatás és a kamatmentes hitel között oszlik meg. Hogy milyen arányban, azt  a járásokban élők átlagjövedelme határozza meg, ami alapján ennek összege 2,5-3,5 millió forint között mozog,

vagyis minél magasabb egy járásban a jövedelem, annál kisebb lesz a vissza nem térítendő támogatásának az összege, és magasabb a hitelösszeg. 

További feltétel még, hogy a felújítandó épület csatlakozzon a vezetékes földgázhálózathoz. A korábbi támogatásoktól eltérően ezúttal nagyon is jól körül lett határolva, mire fordíthatja a pályázó az összeget: a melegvizes rendszerek korszerűsítésére, valamint szigetelésre, és nyílászárók, esetleg gázkazán cseréjére. Fontos kritérium, hogy ezekkel a beruházásokkal legalább 30 százalékos energia megtakarítást kell elérni.

Mire lesz elég a keret?

Összesen tehát 7 millió forinttal vághat neki a nyertes pályázó otthona energetikai korszerűsítésének, ami régóta várt, hatalmas segítség a felújítóknak, és vélhetően rendesen felkavarja majd az állóvizet az építőiparban. Bár a kérdésünk úgy szól, hogy mire lesz elég, érdemes az elején rögtön az ellenkezőjével foglalkozni, azaz mire nem futja majd a keretből. 

Aki most vett meg egy teljes energetikai felújításra szoruló családi házat,, az nyugodtan felejtse is el, hogy a teljes korszerűsítést el tudja végezni ekkora összegből, egyszerűen azért, mer-amint azt korábban a Kádár-kockák esetében kiszámoltuk, állapottól függően ez egy 15-20 millió forintos művelet.

Ez nem is meglepő, tekintve hogy magába foglalja az elavult nyílászárók cseréjét, lábazati és homlokzati szigetelést, a fűtésrendszer korszerűsítését, a tető felújítását és szigetelését, és ezek egyike sem filléres beruházás.

Szerencsére ezek a lépések egyenként is elvégezhetőek, így azoknak is érdemes pályázni, aki a nulláról kezdenének, de nyilván nem kevesen vannak azok is, akik a költségesebb feladatokat halasztgatták az elmúlt években, pont egy ilyen lehetőségre várva. 

Most végre mehet a szigetelés

Ami ilyen esetben először beugrik, mint tennivaló, az a homlokzati szigetelés. Ez egy akkora tétel, amivel kapcsolatban

biztosan szélesebb tömegek döntöttek úgy, hogy kivárnak vele egy bőkezűbb állami támogatást. Természetesen - mint minden kérdésben, itt is attól függ a költség, hogy milyen és mekkora a ház.

Mi most egy Kádár-kockát veszünk alapul, mivel ezekből az olcsó alapanyagokból felhúzott kockaházakból több mint 800 ezer épült országszerte, és zömmel megfelelnek a támogatás kritériumainak.

- Ezek jellemzően 75 és 110 négyzetméter közötti épületek, többnyire téglából, ritkábban vályogtéglából épültek, vagy ahol az volt a legkönnyebben, nagy mennyiségben elérhető építőanyag, ott bazaltkőből, vagy sóskúti kőből - mondja a Növekedés.hu-nak Török András. Az épületfelújításokkal foglalkozó Alpinnováció Kft. vezetője felhívja a figyelmet, hogy

a Kádár kockák általában 30 centis téglafallal készültek, ez természetesen édeskevés szigetelésnek, így mindenképpen kell nikecell burkolat a házra, méghozzá legalább 12 centis, de szerencsésebb lenne egy vastagabb grafitos szigetelés, még azzal együtt is, hogy ehhez mélyebben kell a zsebbe nyúlni.

A szakember számításai szerint mind az anyagár, mind a munkadíj 12 és 20 ezer forint között mozog négyzetméterenként. Ez pedig azt jelenti, hogy felhasználható keret közel felét máris lemeríti csak a szigetelés, amivel nem sokra megyünk nyílászárócsere nélkül.

A hetvenes években berakott ajtók, ablakok biztosan megérettek már a cserére, szigetelés szempontjából biztosan. Hiába van ugyanis körbeszigetelve a ház, ha a nyílászárókon keresztül szökik a meleg.

- Ma már nem érdemes a háromrétegű ablaknál alább adni, kell hozzá toktoldó is, a redőny sokat tud segíteni a szigetelésben, és az ablakok beépítése előtt nem árt a palettákat is hungarocellel szigetelni

- mondja a szakvéleményt Török András. Csakhogy a családtagok, kollégák, ismerősök együttműködésével, kalákában épített Kádár-kockák ablakméretei a legritkább esetben egyeznek meg a mai szabványokkal, így két eset lehetséges.

Az új ablakok méretre gyártatása, de ennek igen borsos az ára, vagy az ablakkeretet kell az előre gyártott ablakok méretéhez igazítani.

A régi belsőtokos redőnyök is mehetnek a sittes konténerbe, a helyüket pedig olcsóbb befalazni, az új ablak pedig kaphat egy külsőtokos árnyékolót, ez költséghatékonyabb, mint az átalakítás. De akárhogy faragjuk is a költségeket, egy teljes nyílászárócserét már aligha lehet megúszni 2 millió forint alatt.

Hogy jöhet össze a 30 százalékos energia megtakarítás?

A nyílászárócsere és a homlokzati szigetelés együtt még bőven kifut a keretből, ám ennél több jelentős munka már biztosan nem. Csakhogy közel sem biztos, hogy ezek együtt garantálják majd az előírt 30 százalékos energia megtakarítást.

Például ha a tető rozoga, akkor valószínűleg emiatt dolgozza agyon magát a kazán télen. A meleg ugyanis felfelé száll, és a gondos szigetelés dacára is távozhat a padláson keresztül, ha a födém szigetelése kimaradt.

A Kádár kockák ritkán emeletesek, a mennyezet fölött egy kisebb egy kisebb padlást rejt az emblematikus sátortető, ennek a szigetelését kell megoldani.

Ez kivitelezhető a cserépre fújt szigetelőanyaggal, vagy szóba jöhet a kőzetgyapot, ár szempontjából szinte lényegtelen, hogy melyiket választja a megrendelő, egy 150 négyzetméteres tető esetében mindkét esetben 1,5 2,5 millió forint között mozog. Nagyobb baj, ha maga a tetőszerkezet annyira rossz állapotban van, hogy cserélni kell, ebben az esetben csak az új tető 4-5 millió körül van jelenleg, így a szigeteléssel együtt le is nullázza a keretet a tető

- mutat rá Török András. Ugyanakkor ha egy ilyen szinten leromlott tető felújítása és szigetelése megtörténik, az jó eséllyel meghozza a 30 százalékos energia megtakarítást, így adminisztrációs problémák sem lesznek. Amivel viszont nem lehet mellélőni, és nem is túl drága (mihez képest, persze) az a kazáncsere.

Ezzel ugyanis, mint azt korábban megírtuk, több ezer magyar háztartásban megoldható lenne a rezsiköltségek jelentős mértékű csökkentése, méghozzá lényegesen olcsóbban, mint a nagyon hatékony, de drága szigetelés. A Növekedés.hu-nak Versits Tamás épületgépész mérnök elárulta,

jelenleg Magyarországon a leggyorsabban a régi gázkazán cseréje térül meg, annak köszönhetően, hogy egy gazdaságosan üzemelő kondenzációs kazán esetében már csak akkor van szükség terveztetésre, ha új létesítéssel, vagy a korábbi rendszer teljes felhagyásával akarjuk beépíttetni, egyébként elegendő az egyszerűsített készülékcsere.

Ebben az esetben egy szerényebb árú kazánnal, és egy kevésbé pénzsóvár mesterrel számolva 5-600 ezer forintból megvalósítható a csere, de a nagyobb munkák is ritkán kerülnek többe 1-1,5 millió forintnál. Arról nem is beszélve, hogy ha egy nagyon ósdi, pazarlóan működő kazánt cserélünk le, ez önmagában is meghozhatja a szükséges 30 százalékos energia megtakarítást, márpedig ehhez még hitelt sem kell felvenni, bőven elegendő az önerő, és a vissza nem térítendő állami támogatás.