Tavaly lefagyott, idén viszont már megmozdult az új lakások piaca
Ingatlan
Az idei első negyedévben 23 százalékkal kevesebb új lakás épült, mint egy évvel ezelőtt. A lakásépítési kedv is csökkent, mivel éves összevetésben 9 százalékkal kevesebb építési engedélyről számolt be a KSH. 2023-ban jelentősen csökkent a kereslet az új lakások iránt is, aminek eredményeként a kínálat felduzzadt. Két évvel ezelőtti szinthez képest 29 százalékkal több új lakásból válogathatnak most a vevők, ez pedig az áremelkedést is jelentősen lelassította.
Ellentét alakult ki az országos lakáspiacon. Miközben a használt lakóingatlanok piaca jelentősen élénkült az idén, az új építésűeké egyelőre lassabban talál magára - derül ki az ingatlan.com elemzéséből, amely értékeli az első negyedéves hivatalos lakásépítési adatokat, egyben bemutatja a májusra jellemző átlagos négyzetméterárakat.
Átveszik a fejlesztők szerepét
Tavaly lényegében befagyott az új lakások piaca, és idén is csak lassan talál magára. 2023-ban a lakáspiac minden szegmensében kevesebb vevő tűnt fel, ráadásul a befektetők is inkább a kimagasló hozamot nyújtó állampapírokat választották a korábbi kedvenceik, az új lakások helyett. A kínálat fokozatosan bővült, és 2022 májusához képest országosan 29 százalékkal több új lakásból válogathatnak a vevők, a fővárosban pedig 56 százalékos a növekedés. Idén már vannak jelei annak, hogy a kereslet lassan magára talál és elkezdi felszívni a kínálatot, de még mindig nincs annyi vevő a piacon, mint amennyit a lakásépítésbe beruházók elegendőnek látnának. Emiatt pedig nem is vágnak bele komolyabb fejlesztésekbe
- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ennek is köszönhető, hogy az idei első negyedévben az átadott új lakások száma 23 százalékkal 2800 alá csökkent. A lakásépítési kedv szintén negatív eredményt mutat, a kiadott lakásépítési engedélyek száma több mint 9 százalékkal 4524-re mérséklődött.
A szakember azt is elmondta:
A bizonytalan időszakokban, mint például tavaly, a nagyobb társasházakat építő lakásfejlesztők helyére lépnek a magánépítkezők, és ők adják a lakásépítések gerincét. Ez látható abból is, hogy az első negyedévben átadott új lakások 51 százaléka volt családi ház, míg egy évvel korábban csak 44 százalékos volt az arányuk.
Ez a legnagyobb kihívás
Az ingatlan.com szakértője kitért az újlakás-piac kihívásaira is:
A lakosság és a fejlesztők számára is a kamatkörnyezet jelenti a legnagyobb kihívást. 2019 és 2021 között 3-4 százalékos kamattal is lehetett lakáshitelhez jutni, 2022-ben pedig a 2,5 százalékos kamatozású zöldhitel mozgatta az új lakások piacát. Ebben az időszakban a lakásépítés és az új lakások piaca is jobban pörgött. 2023-ban viszont megugrottak a kamatok, így az újlakás-vásárlási kedv is jelentősen csökkent. A fejlesztők pedig általában hitelből építik ezeket a lakásokat, ezért a magasabb kamatok az új projektek beindítását is lassítják.
Mennyibe kerülnek az új lakások?
Az ingatlan.com adataiból kiderül, hogy Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára 1,34 millió forintos szinten mozog, ami 2 százalékkal több mint tavaly vagy tavalyelőtt májusban.
Az utóbbi 1-2 évben stagnáltak az új lakások átlagárai, ami nem azt jelenti, hogy olcsók lennének.
Mindössze a XVII., a XVIII., a XX. és a XXIII. kerületben maradtak 1 millió forint alatt a négyzetméterárak. A legjelentősebb újlakás-kínálattal rendelkező IX., XI. és XIII. kerületben viszont 1,4-1,6 millió forintos átlagárral számolhatnak a vevők négyzetméterenként.
A vármegyeszékhelyek közül Debrecen, Zalaegerszeg és Szeged is 1 millió forint feletti átlagárnál jár. A legnagyobb kínálattal Debrecen mellett Kecskemét és Pécs rendelkezik, előbbi városban 746 ezer, utóbbiban 933 ezer forintért hirdetik az új lakások négyzetméterét.
