15 éve nem érdekelt minket, ma az egyik legfontosabb szempont a vásárlásnál a magyar termék
InterjúAz elmúlt tíz évben nagyot változtak a vásárlási preferenciáink, az utóbbi időszakban pedig, részben a pandémia hatására előtérbe került az önellátás és a magyar termékek arányának emelése. A fiatal generáció egyre inkább odafigyel, hogy hazai terméket vásároljon, de nyugaton még mindig nagyobb a protekcionizmus. A kereskedelmi láncok szinte mindegyike rendelkezik beszállítói programmal. Magyar terméket népszerűsítő mesével edukálják a legfiatalabbakat. Interjú Benedek Eszterrel, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetőjével.
Ha a magyar termékek piacáról beszélünk a vásárlók hozzáállása nagyon fontos lehet. Mit gondol, mennyire tudatosak a magyar vásárlók?
A felméréseink szerint a magyar vásárlók számára az elmúlt években egyre fontosabbá vált a termékek magyar származása, és az eredet mellett a minőség és a környezettudatosság szempontjai is jobban befolyásolják a döntéseiket, mint korábban.
Komoly eredménynek érezzük, hogy a már a két évvel ezelőtti felmérésben résztvevők 95,5 százaléka felismerte a Magyar Termék védjegyeinket, ebben már lényegében elértük a plafont.
A most megkérdezettek körülbelül 60 százalék ráadásul spontán is fel tudja idézni a védjegyünket. Ez is azt mutatja, hogy tudatosan figyelnek a hazai vásárlók a termékek eredetére.
A felmérésünk során megkérdeztük, hogy aki nem vesz magyar terméket, miért nem teszi ezt.
A válaszadók 25,8 százaléka azt mondta, hogy azért, mert nem tudja a magyar terméket megkülönböztetni.
Ez is mutatja, hogy fontos szerepe van az eredet egyértelmű jelölésének.
Benedek Eszter a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője
Milyen a vásárlók magyar termék iránti megítélése?
Ebben az elmúlt évek nagyon komoly változást hoztak. A friss felmérésünk azt mutatja, hogy két, tulajdonságaiban és árában megegyező termék közül a válaszadók 80,6 százaléka a magyart választja a külföldivel szemben.
36,6 százalékuk 10 százalék felárat is hajlandó fizetni a hazai termékért, és ez az arány 44 százalékra nő, ha a magyar származást védjegy igazolja az árun. Tehát a védjegy csomagoláson történő szerepeltetése jelentősen hozzájárul a vásárlási hajlandósághoz.
Korosztályosan tapasztalnak-e eltérést? A fiatalok nyitottabbak? Hogyan nyitnak a jövő vásárlói, a gyerekek felé?
A kutatásból kitűnik, hogy a pandémia alatt több magyar terméket vásárlók aránya a 18 év feletti fiatal felnőttek körében 43,8 százalék volt, ez magasabb, mint az átlag, ami 32,2 százalék. Ez új pozitív tendencia, hiszen korábban éppen ezt a korosztály volt az, amelynek a legkevésbé volt szempont a választásban a termék hazai eredete.
A Magyar Termék fontos célja, hogy már a gyerekek is megismerkedhessenek azzal, mit jelent és miért fontos a termékek magyar származása.
Ennek érdekében a Magyar Termék Nonprofit Kft. létrehozta a Magyar Termék Mesék sorozatot, aminek két éve karácsonykor jelent meg az első száma. Ez kifejezetten karácsonyi tematikájú volt, majd ennek készült egy környezetbarát témájú változata.
Ezek meseirodalmi értékű kiadványok az 5-8 évesek számára. A mesékhez foglalkoztatók is tartoznak, így akár az iskolai tananyagba is beilleszthetők.
A mesefüzeteinket folyamatosan terjesztjük, augusztusban például a kifli.hu-n lesz egy akciónk, amelyben meghatározott összegű vásárlás fölött azonnali ajándék lesz a Limlom Sárkány című mese, illetve készítettünk az Auchan számára is egy részt a sorozatból. Az Auchan egyébként saját dolgozóinak több ezer példányt adott a Magyar Termék mesefüzeteiből.
Az induláskor egy alapítványon keresztül kiosztottunk belőle példányokat iskolák számára karácsonyi ajándékként, hogy bemutassák azt a gyerekeknek.
Mi is részt vehettünk ilyen órán, ahol azt láttam, hogy nagyon érdeklődőek, fogékonyak voltak a gyerekek a téma iránt.
Arra a kérdésre, hogy miből veszel magyart, nagyon pozitívan reagáltak, maguktól mondták, hogy húst, tejet, zöldséget. Tehát éppen azokat a termékkategóriákat, amiknél egyébként is leginkább figyelnek a fogyasztók a származásra.
Szerintem ilyen módon jól működhet a gyerekek körében is a magyar termékek népszerűsítése.
A mesék egyébként bárki számára hozzáférhetőek a YouTube-on.
(Ide kattintva megtekinthető a Limlom Sárkány című mese.)
Hogy látják a járvány utáni jövőt? A NÉBIH legutóbbi kutatása alapján most csökkent a magyar termékek aránya a polcokon. Egyetértenek ezzel?
Nekünk az elmúlt időszakban egyértelműen pozitív tapasztalataink voltak a magyar és külföldi kereskedelmi láncokkal egyaránt, egyre több magyar termékeket népszerűsítő akciót tudtunk velük megvalósítani.
Gyakorlatilag minden hálózatnak van valamilyen saját termelői, lokális beszállítókat segítő programja a Magyar Termékkel való együttműködésen túl.
(A NÉBIH kutatásáról korábban írtunk elemzést, amit ide kattintva olvashat.)
Említette a kereskedelmi hálózatokat. Milyen a viszonyuk a kereskedelmi láncokkal, nehéz velük megegyezni, vagy nyitottak a magyar termékek iránt?
A gyártók nevében nem tudok nyilatkozni, viszont a Magyar Termék Nonprofit Kft. kapcsolata nagyon jó és nagyon sokat fejlődött a kereskedelmi láncokkal.
A meghatározó hálózatok többségével folyamatosan együttműködünk, közös akciókat szervezünk, és a saját márkás termékeiken is használják a védjegyeinket.
A járvány alatti kampányunk során ők legalább annyira fontosnak tartották a #veddahazait népszerűsítését, mint a gyártók. Augusztusban lesz a Hazai Termékek Hónapja, amihez szintén legalább 4-5 hálózat fog csatlakozni. Tapasztalataink szerint a multinacionális hálózatoknak is fontos, hogy Magyarországon egyre több hazai beszállítóval dolgozzanak.
Külföldön mennyire protekcionisták a vásárlók? Vannak hasonló védjegyek más országokban is? Esetleg van olyan külföldi minta, ami kezdetben példa volt?
Ilyen például a Quality Austria jelölés, ami széleskörben elterjedt, de évekkel ezelőtt például az első image filmünkhöz a kanadai termékvédjegyek népszerűsítéséből merítettünk ötletet. Tőlünk nyugatabbra, Svájcban, Ausztriában ennek már sokkal nagyobb a hagyománya.
Ez egy hosszútávú és szisztematikus építkezés, de az elmúlt 15 évben már mi is nagyon szép eredményeket értünk el a Magyar Termékkel.
Egy évtizede a termékek magyar eredete még sokadlagos volt a vásárlók döntési szempontjai között. Azóta rengeteget fejlődtünk, és most már évek óta ott van a magyar származás az első háromban, amit kutatások igazolnak.
A tudatos választás szempontjából fontos célunk, hogy a vásárló ne csak az élelmiszerboltokban találkozzon a Magyar Termék védjeggyel, hanem akár egy zsák cementen, ékszeren vagy éppen egy matracon is.
Melyik termékkategóriákban látnak növekedésre lehetőséget? Hogy állnak a non-food szektorban?
A pandémia óta kiemelkedő az érdeklődés a non-food szektorból. Az építőiparban kezd különösen népszerűvé a Magyar Termék védjegy, tetőcserép, betonelem és cementgyártó is használja már a jelöléseinket. Háztartási gépek esetén is van esély növekedésre, jelenleg például a Hajdu érdeklődik a védjegyhasználat iránt.
Új védjegyhasználó a Vilhemp is a természetes összetevőkből készülő evőeszközeivel, vagy a Cycle a környezetbarát, újrahasznosított anyagokból álló tisztítószereivel.
Az ismertségünket és népszerűségünket mutatja, hogy sokfelől érkeznek a megkeresések, most épp egy fésűket gyártó cég szeretné a termékeire feltenni a védjegyünket. Minden területen van esélyünk még a terjeszkedésre.
Most például elindítottunk egy együttműködést az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.
Az általa segített cégek közül azokat, amelyek kellőképp megerősödtek, és piacképes terméket állítanak elő – ezek gyakran kézműves termékek, de van köztük bútor, vagy éppen női higiéniás termék is – támogatja a szervezet a Magyar Termék védjegyek megszerzésében, amivel segíthetjük a piacra jutásukat.
Ha ez sikerül, elképzelhető, hogy nyár végére lesz egy jelentősebb olyan bővülés, ami nem feltétlen a üzletláncokban már belistázott termékekből áll.
Van két viszonylag új védjegyük ezekkel még átlag vásárlóként keveset lehet találkozni, ezekre mekkora az érdeklődés?
A Kiváló Termék és a Zöld védjegyeket két éve vezettük be, és tavaly szerettünk volna nekik csinálni egy népszerűsítő kampányt, de a járványra reagálva a #veddahazait akciónkra koncentráltunk.
A pandémia remélt elmúltával azonban ismét előtérbe kerülhetnek ezek az új védjegyeink.
Jelenleg tíz Kiváló Termék és hat Zöld védjegyhasználónk van, de további termékek védjegyeztetése folyik.
Egyik védjegy használata sem lesz tömeges, hiszen éppen az a lényegük, hogy meghatározó tulajdonságaikban kiemelkedő termékek nyerhessék el a jogot a viselésükre.
A Kiváló Termék esetében ez a minőségi szempontokra vonatkozik, míg a Zöldnél a környezetbarát jellemzőkre.
Mik a céljaik a jövőben, hova szeretnének eljutni?
A célunk változatlanul a hazai termékek népszerűsítése, az eredetjelölésük egyételművé tétele.
Mi azonban nem csupán egy védjegyet adunk, amit fel lehet tenni a termékekre.
Ezen felül is olyan értéket, közösséget, összefogást akarunk adni a védjegyhasználóinknak, amiért érdemesnek tartják csatlakozni hozzánk.
