Fűrészporos asztalosműhelytől a Szent István-teremig – interjú a terem famunkáit készítő cég alapítójával

Mióta foglalkozik a Pápai Asztalos Kft. bútor különlegességek készítésével, hogyan kezdődött ez az igazi sikertörténet?

Egy kicsit vissza kell ehhez nyúlni az időben. Én a fűrészporban nőttem fel apám műhelyében. Akkoriban a fűrészport nem annyira szerettem, sőt nem is bútorasztalosnak készültem, hanem édesanyám mellett, Isten nyugosztalja a konyhán segítettem. Gyakran vele voltam, kevertem a süteményeket, megtanított sütni-főzni.

Szívem szerint szakácsnak, vagy cukrásznak álltam volna, de abban az időben falusi gyereket ilyen pályára nem vettek fel, ezért maradtam apám mellett, így kezdtem el a faiparosságot, kétkezi munkával tanultam meg a mesterséget.

Apám egy bognár mester volt, igen ügyes embernek számított akkoriban. Vidéken, abban a korban a bognármester és a kovácsmester volt a két legfontosabb szakember, hiszen állati erővel művelték még a földeket.

Később elvégeztem a szakmunkás képzőt is, majd tovább tanultam és technikus vizsgát tettem, azonban az egyetemre már nem maradt lehetőség.

Kovács József, a Pápai Asztalos Kft. alapítója és munkatársa a Szent István terem egyik készülő famunkájával

Ezután a rendszerváltás előtt éltünk az új idők adta lehetőséggel és 86-ban elindítottuk a vállalkozásunkat.

Akkor 1986 január elsején, bátrak voltunk és belevágtunk, Asztalosipari Szakcsoportot alakítottunk, majd az a rendszerváltáskor kötelezően átalakult Kft.-vé és azóta is ebben a formában működünk. Cégünk pedig immár 36. évét éli meg.

Ezalatt minden év tevékenyen telt. Hosszú utat jártunk be. Eleinte egy bérelt telephelyen működtünk, majd lett saját helyünk, aztán egyszer csak oda jutottunk, hogy egy igazán korszerű technológiai háttérrel, minden szükséges infrastruktúrával ellátott, megfelelő környezeti adottságokkal bíró, saját tulajdonú telephelyet tudtunk magunknak építeni.

Innen azonban újból vissza kanyarodnék a kezdetekhez. Akkoriban a bútorasztalos szakma az építőipart szolgálta. Így panellakások, tömblakások berendezéseit, egyszerűbb építőasztalos szerkezeteket készítettünk mi is.

A rendszerváltozás után azonban új irányba indultunk. Jöttek az első bankok, biztosítótársaságok. Nekik készítettük a bútoraikat, az akkori igényeknek megfelelően. Azóta persze sokat fejlődött a belső építészet és az igényesség, de mi már akkor is kerestük az egyedit.

Mi soha nem tömegbútort -ajtót -ablakot gyártottunk, hanem kerestük a kihívásokat. Széleskörű rálátásunk volt az asztalos szerkezetekre, bátrak voltunk, és egyszer csak azt vettük észre, hogy németországi színházak, koncerttermek berendezésére nyertünk sorra megbízásokat, összesen több mint 30 ilyen megrendelést, sőt sok oktatási intézmény teljes berendezését készítettük mi a nyugati export piacon.

A bécsi Theater Akzent, a székeket a Pápai Asztalos Kft. készítette

Ez nagyon tekintélyes referencia. Magyarországon, a belföldi megrendelések közül eddig a Szent István-terem volt a legnagyobb munkájuk?

Nem merném biztosan kijelenteni.

Az Országház alsóházi üléstermét is mi építettük át, majd a Országgyűlési Könyvtár berendezését is mi újítottuk fel. Ekkor találkoztunk először Tékh Endre munkáival. Ezek is a mi mesterembereink keze munkái.

Az Országház alsóházi ülésterme

A  Művészetek Palotája (MÜPA) egyedi belső berendezéseinek falburkolatainak kivitelezése is komoly feladat volt. Három bútoripari céggel közösen készítettük a teljes belsőépítészetet.

Művészetek Palotája (MÜPA)

A Zeneakadémia felújítása is vállalkozásunk keze munkája. Még sorolhatnám a sok neves létesítményen végzett munkáinkat. Mindig az egyedi, új kihívások teljesítésével szereztünk új tapasztalatokat a szakmában.

Zeneakadémia

Foglalkozunk sportlétesítményekkel is, például mi székeztünk Debrecenben, Sopronban, Pápán, Nyíregyházán, Kaposváron, sőt a Duna Arénában is, mi láttuk el székekkel a német Bayern München otthonát, az Allianz Arena-t, az Ausztria Wien-t, továbbá egy 22 ezer ember befogadására alkalmas kézilabda csarnokot is mi szereltük fel ülőhelyekkel.

Nagyerdei Stadion - Debrecen

Duna Aréna

A 22 ezer ember befogadására alkalmas kézilabda csarnok

Ezek a sportlétesítmények magyar-német kooperációban valósultak meg.

Ezenkívül vannak egyházi megbízásaink is.  A Pannonhalmi Főapátság rendezvénytermét is mi rendeztük be, de például a pannonhalmi levendulalepárló vagy az apátság fogadóépületének a berendezését is a mi vállalkozásunk készítette el. Büszkeségünk még a soproni Kecske-templom padjai.

A Pannonhalmi Főapátság díszterme

A Pannonhalmi Főapátság díszterme

Mindig az aktuális lehetőségekkel éltünk, amikor szálloda boom volt egy időben akkor szállodákat is rendeztünk be, például a Hiltont, vagy a Margitszigeti Thermal Szállót.

A Labdarúgó-Európa-bajnokság miatt a portugál válogatott, Cristiano Ronaldo szállodai bútorait is vállalkozásunk készítette.

Ez a bútor ez ma a szálloda vendégei által használható, én alhatnék Ronaldo ágyában?

Igen ezek a bútorok szolgálják a mostani szállóvendégek kényelmét, és kibérelhető Ronaldo lakosztálya bárki által.

Említette, hogy minden megrendelésüknél voltak újabb kihívások? A Szent István-terem esetében milyen új feladatokkal szembesültek?

A Szent István-terem kivitelezése egy nagyon igényes, aprólékos munka volt. A fotók alapján a tervezők, építőművészek, művészettörténészek mind milliméternyi, vagy még annál is kisebb részleteket is előhívtak, és ez alapján hajtottunk végre egy végletekbe menő pontosságú újra gyártást. Még a mesterek által több mint egy évszázada elkövetett hibákat is le kellett követni, ami nekünk kicsit furcsa volt.

Kovács József: "a tervezők, építőművészek, művészettörténészek mind milliméternyi, vagy még annál is kisebb részleteket is előhívtak"

2017 óta, két héttel ezelőttig folyamatosan dolgoztunk vele. Az elmúlt években szinte nem telt el olyan nap, hogy ne foglalkoztam volna én magam is a Szent István-teremmel. Ezalatt rengeteg időt vett el a mintázás, többször kellett újra gyártani, de így, hogy már túl vagyunk rajta,

örülünk, hogy megadatott számunkra ez a lehetőség, hogy az utókor számára mi és a velünk együtt dolgozó többi magyar iparművész, például a Zsolnay Kerámia szakemberei egy maradandó értéket hozzunk létre.

Egyedül a gyönyörű kárpitokat nem tudta magyar szakember elkészíteni, így egy nagyon profi német cég vállalta ezt a munkát, akik szintén csodálatos munkát végeztek. Ennek az oka, hogy a textilipart a rendszerváltozás után annyira tönkretették, hogy nem maradt belőle egy olyan vállalkozás sem, amelyik ezt a megbízatást el tudta volna vállalni. Reméljük, hogy a jövőben talán ez az iparág is újjáépül hazánkban, miközben megőrizzük azt, ami még megvan.

Az önök vállalkozásánál a munkák komoly szaktudást igényelnek. Hogyan gondoskodnak az utánpótlásról?

Mi egy gyakorlati képzőhely vagyunk.

Minden évben oktatunk 6-8 tanulót, de ki kell mondani, ez nem csak rajtunk múlik.

Mi megteszünk minden tőlünk telhetőt, a legfelkészültebb munkaerő van a tanulókkal, de az, hogy milyen az alany, aki hozzánk kerül, arra nincs ráhatásunk. Mindig vannak újabb, fiatalabb munkatársaink,

de arra is nagyon büszkék vagyunk, hogy többen vannak, akik a kezdetek óta velünk dolgoznak, és valaha egy poros kis asztalosműhelyben kezdték a munkát, sőt a tanulást, és most innen ebből a modern üzemből mennek majd nyugdíjba.

Ez manapság ritka.

Győr Megyei Jogú Város Polgármesterei Hivatala - Díszterem, a bútorzat a Pápai Asztalos Kft. munkája

Hányan dolgoznak most a Pápai Asztalos Kft.-nél?

Jelenleg 45-en vagyunk. Technológiával tudunk többlet teljesítményre szert tenni, pótolni az élőerőt. Voltunk már 55-en is, de egyszerűen elfogynak a mesteremberek. Hiába képzünk mi asztalosokat, de jó, ha egy-egy fiatalember marad a pályán, olyan akinek van türelme.

Itt a türelem minimum 5-6, de inkább 10 év a mi szakmánkban,

hogy majd egy ilyen jellegű munkában, mint a Szent István terem tudjon dolgozni, tudja azt a projektet előre vinni, segíteni.

Győr Megyei Jogú Város Polgármesterei Hivatala - Díszterem, a bútorzat a Pápai Asztalos Kft. munkája

Sokszor hallani, hogy nincs második generáció, aki átvegye a családi vállalkozást. Önöknél mi a helyzet ezen a téren, van, aki tovább vigye a céget?

Nálunk a fiam, Gergő a Műegyetemen végzett, de nyilván nem bútoripari irányba tanult, műszaki menedzser lett. Mellettem nőtt fel, a szakmát így is elsajátította, tehát belelát a munkafolyamatokba, de neki már nem kell mesteri szinten ismernie őket, mert elsősorban nem ezzel foglalkozik. Magas szinten elsajátította a német nyelvet és angolul is jól beszél.

Korábban a német projekteket én vittem, nyelvtudás nélkül, ami okozott nehézségeket. Most a fiam felügyeli a nemzetközi projektek esetén a kapcsolattartást. Ő is aktívan részt vesz a vállalkozás munkájában.

Épp ezért én három éve átalakítottam a céget úgy, hogy három cégvezető van, miközben én vagyok az ügyvezető. Az egyik cégvezető a fiam, a másik Takács Norbert kollégám, aki velünk van több, mint 25 éve, a termelést is már ő irányítja, a gazdasági feladatokat pedig a gazdasági vezetőm Szalókyné Mógor Viktória látja el immáron több mint 15 éve.  A fontos döntések esetén, ha hármójuk közül ketten megegyeznek én felteszem a kezemet és hagyom, hogy nyugodtan intézzék ők az ügyet.

Én már csak egy-két évig tervezek itt lenni, aztán véglegesen nyugdíjba vonulok.

Addig még fogom a gyeplőt, vagy a pálcát, mert néha kell a segítség, hiszen sok most a feladat és a lehetőség az építőipari boom következtében. Voltak időszakok, amikor pangott a piac, de most konjunktúra ciklust élünk, most kell a lehetőségekkel élni.

Szerencsére nekünk rendelkezésre áll egy mai modern követelményeknek megfelelő technikai háttér és magasan képzett emberi erőforrás is, ezt ki kell használni, és mi ki is használjuk, így egyik munka után már jön is a másik, az egyik legújabb nagy kihívásunk az Magyar Állami Operaház felújításában vállalt munkánk.

Végül mindenképp szerettem volna megkérdezni az építőanyagárak emelkedéséről, önöket ez mennyire érinti?

Igen, természetesen minket is érint az építőanyag áremelkedés.

Mi saját magunk is raktározunk, most is komoly készleteink vannak, mert muszáj. Csak így tudjuk időben teljesíteni a megrendeléseinket.

Most ki lehet jelenteni egy rendkívül megnövekedett készletezési igény van. Ehhez persze forrásra is szükség van, ezt egyrészt a saját megtakarításainkból másrészt támogatott kamatozású banki hitellel finanszírozzuk.

Ezek a vállalkozásokat segítő támogatások, hitelkonstrukciók egyébként jó dolgok, csak fontos, hogy megfelelő helyre menjenek, a valóban termelő, terméket előállító cégeket megérdemlik ezeket.

Hogy látja, lehetne valahogy gátat szabni például a faanyag áremelkedésének?

Igen mindenképp lehetne.

Többek közt rá kéne szoknia a hazai fakitermelő cégeknek, hogy raktározzanak, le kellene szokni arról a gyakorlatról, hogy ha kicsit is felfutnak a készleteik, akkor egyből akciót hirdetnek, szerintem ez helytelen.

Ha az ilyen vállalatok, akik rendelkeznek a megfelelő adottságokkal, úgy mint fűrészüzem, vagy szállító kapacitás, raktározási lehetőségek, elkezdenének készletezni akkor egy ilyen helyzetben mint a mostani alapanyag válság, mint piac szabályozók tudnának a készleteikkel megjelenni.

Nyugat-Európában ez már régóta szokás, vannak olyan német vállalatok, fűrészüzemek, fakereskedők, akiknek akár 50 éves készletük is van.

Ezek a cégek persze más alapokon nyugszanak, de ezeket a gyakorlatokat mi is átvehetnénk tőlük.

Itthon, a hazai erdőgazdálkodóknak alapvetően van piacszabályozó szerepe, ezt kéne kihasználni, mert valljuk be, ez a mostani áremelkedés teljesen túl van a normális határán.

Magyar faanyagot mennyire tudnak használni, van magyar alapanyag a piacon?

Mi itt működünk a Bakony szívében. Itt működik a Bakony Erdő Zrt. is, akiktől jelentős mennyiségű fűrészárut szerzünk be, de teljesen nem tudjuk itthonról kielégíteni a szükségleteinket. Részben Európából, részben a tengerentúlról szerezzük be az igényesebb faanyagainkat. Ennek az az oka, hogy ezek a magas minőségű faanyagok itthon nincsennek készletezve, így nem tudunk ezekhez hozzájutni.