Jön a gödör alja, rövid távon romlanak az építőipar kilátásai 

Szeptemberben arról beszéltünk, hogy zátonyra futott a magyar építőipar, most kellene a mentőöv. Megérkezett a remélt segítség?

Nem, és ezért az év egészére négy és öt százalék közötti termeléscsökkenést várunk a múlt évhez képest, ár és volumen tekintetében egyaránt. Jó hír ugyanakkor, hogy ezt a vállalkozások még kifejezetten jól tudják kezelni, különösebben nem rázza meg a szakmát, noha nagy szóródás van-e mögött. A mélyépítési ágazatban például kétszámjegyű a csökkenés, és általában is elmondható, hogy a vállalkozások árbevételarányos jövedelmezősége visszaesett 5 és 8 százalék közé.

Azt is elmondhatjuk, hogy az év közepétől az építőipar létszámkibocsájtó ágazattá vált, azaz elindultak a leépítések. Még nem teljes egészében, egyelőre a segédmunkási kör az, ahol lényegesen kevesebb munkaerőre van szükség.

Mindeközben az elmúlt két év során összesen 40 százalékos áramelkedés volt az építésgazdaság területén.

Pedig év elején még abban reménykedtünk, hogy a tavalyi ész nélküli áremelkedés után idén javul némileg a helyzet az építőanyagok terén. Megvalósult ebből valami?

Igen, május hónaptól tapasztalhattunk egyfajta visszarendeződést az árakban az év elejéhez képest. Átlagosan 10-15 százalék közötti árcsökkenés is lehetett, igaz leginkább azoknál az építési termékeknél, ahol igen jelentős áremelkedés volt 2022-ben, például a szigetelőanyagok területén.

Az építőipari termelés októberi volumenindexe 0,1 pontos javulást mutat az előző év októberéhez képest.az előző hónaphoz képest 1,0 százalékkal emelkedett  - derült ki nem rég a KSH tájékoztatójából. Elkezdődött végre a hónapok óta várt kilábalás a gödörből?

Sajnos egy hónap kedvező adataiból még nem lehet komoly következtetéseket levonni, főleg úgy, hogy ez a pozitív eredmény annak is köszönhető, hogy tavaly az év közepétől már jól látható volt egy jelentős visszaesés, csökkent az építőipar volumene, ezért idén októberben már egy jelentősen alacsonyabb bázishoz mértünk, mint korábban.

Ez pedig nem fedi el azt a tényt, hogy idén 4 és 5 százalék között lesz az éves szinten mért visszaesés, és ne legyenek illúzióink, ezzel még nem értünk el a gödör aljára.

Az építőipar megrendelésállománya október végén 32 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel ezelőtt, év végére el fogjuk érni a 35 százalékos visszaesést is, ezen belül a mélyépítési ágazat megrendelései már most 42 százalékkal estek vissza, vagyis korai lenne még fordulatról beszélni, jelenleg az egy-két évvel korábban megkötött szerződéseiből élnek a vállalkozások. Mi úgy látjuk, hogy 2024 második félévében éri majd el a legmélyebb pontot az építőipar. 

Vannak azért olyan fejlemények, amelyek némi derülátásra adnak okot. Minden jel arra utal, hogy az évek óta visszatartott uniós pénzek legalábbis részben, és záros időn belül elindulnak, ami jó eséllyel a most hibernált kormányzati beruházások egy részét is újraindíthatja. Talán mégsem lesz olyan mély az a gödör?

Az biztos, hogy azok a pénzek jelenleg hiányoznak az építőiparból, és ha majd felhasználásra kerülnek, mérsékelni fogják a lejtmenetet. Ám a pozitív hatás legkorábban jövő év közepén kezd csak el érződni, akkor kezdhetünk el leszerződni az általa generált munkákra, és még

a legjobb esetben is csak év végén indulhatnak el a tényleges munkák, de sokkal valószínűbb, hogy ez már átcsúszik 2025-re. A gödör alja sajnos elkerülhetetlen, az kérdéses csupán, hogy mindez mennyire lesz fájdalmas.

Ez elsősorban attól függ, hogy  a forint alapú hitelek kamata mikor megy le 5 százalékra, vagy az alá. Egyrészt a lakossági megrendelők akkor tudnak visszatérni, ha a ezt a lélektani határt elérik a kamatok, másfelől a vállalkozásoknak is előfinanszírozni kell a saját tevékenységüket meg a projektjeiket, amihez szintén hitelre van szükségük. 

Nevezzük mini vagy maxidubajnak, tény, hogy a kormány nagyszabású fejlesztést, egy új városközpontot tervez az egykor szebb napokat látott Rákosrendező pályaudvar melletti több kilométeres sávban. Ha beindul a gigaberuházás, azt minden bizonnyal a teljes hazai építőipar megérzi majd…

Reményeink szerint megvalósulnak ezek a nagyszabású tervek, hiszen ebből mindenki profitálna az építőiparban, még a hazai alapanyaggyártók is. Ugyanakkor lássuk be, ez is egy olyan projekt, amely legkorábban 2025-ben kezdi el éreztetni a hatását.

Az első lépés eleve az lesz, hogy a területet környezeti terhelési szempontból mentesíteni kell, majd jön egy időigényes és alapos előkészítés, csak ezután lehet az alapköveket lerakni.

Ezek időigényes dolgok arról nem is beszélve hogy olyan befektető körvonalazódik akinek magyarországi tapasztalatai még nincsenek nekünk pedig vele nincsenek még mint befektetővel tapasztalataink de optimisták vagyunk.

Ha minden csak 2025-ben fog indulni, akkor jövőre miből fog éli az építőipar?

Abban bízunk, hogy a kormány jövő év március tájékán az otthonfelújítási programot is elindítja a CSOK plusz mellett, ami egy energiamegtakarítást célzó támogatási konstrukció lehet.

Arra is számítunk, hogy a hitelpiac a jövő év közepe tájékán rendeződni tud, és elkezdenek visszatérni a lakossági megrendelők is.

Emellett nem árt már most készülni arra, hogy 2025-ben újra nem várt mértékű munkamennyiség jelenhet meg a piacon. Kérdés, hogy a magyar építésgazdaságnak mekkorák a tartalékai, és ezek a tartalékok melyik vállalkozásoknál tartanak ki 2025-ig.