Tönkreteszi a konditermeket a magas rezsi, nagyon súlyos a helyzet
InterjúNemrég a koronavírus küldte padlóra az edzőtermeket, most a méregdrága rezsidíjak adják meg nekik a kegyelemdöfést. Kathi Béla, a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetségének elnökségi tagja a Növekedés.hu-nak elmondta, egy edzőterem fenntartási költségének harminc százalékát hasítják ki a rezsidíjak, emiatt garantált az áremelés. Ám így sokan inkább lemondanak a rendszeres mozgásról, ez pedig hosszú távon az egészségügyet fogja megterhelni.
Bajban van most minden olyan vállalkozás, amelynek működése rezsiköltséggel jár. Mennyire érinti az energiaárak elszabadulása az edzőtermeket?
Nagyon súlyos a helyzet. Csak a MAFORSZ tagságát alkotó nyolcszáz fitneszterem és mozgásközpont közül bezárt százötven még a koronavírus-járvány alatt, és sokan kerültek nagyon súlyos helyzetbe. Kölcsönkértek, próbálták kihúzni valahogy, most viszont az energiaválság miatt a maradék reményük is elúszott.
Egy edzőterem üzemeltetésének összköltségéből nagyjából harminc százalékot hasítanak ki a rezsidíjak, ez borzasztó nagy teher már most is, és folyamatosan növekedni fog, ahogy közeledik a tél.
Az ország egyik legnagyobb fitneszterem-hálózatát üzemelteti. Hogy látja, mi a kiút, jön az áremelés?
Igen, dacára annak, hogy az edzőterem-tulajdonosoknak a legkevésbé sem ez a céljuk. Nekik az lenne az elemi érdekük, hogy minél többen látogassák a termet, de egyszerűen máshogy már nem jön ki a matek.
Arról nem is beszélve, hogy áremeléssel válaszolni ebben az ínséges időszakban meglehetősen kockázatos, hiszen az embereknek ki kell fizetniük a dráguló élelmiszereket, a rezsiszámlákat, és a pénztárcájuk még jobban beszűkül.
Biztosan sokan fogják úgy gondolni, hogy a edzőterembe járás extra költség, amit az elsők között építenek le.
Mekkora áremelést tart még reálisnak, amit ki tudnak, és ki is akarnak fizetni a sportolni vágyók?
Ez kiszámíthatatlan, teljesen a helyszíntől függ. Az edzőterembe járó réteg Magyarországon nagyjából egymillió főt tesz ki, ezen belül van egy elkötelezett réteg, szerintem körülbelül tíz-tizenöt százalék, akik inkább nem vesznek új ruhát, leszorítanak minden más költséget, de a kondibérletet csak azért is megveszik.
Ám rajtuk kívül ott a döntő többség, az ő ingerküszöbüket hamar elérik az átlagfizetésből már most is nehezen kigazdálkodható bérletárak.
Az áremelés mellett vannak még olyan lehetőségek amivel csökkenteni lehetne a rezsit? Mondjuk a tulajdonos megfigyeli, hogy hétköznap magas, hétvégén alacsony a forgalom, és úgy dönt, nem nyit ki szombat-vasárnap. Esetleg mivel úgyis mozognak az emberek a teremben, lentebb tekeri a fűtést….
Sajnos egyik sem megoldás számunkra. Teljesen eloszlik a látogatottság a hét minden napján, van aki hétköznap is ráér, van, aki csak hétvégén tudja beiktatni az edzést. Még napszakra sem lehet lebontani, hogy mikor vannak többen-kevesebben. De még ha lenne is egy olyan nap, amikor nem annyira érdemes kinyitni, a kihűlt terem felfűtése majdnem annyiba kerül, mint amennyit a tulajdonos megspórolna az egynapos leállással.
A hőmérséklet csökkentése sem működik, azt nekünk ugyanúgy meg kell tartanunk egy bizonyos szinten, mint a kórházaknak, vagy a bölcsödéknek, mivel a hozzánk érkezők átöltöznek, majd az edzés után letusolnak, amit nem lehet hidegben elvégezni.
De még a sportolásra használt terekben sem lehet nagyon lehúzni a fűtést. Így viszont marad a lemorzsolódás, ami hosszú távon mindenkinek rossz lesz, nem csak a tulajdonosoknak.
Jön a tél, és aki hozzászokott a rendszeres edzéshez, az ha máskor nem is, de a hideg beköszöntével konditeremben folytatja, esőben, hóban nem lehet a szabadban sportolni. Ez került most veszélybe, aminek nagyon tragikus utóhatása lesz.
Mi lesz ez a hatás?
A magyar társadalom egészségét a prevenció segítene a leghatékonyabban megőrizni, ennek pedig a rendszeres mozgás a legjobb eszköze. Ez segít ugyanis a megelőzni számos krónikus betegséget, ilyen a magas vérnyomás, a cukorbetegség, még a vírusoknak is jobban ellenáll az edzett szervezet.
Ezt az utóbbi években sokan felismerték, a konditermeket nem csak súlyemelők, vagy más profi sportolók látogatják, hanem a hétköznapi emberek tömege, akik egy kis mozgásra vágynak.
Ha ez a lehetőség elvész számukra, azt a mentális és a fizikai egészségük egyaránt meg fogja sínyleni, és ez előbb-utóbb jelentős terheket rak majd a magyar egészségügyre, amely amúgy sincsen túl jó helyzetben.
Ráadásul ezeket a termeket többnyire hazai kis és középvállalkozók üzemeltetik, benne van mindenük, ami most jó eséllyel el fog úszni. Ezer és egy érv szól tehát amellett, hogy ide érdemes lenne valamilyen formában kormányzati támogatásokat becsatornázni.