Végre csökkenni fognak az építőanyagárak, mutatjuk, mikor és mennyivel
InterjúMikor lesznek végre olcsóbbak az építőanyagok, Mikor kezdődik el végre a visszarendeződés az építőanyagárakban? Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozások Országos Szövetségének (ÉVOSZ) elnökével beszélgettünk, aki a Növekedés.hu-nak azt is elárulta, bevált-e a kormány hazai gyártást segítő programja, és a cementársapka.
A napokban egyre többször tapasztaltuk, hogy mintha leállt volna az építőanyagok brutális drágulása. Csakugyan visszavett az infláció, vagy csupán jó helyen vásároltunk?
Igen, én sem számítok további áremelkedésre, és valóban, már nem lehetett tovább emelni az árakat.
Ha megnézzük 2023 első negyedévét, még így is volt egy 10 százalékos építőanyag- építési termék-drágulás,
miközben számos jele volt annak, hogy a piac ezt nem fogja elfogadni. Így is történt, beindult a kereslet csökkenése.
Lehet akkor most abban reménykedni, hogy amint azt egyes élelmiszerek esetében hetek óta láthatjuk, az árak egyszer csak elindulnak visszafelé? Ha igen, mekkora áresésre készülhetünk?
Valóban, a stagnálás nem elég, az építési termékek gyártóinak, és a kereskedőknek hamarosan lépni kell, úgy gondolom, hogy
májusban elindul egy visszarendeződés az árakban, különböző árengedmények és akciók formájában, amelynek következtében mintegy 10 százalékos nagyságrendben csökkennek majd az árak átlagosan.
Ez azt jelenti, hogy nagyjából ott leszünk majd, ahonnan év elején elindultunk. Kérdés, hogy ennyi elég lesz-e, de ma még hosszabb távon, hogy az év második felében miként alakulnak az árak, nagyon nehéz megjósolni,ez egy többismeretlenes egyenlet.
Kérdés, hogy a háborús viszonyok hogyan alakulnak, a forintárfolyam merre tart, elvégre az összes beépített termék 48 százalékát importból szerezzük be, illetve hogy a fizetőképes kereslet hogyan fog alakulni.
A gáz tőzsdei ára is nagyot esett, márpedig sokan, például a cserép, tégla, vagy cementgyártók pont a magas energiaköltségeikre mutogatva emelték az árakat. Akkor most mindenki fellélegezhet?
Arról nincs megbízható információnk, hogy a gyártó vállalkozások milyen időszakra, milyen áron szerződtek az energia szolgáltatókkal. E tekintetben az, hogy a gáz napi tőzsdei ára hogyan alakul, nem releváns, korántsem biztos hogy a gyártók költségét azonnal csökkenteni fogja.
Ha már említette az importot, amióta a beszállítói láncokat elkezdte tönkretenni a koronavírus-járvány, és látványos lett az építőipari termékek körében az áremelkedés, hangsúlyos kormányzati törekvés lett, hogy az építőanyag-gyártás területén javuljon a hazai tulajdonú cégek aránya. Lehet már látni ennek az eredményét? Mikor lesz magyar cement?
Mentek ki támogatások gyártósorok korszerűsítésére, illetve új gyártósorok felállítására, de ahhoz, hogy ezek termőre forduljanak, jó pár év kell.
A most folyamatban lévő fejlesztések esetében még nagyjából másfél év, mire megláthatjuk az első eredményeket.
Egy cementgyár megépítéséhez az alapok lerakásától a termék kibocsátásig minimum négy évre van szükség, egyébként nem tudok róla, hogy új magyar cementgyár kivitelezése elkezdődött volna az országban.
Pedig Magyarország kitettsége hatalmas, ami most meg is bosszulta magát az árak hullámzásával…
Igen, ez a 48 százalékos importtermék kitettség nagyon nagy, még akkor is, ha egyes termékkörök esetében sokkal jobb az arány. Nagy a szóródás, összességében számunkra, a kivitelezőknek, tervezőknek és a megrendelőknek mindenképpen nagyobb biztonságot eredményezne, ha a hazai gyártású építési termékek aránya növekedne.
Milyen eszközökkel lehetne ezt elérni?
Újabb beruházásokra van szükség számos építési terméknél. Ezt ugyanakkor nem könnyű kivitelezni, mivel a magyarországi piac mérete eleve kicsi az ideális üzemmérethez, emiatt eleve figyelni kell az exportlehetőségeket is egy új gyár létesítése közben. Ez nem lehetetlen, például
a Magyarországon gyártott cement egy része jelenleg is elmegy exportra, és ez számos más termékre igaz.
A lényeg az, hogy olyan építőanyagok gyártásának van értelme, amelyekhez megvan az adottsága az országnak, az alapanyagok zöme itthon termelhető. Nem érdemes például acél, alumínium, vagy réz feldolgozásába kezdeni, fenyő fűrészárúból sincs elég, ezek esetében továbbra is fennmaradna az importrtfüggőségünk.
Van viszont homok, sóder és mészkő bőven, ami tégla, cserép és burkolóanyagok gyártásához kell, puhafa is van bőséggel. Ezek gyártásához is szükség lehet valamilyen szinten importra, csak hát nem mindegy hogy milyen az arány.
Számos olyan kormányzati kezdeményezés is elindult, amelyek azt tűzték ki célul, hogy kordában tartsák az alapanyaggyártók áremeléseit. Egy 2021-es rendelet alapján a belföldön kitermelt, előállított homokra, kavicsra, cementre kiegészítő bányajáradékot kell fizetnie a gyártónak, ha drágábban adja a termékek valamelyikét a hatósági árnál. Bevált?
Azt tapasztaltuk hogy a kormány intézkedései is hozzájárultak ahhoz, hogy a kritikus építési termékekből tartós hiány nem tudott kialakulni.
A másik várakozás csak részlegesen teljesült, a bányajáradék, profitadó alkalmazása pedig nem csökkentette az érintett építési termékek, alapanyagok árát, egyes terméknél még azt is tapasztaljuk, hogy a bányajáradék megnövelt összegét a gyártók és kereskedők a vevőkkel fizettetik meg.
Elindult a tervezése a nemzeti tüzéptelepeknek. Hol tart most a folyamat?
Az ÉVOSZ-ba tömörült piaci szereplők számára ez rendkívül fontos, első körben az április 5-ei elnökségi ülésen fogjuk tárgyalni az ezzel kapcsolatos jogszabályt, és javaslatokkal állunk majd elő. Nem látjuk teljeskörűen, hogy a koncepciónak mi az elgondolása, ezért fontos a párbeszéd a piaci szereplők és a jogalkotó között.
