Miért is ne kísérelnénk meg felrajzolni Magyarország gazdasági térképét évtizedünk végén, tehát 2030-ban?
2020-ban beléptünk a rendszerváltoztatást követő /1990-tól 2010-ig tartó/ átmeneti időszak utáni 20 év második évtizedébe. Az elsőt, a 2010 és 2019 közötti tíz évet jól használtuk fel nemzeti céljaink elérésére. Sőt, a Trianon utáni száz év legjobb évtizedét teljesítettük.
A magyar receptet ismerjük. Jelentős átalakításokkal, tehát reformokkal, már az évtized elején megnyerni az évtized egészét. Valóban, a 2010-2019 közötti évtized 50 legfontosabb reformjából legalább 40-et az első három évben dolgoztunk ki és vezettünk be.
A siker megismételhető a következő évtizedben, tehát a 2020-2029/2030-as szakaszban is. Ehhez használnunk kell a bevált receptet:
a 2020-as évtized megnyeréséhez már az első három évben tervezni és indítani kell a 2030-ig szükséges reformok legalább 80%-át!
Évtizedünk megnyeréséhez jól kell kiaknáznunk geopolitikai helyzetünket, időbeli környezetünket, az emberi-intézményi erőforrásokat és a nem-humán tényezőket /pénz, technológia, természeti erőforrások/.
A geopolitikai erőteret kettősségek jellemzik. A nyugati szövetség és a keleti nyitás, az észak-dél ellentéte az eurózónában, az USA és Kína közötti tojástánc, az integráció mélyítése és bővítése között zajló harc évtizedünkben is folytatódnak. Magyarország jól kezelte a kettősségeket, mert elkerülte a csapdákat, miközben élt a lehetőségekkel. Eddig az idővel is jól sáfárkodtunk. A 2010-2012 közötti viharos éveket válságkezelésre, a 2013-2019 közötti napos éveket növekedésre fordítottuk, mindkettőt kitűnő eredménnyel.
Most azonban fordul a történelem. 2020 leállította a régi világot és új irányba állította az emberiséget.
Hasonló már történt az elmúlt száz évben. Az 1910 és 1930 közötti átmeneti két évtized után következő húsz esztendő /1930-1950/ kettős története tanulságos lehet a 2010 és 2030 közötti két évtized felől nézve.
A történelem ritmusai nem ismétlést hoznak, inkább erős hajlamokat jeleznek hasonló fordulatokra, amint látható ez a rokon időszakaszokban. Az egyik történelmi ritmus a 60+20 éves, azaz 80 éves ciklus, ami három húszéves szakaszból /kiépülés, tető- és mélypontok, bomlás/ valamint egy, a régiből az újba átvezető átmeneti húsz évből áll.
Egyik időbeli rokonunk az erős, sőt tragikus fordulatokat hozó 1940-es évtized. Ezt az időbeli lefutást kell most módosítanunk úgy, hogy jóra fordítjuk a korszak drámaian erős energiáit. Hogyan?
Részben úgy, hogy jól aknázzuk ki a másik két tényezőt, a humán /intézményi és a gazdasági/ és a természeti erőforrásokat. A siker megelőz és gyógyít, ezért 2030-ra előre kell hoznunk nemzeti céljaink teljesítését. Évtizedünk drámai fordulatainak csillapítására, sőt formálására hasonlóan erős reformokat és fordulatokat kell végrehajtanunk. Ha nem mi fordítunk, velünk fordul a világ, de nem nekünk kedvező irányba.
A történelmi tanulságok alapján 2030-ra szükségünk van:
- Teljes demográfiai fordulatra, legalább évi 110 ezer újszülöttel.
- Teljes életmód fordulatra, ami az egészséges és aktív életmódot teszi általános mintává.
- Teljes intézményi fordulatra az egészségügyben.
- Új biztonságos, tehát fenntartható nyugdíjrendszerre.
- Versenyképes oktatási rendszerre, egyetemekre az első 100 között.
- A pénz és technológia házasságából előálló új pénzügyi rendszerre.
- Világszínvonalú közlekedési infrastruktúrára.
- Egészséges mezőgazdaságra és biztonságos élelmiszeriparra.
- Tőke- és technológia-intenzív iparra.
- Fejlett kreatív iparra.
- Sokszínű és dinamikus szolgáltató szektorra.
- Versenyképes és hatékony, iránymutató állami intézményekre.
Ebből lép elő a második – az előző évtizedben egyszer már megszülető – 150 milliárd eurónyi magyar GDP legalább kétharmada, ezek nélkül aligha. Ehhez kellenek okos és mély reformok már az évtized elején.
Thomas Jefferson híres mondásának rejtett tanácsával is élnünk kell:
Az őszinteség a bölcsesség könyvének első fejezete.
