Matolcsy György: Milyen legyen az újraindítás?

MAG2021. márc. 8.Matolcsy György
A rovat támogatója:

Miért ne gondolkodhatnánk arról már most az ország újrazárásának időpontjában, hogy miképpen érdemes jól elkapni a gazdasági újraindítás lépéseit és nem egyszerűen csak kinyitni azt, amit időlegesen bezártunk?

Első pillanatra úgy tűnhet, hogy a magyar gazdaság újraindítása csak annyit jelent, hogy kinyitnak azok, akik korábban bezártak. De nem, az ilyen fizikai lépések mellett valójában több újraindításra is szükség van.

Újra kell indítanunk a 2020-as éveket. A 2010-es éveket egy gyors és sikeres válságkezeléssel indítottuk, most is erre van szükségünk. Akkor a pénzügyi egyensúlyt, most a gazdasági növekedést kell először helyreállítanunk.

Közben újra kell indítanunk a gazdasági felzárkózás folyamatát. 2017-2019 között a magyar gazdaság már egy gyors felzárkózási szakaszban volt, az EU-n belül az első három leggyorsabb GDP növekedési adatot felmutató tagállam közé tartoztunk. Már 2015-től nőtt a termelékenység a versenyszektor többségében, sőt 2017-től a KKV szektorban jobban, mint a nagyvállalatoknál. Már működött az új, intenzív növekedési szerkezet, 25 százalék feletti beruházási rátával és folyamatosan javuló egyensúlyi mutatókkal.

Az újraindítási stratégia részeként ki kell jelölni az egyensúlyi pályára való visszatérés idősávját és forrásait. A 2020-ban elromló egyensúlyi mutatókat már 2021-ben és 2022-ben is javítani kell az előző évhez képest. Enélkül aligha lehetséges 2022 után az újabb egyensúlyi fordulat. Ennek hiányában tartósan felborulhatnak az egyensúlyok és elveszíthetjük a már nyertesnek bizonyult "egyensúly és növekedés" gazdaságpolitikai képletet, ami pedig veszélybe sodorná a 2020-as évek ígéretes felzárkózási esélyeit.

Érdemes elővenni a 2008-2009-es uniós válságkezelés néhány tapasztalatát. A készletek helyreállításának ideje kevesebb, mint 2 év volt, az exportteljesítményé 3 év, a fogyasztási szint helyreállásához szintén 3 évre volt szükség, míg a beruházások megfelelő mértékének ismételt elérése 11 évet vett igénybe. Bár most az EU felhagyott a megszorításokra épülő válságkezeléssel, ezért mind a fogyasztás, mind a beruházások helyreállása gyorsabb lehet, de nem magától: kormányzati beavatkozás kell. Elsősorban a beruházásoknál szükséges erőteljes, hatékony és célzott beruházási újraindítás. A célzás részeként az állami beruházásoknál kell fordulat, legalább 3000 milliárd forintos teljesítménnyel 2021-ben. A célzás célzásaként az állami beruházásokat döntően két területre érdemes összpontosítani: a lemaradások gyors behozására és az elmúlt évtizedben kiépített előnyök erősítésére.

Itt érkeztünk el az újraindítás kulcskérdéséhez. Döntően nem a régi gazdasági szerkezetet kell helyreállítani, hanem előre kell törni a 2020-as évek új technológia forradalma felé. A feladat nem egyszerűen a növekedés és a felzárkózás újraindítása, hanem egy fenntartható felzárkózási pálya megépítése a helyreállítás eszközeivel és forrásaival. Ehhez a pénzügyi források rendelkezésre állnak, az eszközöket, döntően a hatékony kormányzati programokat kell megteremteni.

A 2020-as magyar válságkezelés egyik bravúrja, hogy jelentősen bővíteni tudta a külföldi működő tőkeberuházásokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium kitűnő munkát végzett, mert nem egyszerűen mennyiségi növekedés jellemezte a külföldről érkező közvetlen tőkebefektetések (FDI) bevonását, hanem minőségi fordulat is történt. Ez a járműiparban ment végbe a leglátványosabban, de minden új beruházás világszínvonalú új technológiát épít be a magyar gazdaság szerkezetébe. Hasonló fordulatokra lesz szükség az újraindítás keretében minden ágazatban, ezért az állami beruházásokat nem csupán mennyiségileg, hanem minőségileg is szükséges megújítani. Ehhez pedig új kormányzati szerkezet és működés szükséges.

A fenntartható felzárkózási pálya évi 4-4,5 százalékos növekedést hozhat 2030-ig, amivel közel lehet kerülni az akkori EU-átlaghoz. Még így is 14 ország lenne előttünk az uniós fejlettségi rangsorban, de már 12 mögöttünk: ez egy igen sikeres évtized lenne. Ehhez el kell kerülni a közepes fejlettség csapdáját, amikor a magyar gazdaság GDP növekedési üteme 2 százalék körül alakulna évente, amivel beragadnánk az uniós rangsor utolsó negyedébe.

A fenntartható felzárkózási pályán a növekedés 75 százaléka a termelékenység emelkedéséből és 25 százaléka a foglalkoztatás bővüléséből eredhet. E kettő együtt eredményezhet évi átlagos 4-4,5 százalékos GDP bővülést. A közepes fejlettség csapdája esetén az évi 2 százalékos növekedés fele-fele arányban származna a termelékenység és a foglalkoztatás bővüléséből. A 2020-as évtized megnyerésének kulcsa az egy főre eső bruttó hozzáadott érték reálértékének emelkedése, tehát a termelékenység javulása.

A termelékenység folyamatos javulásához minden olyan tartalékot mozgósítani kell, amit eddig nem vagy csak részben használtunk. Ilyen tartalék szép számmal akad a készleten. Erről szól az MNB 330 pontos versenyképességi programja, az 50 pontos válságkezelési és a 10 pontos újraindítási programunk. Bár úgy tűnik, hogy ezekből lehet csemegézni, de nem, mert együttesen mindre szükség van. Bár úgy tűnik, hogy néha kínos a mérések eredménye, de nem, ezek az információk a legjobb barátaink. Már az adat az új olaj, a mérés tényei adják a reformpálya fűtőanyagát. Az újraindítás lényege az újra formálás, a reform.

Ebben az évtizedben az egész világon nagy erő és sok pénz van a kormányok kezében, ezért minden kormánynak érdemes hallgatnia az ősi kínai bölcsességre:

"A nagy erő körültekintő, okos és bölcs alkalmazása szerencsét hoz."