Vadonatúj férfi fogamzásgátló módszeren dolgoznak magyar kutatók

Egészség2021. dec. 15.Haiman Éva

Egy eddig soha nem alkalmazott, innovatív megközelítésen alapuló férfi fogamzásgátló módszert fejlesztenek a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem kutatói – tudta meg a növekedés.hu. A fejlesztés annak az összesen 24 témából álló projektnek az egyik elágazása, amelynek célja a terméketlenség orvoslását célzó hazai kutatások összehangolása.

Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium néven egy évvel ezelőtt alakult meg az az ernyőszervezet, amely összefogja a terméketlenség orvoslását célzó hazai kutatásokat. A laboratórium munkáját a Pécsi Tudományegyetem koordinálja, ahol több évtizedre visszatekintenek a meddőség elméleti és klinikai kutatására egyaránt kiterjedő reprodukciós kutatások.

Mint Kovács L. Gábor akadémikus, a kutatási projekt vezetője elmondta: a kutatásokat tematikailag három nagy csoportba osztották: vizsgálják a reprodukciós problémák fogamzás előtti, közbeni és a megtermékenyítés utáni okait is, ugyanis mindhárom szakaszban történhetnek olyan események, amelyek ellehetetleníthetik a sikeres gyermekvállalást.

Az elmúlt időszakban összesen 24 különböző témán kezdtek dolgozni, ezeken csak a pécsi egyetemen több mint 100 kutató dolgozik már most.

A koronavírussal terhelt közel két év ugyan a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium munkáját is megnehezítette, hiszen egy jó időre leálltak a munkájuk alapját képező lombikbébi-programok, de ez alatt is folytatni tudták például azt a munkát, amelynek célja a mesterségesen megtermékenyített embriók életesélyeinek vizsgálata. A mesterséges megtermékenyítést követően, a beültetést megelőzően az embriók öt napon át egy mesterséges folyadékkörnyezetben élnek. Ennek a tápfolyadéknak, pontosabban az embrióból a folyadékba juttatott fehérjemolekuláknak az elemzéséből pedig következtetéseket lehet levonni azzal kapcsolatban, hogy érzik magukat.

A rendkívül kis mennyiségű fehérjék elemzése jelenleg csak speciális laborban lehetséges, ami nem elérhető a meddőségi klinikákon, ezért

a cél, hogy erre egy önálló készüléket fejlesszenek. Jelenleg már három prototípus is készült, és az eljáráshoz nagy reményeket fűznek, mert a számítások szerint általa akár 10-15 százalékkal is növelni lehet a mesterséges megtermékenyítés sikerességét. Jelenleg az embriókat kizárólag mikroszkóppal tudják megfigyelni az egész világon, ám ez kizárólag a felépítésükről ad információt, a bennük zajló folyamatokról nem. Ez is az oka, hogy az embriók 70 százalékát rendre elveszítjük – magyarázta a professzor.

A mesterségesen megtermékenyített embriókat tároló folyadéknak azonban nem csak a fehérje-összetétele adhat értékes információkat. A folyadékban vannak az embrióból kikerült génszakaszok is, ezek vizsgálatával pedig úgy lehet információhoz jutni az esetleges kóros genetikai elváltozásokról, hogy – ami egyébként etikailag nem is lehetséges – hozzányúlnának az embrióhoz. Kovács L. Gábor szerint,

ha sikerülne egy, az említett génszakaszokat vizsgáló eljárást szabadalmaztatni, előre lehetne jelezni, hogy melyik embriónak van nagyobb esélye arra, hogy megtapadjon és belőle egészséges gyermek fejlődjön.Egy harmadik munkacsoport szintén ugyanezen a folyadékmintán dolgozik, de az embrió életképességére, egészségi állapotára, túlélési esélyeire az általa kijuttatott folyadékhólyagocskák (zsírrétegbe burkolt fehérjemolekulák) műszeres elemzéséből próbál következtetéseket levonni. 

Jelentős előrehaladást értek el a kutatók a PTE Szülészeti Klinikájának köszönhetően is.

A meddőségi centrum munkatársai ugyanis arra a megállapításra jutottak, hogy az erős fény, amellyel a szükséges megfigyelések alkalmával megvilágítják a megtermékenyített, de még be nem ültetett embriókat, károsodik a szerkezetük, toxikussá válnak, és a fény által gerjesztett hő is árt nekik. Kimérték tehát, hogy melyik fényhullámhossz hat a legkevésbé negatívan az embriókra, a piros fény nyert, így a pécsi szülészeti klinikán már minden embrióvizsgálat piros fényben történik. A felfedezés nyomán, mondta a professzor, egy kutatócsoport és egy innovátor cég közösen dolgozik olyan eszköz-, edény- és pipettarendszeren, amellyel ilyen fényviszonyok mellett is kiválóan lehet dolgozni. A felfedezéssel szintén jelentősen, 10-15 százalékkal növelhető a mesterséges megtermékenyítések sikerrátája – tette hozzá Kovács L. Gábor.

Zajlik a meddőség okainak vizsgálata is, ebben a bécsi orvosi egyetem szülészeti klinikájával született egy együttműködés, mert nekik van Európában a legnagyobb, immunbeteg édesanyáktól származó vérbankjuk. A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium immunológiai csoportja a közös program során azt igyekszik megérteni, hogy melyik immunbetegség miként befolyásolja az embrió életképességét.

Mivel a meddőségben jelentős szerepet játszik, hogy drámaian romlik a férfiak megtermékenyítő képessége, ennek vizsgálata is kiemelt helyen szerepel a kutatásokban – jelezte a professzor.

Egyebek mellett egy olyan újfajta mérőeljáráson dolgoznak, amellyel meg lehet jelölni az életképes spermiumokat. Ennek annál a műtétnél van jelentősége, amellyel a herén keresztül szívják le az élő, mozgó spermiumokat olyan férfiaktól, akinek az ondófolyadékában már nincs elegendő megtermékenyítésre alkalmas ondósejt. Ez esetben mikroszkóppal keresik meg az élő spermiumokat, de ezt pontosítani lehet egy olyan eljárással, amelynek segítségével spektroszkóppal jól látható jelet adnak a spermiumok.

Mindemellett, mint kiderült, van egy, nem szorosan a meddőség témájába illeszkedő, de ahhoz mégiscsak kapcsolódó iránya is a pécsi központú kutatásoknak: a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem egy vadonatúj férfi fogamzásgátló módszer fejlesztését tervezi.

– Egy eddig soha nem alkalmazott, teljesen újszerű alapelven működő módszerről van szó – mondta Kovács L. Gábor, aki azonban ennél többet nem árult el a – mint fogalmazott – nagyon kezdeti stádiumban lévő kutatásról. Annyit tett még hozzá, hogy a fejlesztés legkorábban 4-5 év múlva juthat humán fázisba, amikor a módszert embereken is vizsgálni lehet majd.