A monetáris tanács nem változtatott az alapkamaton
PénzügyA Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa változatlanul 6,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két széle sem változott - jelentette be a jegybank.
Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalék maradt. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Az előző, februári kamatdöntő ülésen a testület egyhangú döntéssel csökkentette 25 bázisponttal 6,25 százalékra az alapkamatot, és hasonló mértékkel csökkentette a kamatfolyosó két szélét is.
A kamatdöntés bejelentése után kiadott közleményében az MNB kifejtette: a geopolitikai feszültségekből fakadó inflációs kockázatok és a bizonytalan pénzügyi piaci környezet továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé, a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. A monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A makrogazdasági adatokat és a pénzügyi piac fejleményeinek hatásait az inflációs kilátásokra a monetáris tanács folyamatosan értékeli, és ezek alapján adatvezérelten dönt az alapkamat mértékéről.
A monetáris tanács kockázati értékelése szerint jelenleg összességében felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatokkal kell számolni.
A külső körülmények a geopolitikai feszültségek elhúzódása miatt kedvezőtlenül alakulhatnak, ilyen gazdasági környezetben az árstabilitási cél eléréséhez fenn kell tartani a pénzügyi piacok, főképp a devizapiac stabilitását, emellett folyamatosan figyelni kell a nemzetközi fejlemények inflációra gyakorolt hatásait.
Az iráni konfliktus kitörését követően a monetáris tanács március 10-én az energiaimport kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igény biztosításáról döntött, ami turbulens időszakban is biztosítja a devizapiaci kereslet-kínálati egyensúlyt
- jegyezték meg a közleményben.
A tanács értékelése szerint idén tovább erősödik a konjunktúra, azonban az elmúlt hetek geopolitikai eseményei lassítják az élénkülést. Magyarországon a gazdasági növekedés fő támasza a lakossági fogyasztás lehet egész évben, a nettó export és a beruházások ugyanakkor fékezik a GDP emelkedését. A megugró energiaárak visszafogják a felvevőpiacok növekedését is, bár az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjei segíthetik az ipari kivitelt bővülését.
A magyar GDP 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben 3,0 százalékkal, 2028-ban 2,9 százalékkal nőhet az MNB legfrissebb előrejelzése szerint. (A decemberi Inflációs jelentésben 2026-ra 2,4 százalékos, 2027-re 3,1 százalékos, 2028-ra 2,7 százalékos növekedést jeleztek előre.)
A közlemény szerint az infláció 2026 harmadik negyedévétől meghaladhatja a toleranciasávot, 2027 második felében térhet vissza fenntarthatóan a jegybanki célra, 2026-ban éves szinten elérheti a 3,8 százalékot, 2027-ben a 3,7 százalékot, majd 2028-ban 3,0 százalékra csökken. (A legutóbbi előrejelzésben 2026-ra 3,2 százalékos, 2027-re 3,3 százalékos inflációt prognosztizáltak, 2028-ra 3,0 százalékosat.)
Az árréskorlátozások meghosszabbítása május végéig a decemberi előrejelzéshez képest alacsonyabb áremelkedési ütemet eredményezhet, de a geopolitikai feszültségek világszerte erősíthetik az inflációs kockázatokat.
Márciusban a magasabb energiárak miatt miatt belföldön is nagyobb volt az áremelkedés, ám ezt átmenetileg mérsékli az üzemanyagokra bevezetett védett ár hatása - írták.
A jegybanki alapkamat februárban 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkent, azt megelőzően 2024 szeptemberében változott, akkor ugyancsak 25 bázispontos csökkentésről határoztak a tanácstagok.
