Az MNB 75 millió forint bírságot rótt ki három bankra és egy banki fióktelepre

Pénzügy2022. nov. 3.Növekedés.hu

Az MNB bő 75 millió forint felügyeleti bírságot rótt ki három bankra és egy banki fióktelepre a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozási kockázatok kezelését áttekintő témavizsgálata nyomán. A vizsgált piaci szereplők többsége az ügyfél-átvilágítás, a gyanús esetek bejelentése, a belső ellenőrzési és információs rendszer szűrési gyakorlata, a belső eljárásrend szabályszerűsége, a kötelező szűrési feltételek alkalmazása, illetve a tényleges tulajdonosok azonosítása kapcsán vétett hibákat. A feltárt problémák ugyanakkor nem érintik az intézmények megbízható működését.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) témavizsgálatot végzett a Duna Takarék Bank Zrt.-nél, az Oberbank AG Magyarországi Fióktelepénél, a Polgári Bank Zrt.-nél és a Sopron Bank Zrt.-nél, elsősorban a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozási kockázatok kezelését és a szűrési eljárásokat áttekintve. Az ellenőrzések a 2019. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot ölelték fel, s több jelentős és ismétlődő hiányosságot is feltártak.

A Polgári Bank többször elmulasztotta haladéktalanul megtenni (ismételt) bejelentését a gyanús tranzakciók kapcsán, és jogsértőnek bizonyult egy gyanús eset kapcsán az ügylet-felfüggesztési gyakorlata is.

Szűrési gyakorlata nem volt alkalmas a szokatlan − az adott ügyfélnek a banknál rendelkezésre álló adataival összhangban nem álló − ügyletek, tranzakciók kiszűrésére, illetve szűrőrendszerének belső eljárásrendje sem felelt meg teljesen a jogszabályoknak.

Az MNB megállapította azt is, hogy a bank pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás kiszűréséért felelős vezetője egyúttal (összeférhetetlen módon) az egyik üzleti területért is felelős volt. A hitelintézet a visszaélések megakadályozása érdekében nem alakított ki megfelelő kockázatalapú eljárást az általa az ügyfél-átvilágítások során beszerzett okmánymásolati képek felhasználására. Számos alkalommal nem kért emellett ügyfélnyilatkozatot a tényleges tulajdonosról, s nem ellenőrizte az ezzel kapcsolatos adatokat. Nem a jogszabályoknak megfelelően szerezte be a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat sem.

Az Oberbank fióktelepe nem megfelelően paraméterezte belső ellenőrző és információs rendszerének szűrőrendszerét, valamint nem biztosította megfelelően annak folytonos működését, a jogszabályban előírt kötelező szűréseket, s az eredmények határidőben történő feldolgozását.

A fióktelep a tényleges tulajdonosok személyéhez kötődő adatok és okiratok megváltozásáról történő tudomásszerzést követően ügyfelét nem világította át ismételten, s így nem biztosította a tényleges tulajdonosi adatok naprakészségét. Emellett számos ügyfél vonatkozásában hiányosan tett bejelentést a pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási gyanúról.

A Duna Takarék Bank több esetben nem szerezte be ügyfeleitől a pénzeszköz forrására vonatkozó információkat, s hiányosak voltak a pénzeszköz forrás beszerzési gyakorlattal kapcsolatos belső kontrollok is.

A bank többször nem teljesítette ismételt bejelentési kötelezettségét, illetve hiányosnak bizonyult monitoring szabályzata is. Nem megfelelően végezte el az előírt kötelező szűréseket sem, s pontatlan gyakorlatot követett a megerősített eljárások és az azokkal összefüggő szűrések során. Az ügyfél-átvilágításoknál hiányosnak minősült a kiemelt közszereplői státusz ellenőrzésével, az okmánymásolatok minőségével és az okmánymásolatok felhasználásával összefüggő gyakorlata is.

A Sopron Banknál szintén bejelentési és ügyfél-átvilágítási problémák merültek fel.

Mindezek nyomán a jegybank a ma publikált határozataiban 40 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Polgári Bankra, 22,5 millió forintot az Oberbank AG magyarországi fióktelepére, 6,5 millió forintot a Sopron Bankra, illetve 6,25 millió forintot a Duna Takarék Bankra. Az MNB figyelmeztetések alkalmazása mellett határidők kitűzésével kötelezte a piaci szereplőket a feltárt hiányosságok kijavítására, majd ezt követően a megtett intézkedésekről való – a bank vezető testületei által jóváhagyott – beszámolásra.

A jelentősebb bírságösszegek kapcsán súlyosbító körülménynek számított egyebek közt a feltárt jogsértések súlyos, rendszerszintű vagy ismétlődő jellege, továbbá egy piaci szereplő esetében az együttműködés hiánya is a vizsgálat során. Enyhítő körülménynek számított, ha a vizsgálat során az intézmény érdemi intézkedéseket hozott a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében, illetve együttműködő magatartást tanúsított.