Elsődleges a bizalom a magyaroknak, ha adományozásról van szó

Pénzügy2022. aug. 19.Növekedés.hu

A magyarok adományozási hajlandóságának a bizalmatlanság az egyik legfőbb gátja. A felnőtt lakosság mindössze kilenc százaléka hiszi el, hogy a teljes felajánlott összeg eljut az általa támogatott szervezethez, továbbá az emberek 51 százaléka úgy véli, hogy az egyesületek, alapítványok a felajánlott összeg felét sem kapják meg. Ezért a magyarok harmada nem is támogat jószolgálati szervezeteket, legfeljebb a személyi jövedelemadója egy százalékával.

Ugyan a magyar felnőttek 81 százaléka szokott adományozni valamilyen módon, ez a szervezetek irányába leginkább a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásában merül ki

– derült ki az OTP Bank megbízásából készült felmérésből. Ugyanakkor a felnőtt lakosság harmada nem szokott a személyi jövedelemadó egy százalékán kívül más formában szervezeteket, alapítványokat támogatni, 19 százalék pedig semmilyen módon nem adományoz.

Ez utóbbi megállapítás a 18-39 éves korosztályra kifejezetten jellemző, a körükben 42 százalék azoknak az aránya, akik semmilyen módon nem támogatnak jótékonysággal foglalkozó, hátrányos helyzetűeket segítő egyesületeket, szervezeteket.

Az adományozás elutasítása mögött alapvetően két fő ok rajzolódik ki a felnőtt magyar lakosság körében: 54 százalék azt nyilatkozta, hogy nincs lehetősége kis összeg nélkülözésére sem, míg 51 százalék úgy véli, hogy a felajánlása részben, vagy teljes egészében más célra lesz felhasználva, mint amit támogatna.

Az utóbbi választ adók két csoportra bonthatóak: 30 százalék úgy vélekedik, hogy az általa felajánlott összeg teljes egésze nem a megjelölt célra lesz elköltve, a felajánlása egy részének rendelkezése szerinti felhasználásáról pedig a fennmaradó 21 százalék nincs meggyőződve.

Ez a bizalmatlanság az egyik legnagyobb visszatartó erő az adományozás kapcsán! Még ha meg is vannak bizonyosodva a magyarok arról, hogy az általuk felajánlott összeget az előre meghatározott célra fogja fordítani a támogatott szervezet, a válaszadók mindössze kilenc százaléka gondolja azt, hogy az adomány teljes egésze a meghatározott célt szolgálja majd. Az emberek több mint felét az a félelem tartja vissza az adományozástól, hogy a felajánlások jelentős része meg sem érkezik a szervezetekhez, azokat levonások és költségek terhelik majd.

Az OTP Bank digitális csatornáin a tranzakciók indítását követően felajánlható 100-200-500 forintos mikroadományok azonnal és közvetlenül a támogatott szervezet elkülönített számlájára érkeznek és azokat nem terheli sem banki, sem tranzakciós költség. A felajánlott adományok összege az OTP Bank adományozási platformján figyelemmel kísérhetőek.

Az OTP Bank számára kiemelten fontos az adományozás és az adományozási kultúra fejlesztése. Az OTP Bank az elmúlt két évben 7,6 milliárd forint értékben adományozott egészségügyi intézmények számára, oktatásra, valamint szociális célokra. Az adományozási kultúra fejlesztésére a hitelintézet a saját adományai mellett lehetőséget teremt a digitális banki csatornákon, valamint az ATM-eken keresztül történő mikroadományok felajánlására is. Ezáltal az OTP Bank ügyfeleinek is lehetősége van 100-200-500 forinttal támogatni a számukra fontos célokat, amik forintra pontosan, azonnal megérkeznek a kiválasztott szervezet számlájára. Az adományozás felülete transzparens, így a célok elérése is nyomon követhető

 – mondta Szabó Dóra, az OTP Bank CSR csoportvezetője.

A kutatásból kiderült továbbá az is, hogy az adományozás iránt szkeptikus felnőtteket 100 százalékosan a célirányos, az adomány felhasználásáról szóló transzparens kommunikációval lehet meggyőzni arról, hogy mikroadományokkal támogassanak társadalmilag fontos célokat.

A válaszadók 53 százaléka szerint akkor lehet meggyőzni az adományozásról embereket, ha meg tudnak bizonyosodni arról, hogy a teljes összeget biztosan a támogatott célra fordítják majd, ha visszajelzést kapnak arról, hogy mit valósított meg az adományokból az adott szervezet (43 százalék), ha látható, hogy a kis összegű adományok összessége milyen jelentőséggel bír (39 százalék), vagy, ha transzparens a folyamat a felajánlástól a felhasználásig, és közvetlenül a szervezet számlájára érkezik a pénz (30-30 százalék).

A 18-39 évesek körében kiemelten fontos ezek közül, hogy visszajelzést kapjanak a célok eléréséről (53 százalék), valamint hogy lássák, hogy a kis összegű adományok összessége milyen erővel bír (46 százalék).