Már csak egy dolog állíthatja meg az elektromos autók forradalmát Európában
TechElőször végzett tisztán elektromos autó az eladásokat összegző világranglista élén, miközben tavaly két olyan esemény is történt, amely azt mutatja, Európában, ezen belül hazánkban is robbanás előtt áll az EV-k tömeges elterjedése. Ma már azt sem kincstári optimizmus kijelenteni, hogy pár éven belül az eddig meglehetősen borsos áron kínált elektromos járművek ára elérheti a hagyományos autók árszintjét.
Kiadott egy előzetes toplistát a 2023-as globális autóeladásokról a világ egyik legnagyobb autópiaci elemzője, a JATO Dynamics. A korábbi években túl sok izgalmat nem okoztak ezek a listák, mert felváltva vagy a Toyota Rav4, vagy a Corolla végzett az első helyen, a tavalyi esztendő ugyanakkor váratlan fordulatot hozott.
A Tesla Model Y letaszította a trónról a népszerű japán típusokat, ám a detronizáció tényénél sokkal fontosabb, hogy ezúttal egy tisztán elektromos jármű végzett a világranglista élén közel másfélmillió eladott példánnyal.
Ez már vajon a sokszor beharangozott elektromos forradalom kezdete - teszik fel most sokan a kérdést. A válasz pedig, legalábbis Európa területén egyértelműen igen, sőt 2023-ban két olyan jelentős esemény is történt, ami miatt kijelenthetjük, hogy a folyamat elérte azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút, már a lendület is viszi előre.
Pedig alig pár éve még az is kérdéses volt, sikerül-e betörniük a piacra az elektromos autóknak, és kiszorítaniuk a belsőégésű motorokat.
A 19. század embere figyelhette ilyen érdeklődve a vitorlások és a gőzhajók közötti harcot a tengerek fölötti egyeduralomért. A technológiaváltás akkor is a hibridek megjelenésével kezdődött, hiszen a gőzhajókat még egészen sokáig ellátták vitorlával biztos ami biztos alapon.
Dacára annak, hogy az első stabilan működő gőzhajók már az 1800-as évek elején vízre kerültek, a technológia sikere csak a század 70-es éveiben vált nyilvánvalóvá, amikor a nagy tengerjáró csavargőzösök megjelentek a vizeken.
Eddig a felső középosztály játékszere volt
Több mint egy évtizede hallgatjuk, hogy most már tényleg küszöbön áll az elektromos autók forradalma, amit már számos alkalommal beharangoztak, valahányszor kis mértékben nőttek az EV/hibrid eladások. Nem csoda, hogy az átlagpolgár egy idő után szkeptikus lett a nagy elektromosautó forradalom vívmányaival szemben.
Magyarországon eddig összesen 80 ezer elektromos és hibrid jármű talált gazdára összesen, ez nem több, mint a teljes hazai járműállomány 1,5 százaléka, sőt az itthon forgalomba állított járművek 60 százaléka cégautó, vagyis rendkívül kevesen vannak azok a magánszemélyek, akik váltottak.
De miért is lettek volna többen? Hosszú ideig szinte kizárólag a hagyományos gyártók uralták ezt a szegmenst is, és árban a luxusautókkal vetekedő, hatótávolság tekintetében harmatgyenge járgányokat dobtak a piacra.
Elég csak a BMW i3-ra gondolni, amely azon túl, hogy borzalmasan nézett ki, hátszélben tudott nagyjából 130 kilométert teljesíteni két töltés között, és 2016-ban 13 millió forintért árulták, miközben egy középkategóriás benzines autót már 2-3 millióért lehetett kapni.
Ennek az lett az eredménye, hogy az elektromos autók zömmel a felső középosztály játékszerei lettek, és többnyire második autónak használták őket rövidebb városi utakra.
Hogyan lett ebből mégis forradalom?
Időközben a technikai hiányosságok megoldódtak, a mai EV-k nagy része már bőven tudja a 4-500 kilométeres hatótávolságot, amivel már bőven neki lehet vágni az országnak. Terjednek a villámtöltők, így az akkumulátor feltöltése sem vesz el irreálisan sok időt.
A hagyományois gyártók egyre több új elektromos modellel álltak elő, és mamutokká nőtték ki magukat az olyan, kizárólag elektromos autókkal foglalkozó gyártók is, mint a Tesla vagy a BYD.
Ám szerintünk a két legfontosabb eseményre a tavalyi évben került sor. Az első Elon Muskhoz köthető, aki már az év elején bejelentette, hogy jelentős árcsökkentésbe vág bele a Tesla,
melyek keretében számos más ország mellett hazánkban is akár 20 százalékkal visszavágta egyes modellek árát, hogy élénkítse a keresletet, majd Musk az év során további árcsökkentéseket bis kilátásba helyezett.
Ez hallatlanul fontos lépés, mivel ez volt az első eset az elektromosautó-piacon, hogy valaki érdemében reflektált arra, hogy a szélesebb tömegek felé csak akkor lehet nyitni, ha a járműveket olcsóbban adják.
Elvégre az emberek alapvetően nem azért maradnak a hagyományos autóknál, mert bosszantják őket a zöld aktivisták agresszív világvége-kampányai, és akkor dafke maradjon a benzingőz, hanem egyszerűen nem tudják, vagy nem akarják megfizetni a 10 millió forint fölötti árakat.
Pedig az már nagyjából ott van a fejekben, hogy egy EV fenntartási költségei lényegesen alacsonyabbak a legmodernebb benzines vagy dízeles járműnél is.
7000 kínai autó tart felénk, jöhetne több is
Aligha tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, az árcsökkentésnek köszönheti a Tesla az első helyet a JATO Dynamics listáján, més ha az árak legalább megközelítőleg kiegyenlítődnek, biztosan sorban dőlnek meg az eladási rekordok. Ezért olyan fontos
az év második kulcsmomentuma, a BYD bejelentése, amelyből kiderült, hogy a kínai gyártó megnyitja Magyarországon első európai személyautó-gyárát.
Ezzel ugyanis olyan versenytársat kap a Tesla, amely igen nagy mértékben képes felvenni vele a versenyt az árak terén. Máris útnak indítottak egy hatalmas, autók szállítására gyártott óriáshajót, 7000 elektromos autóval a fedélzetén, hogy pörgessék az európai kínálatot. Minden jel arra utal, hogy
a két óriás között elkerülhetetlen egy nagyobb árháború, ami akár a 10 milliós ár alá is beviheti az árakat, vagy képbe hoz lényegesen olcsóbb modelleket is, elvégre Kínában már 4 millió forintnak megfelelő jüanért kapható elektromos személyautó, nagyjából hasonló árszinten mozog egy olcsóbb Tesla is Amerikában,
egy Model 3 adókedvezményektől függően 5-8 millió forintnak megfelelő dollárért hazavihető. Minden együtt áll tehát ahhoz, hogy belátható időn belül magasabb fokozatra kapcsoljon az elektromos átállás, amire szükség is van, tekintve, hogy Magyarországon 4,2 millió autó fut az utakon, és ebből még csupán 80 ezer a zöld rendszámos.
A piaci folyamatok mindenesetre elindultak, és már csak csak az állíthatja meg az árak várható esését, ha az európai gyártóknak valamilyen formában sikerül Brüsszelben kilobbizni, hogy tiltsák ki a kínai autókat az Unióból. Ebben az esetben borulna ugyanis az árverseny, hiszen az itteni gyártókkal folytatott versengéstől aligha esik le a gyűrű Elon Musk ujjáról.