Jól érzi: nagyon sok a gyógyszerreklám – Veszélyekkel jár a túlfogyasztás

Egészség2022. feb. 8.H. É.

Minden negyedik tv-s reklámspot gyógyszerreklám, a gyógyszergyárak a sokszorosát költik ilyen termékpromócióra Magyarországon, mint a világ számos országában. Az erős marketing azonban a recept nélküli orvosságok túlfogyasztásának veszélyével jár.

Ha úgy érzi, hogy a televíziós reklámblokkok tele vannak gyógyszerhirdetésekkel, nem téved:

a reklámidő – és a reklámérték – több mint húsz százaléka egészségügyi reklám, egészen konkrétan minden negyedik tv-s reklámspot gyógyszerreklám. A vény nélkül kapható (OTC) gyógyszerpiac részesedése 2011-ben ugyan még csak 15 százalék volt a Kantar Hugary felmérése szerint, ám már ezzel is a legnagyobb piaci kategória volt, ami elsősorban a vény nélkül kapható gyógyszereket és az étrend-kiegészítőket foglalja magába. Az évek során ez az arány tovább növekedett, és 2018-re már 20 százalék vagy a fölötti részesedést tudhat magáénak a piacon. 

Magyarországon lakosságarányosan más országokhoz képest legalább háromszor többet fordítanak a gyógyszercégek gyógyszerreklámokra, és minden ötödik, médiában elköltött forint ennek a termékcsoportnak a népszerűsítését szolgálja. 

A leginkább promózott termékek az egészségre veszélyes mértékben túladagolható fájdalomcsillapítók és megfázás elleni szerek – mutat rá az Állami Számvevőszék témában készült jelentése.

Ezt a Szegedi Tudományegyetem oktatója, Csupor Dezső szakgyógyszerész is megerősíti, aki a gyógyszerreklámok kedvezőtlen mellékhatásaként hozza fel például paracetamol-túladagolás veszélyét. Ez a nagyon hatásos, megfelelően adagolva biztonságos fájdalom- és lázcsillapító az USA-ban évente több mint 50 ezer, jellemzően májkárosodással összefüggő gyógyszermérgezést okoz (a betegek fele kórházban köt ki), és mintegy 500 haláleset közvetlen előidézője. A lényegesen kisebb lakosú Egyesült Királyságban is hasonló a halálesetek száma, hiába csökkentették az egy dobozban található tabletták számát. (Az Egyesült Államokban pedig a túladagolás veszélyeire felhívó figyelmeztetést tartalmazó gyógyszereskupakokkal próbálkoznak.)

A helyzet a Magyarországon sem szívderítő:

a paracetamol az 1960-as évek óta forgalomban van, de felhasználása csak 1996 után ugrott meg igazán, amikortól a médiában szabadon lehetett reklámozni. Az ezredfordulón évente még csak 30-50 mérgezéses eset fordult elő, ez napjainkra évi 250-re nőtt, és a statisztikák szerint ez egy-két esetben olyan mértékű, hogy a páciensnek májátültetésre van szüksége.

A legnagyobb probléma, hogy a laikus felhasználók legfeljebb az adagolást nézik meg a gyógyszereken, az olvashatatlanul kis betűkkel írt és elképesztően hosszú betegtájékoztatót gyakorlatilag senki, így az összetevőket sem nézik meg. Így pedig egyszerre akár 4 különböző nevű, de ugyanúgy paracetamolt tartalmazó szert is szedhet, mondjuk egy megfázás időszakban, ami arra érzékeny szervezetűeknél már elegendő lehet a túladagoláshoz. (A tünetek ez esetben: rossz közérzet, étvágytalanság, hányás, verejtékezés.)

A paracetamol mellett leggyakrabban a következő hatóanyagok okoznak még túladagolást: szalicilátok (Aspirin és Kalmopyrin hatóanyaga), a szorongásoldó benzodiazepinek és barbiturátok, valamint a szívre és a keringésre ható szerek (digitálisz, béta-blokkolók, ACE-gátlók, Ca-csatorna blokkolók).

Az Eurobarometer egyik kutatása rávilágít, hogy a magyarok gyógyszerekkel kapcsolatos ismereteit az európai átlagnál nagyobb arányban határozza meg a televízióból szerzett információ. Ennek is tudható be, hogy a betegek számos esetben úgy keresnek a gyógyszertárban készítményt, hogy csak a reklámjára emlékeznek, de nincsenek tisztában azzal, hogy milyen panaszra való a készítmény, vagy hogy annak mi a neve.