Az energiaválság várható makrogazdasági hatásai Magyarországon
Elemzések34–59%-os inflációs kockázat is felmerülhet a magyar gazdaságban, jelentős nyomás alá kerülhet a forint.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójának legújabb elemzése „Az energiaválság hatása a magyar gazdaságra” címmel jelent meg. Philip Pilkington tanulmánya a jelenleg is zajló globális energiaválság Magyarországra gyakorolt várható makrogazdasági hatásait vizsgálja a következő 12–18 hónapban.
A tanulmány szerint
az infláció a jelenlegi 2,1%-os szintről 2027 júliusára akár 34–59% közé is emelkedhet,
ami jelentősen meghaladná a 2023 januárjában mért korábbi csúcsot (26%). Az előrejelzés alapján
a forint–euró árfolyam is érdemi gyengülést mutathat: 2027 januárjára 17–31%-os leértékelődés is bekövetkezhet,
ami túlszárnyalhatja a 2022-es energiaválság idején tapasztalt árfolyammozgásokat.
Az elemzés rámutat arra is, hogy
az inflációs és árfolyamhatások együttesen növelhetik az inflációs recesszió kialakulásának kockázatát, amely összehangolt gazdaságpolitikai lépéseket tehet szükségessé mind a fiskális, mind a monetáris oldalon.
A költségvetési kockázatok között a tanulmány kiemeli, hogy
a rezsitámogatások terhei a GDP 1–3,4%-át is elérhetik, miközben a költségvetési hiány a GDP 5,7–8,1%-ára emelkedhet,
ami a pandémia időszakában látott szinteket is meghaladhatja.
A kutatás lineáris regressziós modellekre épül, amelyek a 2022–2023-as energiaválság magyarországi tapasztalatait, valamint a globális ellátási láncok aktuális alakulását és az olajár-prognózisokat veszik alapul. Az elemzés hangsúlyozza Magyarország eurózónán kívüli helyzetéből fakadó sérülékenységét, és kiemeli a
gyors és összehangolt gazdaságpolitikai válaszok fontosságát a várható hatások mérséklése érdekében.
