A bevándorlás kapcsán új eszközökhöz nyúlhat Franciaország - Az MKI vezető kutatójával beszéltünk

A francia-algériai kapcsolatok ismét válságba kerültek, elsősorban az illegális migráció és a Franciaországban élő algériaiak által elkövetett bűncselekmények miatt. A francia hatóságok által letartóztatott és kiutasított algériai állampolgárokat Algéria nem hajlandó visszafogadni. Patthelyzet alakult ki. 

A helyzet megértéséhez egészen 1962-ig, az Eviani Egyezményig kell visszamennünk, ami Algériát függetlenné nyilvánította. A francai-algériai kapcsolatok ettől kezdve rosszul alakultak, ennek fő oka, hogy katonai puccsal, egy teljesen más hatalmi kör kerül kormányra, mint amelyik a szerződést aláírta. Ez egészen a mai napig így van. A másik ok, hogy Franciaország belement abba a ’játékba”, miszerint Algéria a gyarmati múlt sérelmeiből építkezik, amit hatvan év távlatából már elég nehéz fenntartani.

Ehhez az alap problémához jött hozzá egy 2024 június 30-i esemény, amikor is – hosszú hezitálás után – Franciaország elfogadta, hogy a nyugat-szaharai terület Marokkó fennhatósága alá kerüljön. Mindez egy régi feszültségforrás volt Marokkó és Algéria között, és Franciaország azon kevés európai ország közé tartozott, amely hosszú ideig hálogatta az állásfoglalást, azért, hogy ne feszítse túl a húrt Algériával.

A marokkói kapcsolatok mind gazdasági mind egyéb okokból ugyanis szintén rendkívül fontosok Franciaország számára. A nyugat-szaharai kérdés tehát egy utolsó csepp volt a pohárban, innentől kezdve az algériai ajatollahok a lehető legbrutálisabb módon juttatták Párizs tudomására az elégedetlenségüket.

Ezt az egész problémát fölerősíti, hogy Franciaország legnagyobb külföldi állampolgársággal bíró bevándorló csoportja az algériai. Körülbelül 850 ezer (2021-es adat) de ténylegesen inkább 1 millió feletti algériai él életvitelszerűen Franciaországban. Ehhez hozzájárul még az, hogy az elmúlt években – a belső algériai gazdasági-társadalmi problémák miatt - megnőtt az illegális bevándorlók száma.

Tavaly 117%-kal nőtt ez a szám, és ebbe sajnos nagy számban benne vannak különféle bűnözői csoportok is. Két fő bűnözési csoport létezik. Az egyik, a Franciaország elleni terrorcselekményre buzdító személyek, akik között vannak imámok is, akik a helyi muszlim lakosság vallási vezetői. Több komoly incidens történt idén, melyek során kifejezetten Franciaországon belüli gyilkosságok, terrorcselekmények elkövetésére buzdítottak különféle fórumokon. Az influenszerek között imámok is voltak, akik kitoloncolása súlyos problémákba ütközött. Algéria ugyanis hevesen tiltakozott az ellen, hogy ezek a cselekedetek bármiféle beavatkozást jelentettek volna a francia belügyekbe.

A másik bűnözői kör, a drogkereskedők csoportja, amiben sok az algériai származású. Jól érzékelteti a probléma súlyosságát, hogy a francia börtönökben az összes külföldi fogvatartott 20%-a, több mint 4000 algériai származású.

Milyen események történtek az elmúlt évben?

2024 júniusában – a már említett esemény miatt- Algéria azonnal hazarendelte a nagykövetét, és idén májusig Algériának nem volt nagykövete Párizsban, míg a franciák nem hívták vissza a sajátjukat, rendkívül nehéz helyzet alakult ki.

Tovább bonyolítja a helyzetet, egy pár héttel ezelőtti érdekes, precedens nélküli esemény. Az új algériai nagykövet pár hét múlva menedékjogot kért a franciáktól. Teljesen új helyzet állt elő, ami ismét kibillentette a francia-algériai kapcsolatokat. A nagykövet családostól ott maradt Franciaországban, ami komoly fejtőrést okoz a francia hatóságoknak.

Ezzel nagyjából egyidőben, az algériai hatóságok május elején 15 francia diplomatát utasítottak ki az országból, erre válaszul Franciaország vízumkötelezettséget írt elő a diplomataútlevéllel rendelkezők számára is. Fontos tudni, hogy az algériai diktatórikus vezetők - diplomata útlevéllel - rendszeresen járnak Franciaországba vásárolni és egészségügyi ellátásokat igénybe venni. Jelenleg 20 magas rangú algériai vezetőt tett fel Franciaország a vízumkötelezettségi listára, ami nyilván tovább rontja a helyzetet.

Ráadásul idén tavasszal két újabb terror támadásban is algériai támadót azonosítottak: az egyik – egyébként kiutasítás alatt álló személy -egy idős hölgyet támadott meg, a másik egy illegálisan Franciaországban tartózkodó férfi próbált meggyilkolni egy fiatal fiút, ez a támadás szerencsére meghiúsult.

A kitoloncolás nem igazán működik. Mi áll a háttérben?

Bruno Retailleau, francia belügyminiszter – aki egyre népszerűbbé vált az elmúlt hónapokban szigorú fellépést ígér az illegális bevándorlókkal szemben, akiket már kiutasítottak az országból.

Tavaly nagyjából 140 ezer fő került fel a kiutasítandók listájára, ebből 30 ezer algériai. Kitoloncolásuk gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mivel a kiutasítottakat csak a 18 algériai konzulátuson beszerzett iratokkal lehet visszaküldeni, miközben a konzulátusok utasítást kaptak, hogy nem adhatnak ki visszavételi vízumot. Így Franciaország elviszi repülővel Algériába a kiutasítottakat, de ott nem szállhatnak ki a repülőből. Így vissza kell őket vinni Franciaországba, amiből most óriási botrány alakult ki. Tavaly összesen 3 ezer főt sikerült kitoloncolniuk a 30 ezerből, idén szeretnék ezt a számot jelentősen megemelni. Van egy 60 fős, súlyos bűncselekményeket elkövetett személyek listája, akiket azonnal ki kell toloncolni Franciaországból, de az algériai hatóságok gyakorlatileg visszatoloncolják őket. A francia-algériai kapcsolatok mélypontra jutottak. Gazdaságilag is komoly problémákat okoz mindkét országnak.

Mire lehet számítani a közeljövőben?

A francia-algériai kapcsolat mindig is ciklikus volt, mélypontokkal. Tavasz folyamán Franciaország több kísérletet is tett arra, hogy normalizálja a helyzetet. Április elején például a francia külügyminiszter, Jean-Noël Barrot elment Algériába tárgyalni. Úgy tűnt, hogy sikerült kimozdítani a helyzetet jó irányba. A francia belső elhárítás (DGSI) vezetője, Nicolas Lerner szintén elutazott Algériába, hogy a helyzetről – különösen a terrorizmus kérdésében - közös megoldásról tárgyaljon. A helyzetet bonyolítja, hogy az algériai hatóságok gyakorlatilag Franciaország területén számolnak le az algériai ellenzékkel.

Ehhez kapcsolódik egy további ügy, amiért az egész kapcsolat mélyponton van, - és nem látok reményt arra, hogy rövid távon megoldódjon – Boualem Sansal író fogva tartása, akinek Franciaország folyamatosan követeli a szabadon bocsátását. A francia-algír írót egy tévéinterjú miatt terrorcselekmények vádjával börtönözték be 5 évre.

Halvány reményre adhat okot, hogy van egy ígéret az algériai elnök látogatására, ami évek óta húzódik. Macron elnök járt Algériában, de az algír elnök nem viszonozta a látogatást. Tebbun elnök csak akkor hajlandó Franciaországba látogatni, ha a Loire-menti Amboise kastélyt meglátogathatja, ahol a XIX. században Abd el-Káder, algériai ellenállót tartották fogva. Ennek pedig nagyon nagy a szimbolikus jelentősége Algéria számára.

Összességében ez egy nagyon összetett, a gyarmati múltba visszatérő kérdéskör, illetve a franciák részéről egy megalázkodó magatartás, bízva abban, hogy hátha így meg lehet az algériai vezetőket nyerni, és konszolidálható a helyzet. De úgy tűnik, hogy ez nem működik. Hiába tesznek gesztusokat a franciák, nincs semmi hatása.A franciák szeretnének tiszta vizet önteni a pohárba, de az algériai vezetés ebben nem érdekelt, hiszen még mindig a gyarmati múltban gyökerező politikára építenek, a múlt szenvedéseire hivatkoznak, az áldozat szerepet játsszák. Így tudják fenntartani a diktatórikus rendszerüket, ami egyre inkább recseg-ropog.Júliusban (július 5 a függetlenség napja), az algériai nemzeti ünnep kapcsán szoktak amnesztiát adni, ebben Sansal író is reménykedhet, ami esetleg még pozitív irányba billentheti a kétoldalú relációt. Eközben Franciaországban a mindennapok részei az algériai állampolgárokkal kapcsolatos konfliktusok. A napokban is letartóztattak egy algériai nőt a repülőtéren, illegális bevándorlás vádjával és kitoloncolásra ítéltek, holott volt legális tartózkodási engedélye. Ráadásul a futball meccsek kapcsán is óriási hisztéria alakult ki: a franciák próbálják elérni, hogy ne Franciaországban legyenek a francia-algír meccsek.

Ha már szóba került a gyarmati múlt: állomásoznak jelenleg francia katonai csapatok külföldön?

Ma már nincs semmilyen katonai jelenlét. De problémás a helyzet ezügyben is, hiszen Franciaország nukleáris arzenálját 1961 és 1968 között Algériában próbálta ki. Utána még néhány évtizedig ott maradhattak a katonai bázisok. Ma már inkább Franciaország Algériában lévő ingatlanjai jelentenek problémát, amiket rendkívül jutányos áron bérelnek. Ezek a bérleti szerződések 2023-ban lejártak, ami egy újabb konfliktusforrás. A szerződéseket szeretné Algéria újratárgyalni, de ilyen feszült helyzetben ez lehetetlen. Algéria szeretne sokkal magasabb bért értük, illetve bizonyos ingatlanokat szeretne megszerezni, miközben Párizs nem akar többet fizetni, és nem is akar átadni Algériának használatba semmit. Jelenleg a szerződés lejárta ellenére a korábban megállapított bért fizeti a francia állam. 

Macron elnök megpróbál Európa vezetőjeként fellépni a nemzetközi színtéren, míg a németek a saját kormányválságukkal voltak elfoglalva. Sikerült-e neki ezt a vezető pozíciót kiharcolnia? Hazai pályán mekkora manapság Macron elfogadottsága?

Az egész helyzet nagyon összetett. Nyilván van belpolitikai vetülete, a pártok egyik vagy másik oldalról próbálnak profitálni. Belpolitikában már nincs sok mozgástere Macronnak. A második megválasztását követően már nem is tud kikeveredni ebből a helyzetből, ezért a hangsúlyt az európai és nemzetközi jelenlétre helyezi. A jövő politikájában nem nagyon számolnak vele, mivel ő a kulcsfigurája a jelenlegi kormányzó tömbnek, miközben egy sokkal általánosabb, centralista tömb van kialakulóban. Ez magába foglalja a nagyobb bal - és jobbközép pártokat is. Főpróba lesz a jövő évi önkormányzati választás, ami általában előre jelez dolgokat. Fontos például, ki lesz Párizs polgármestere.

Érdekes helyzet továbbá, hogy a jelenlegi legerősebb ellenzéki párt, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülés Pártja belülről nagyon megosztott, különösen amióta Le Pen bírósági ügyei zajlanak. Egyre kevéssé valószínű, hogy át tud törni, és meg tudja kaparintani az elnöki hatalmat.

Valószínű, hogy inkább egy centrista koalíciós tömb alakul ki, de nagyon képlékeny belpolitikai képet láthatunk. Egy instabil, három pólusú francia belpolitika van kialakulóban, ami nem kedvez Macronnak és köreinek. Az elnök abban reménykedik, hogy nem lesznek előre hozott választások, bár erre van esély az ősszel esedékes 2026-os költségvetés elfogadása miatt. Jelenleg mindenkinek érdeke, hogy a Bayrou-kormány maradjon hatalmon, de, amint ez bárki számára érdektelen lesz, akkor borulhat az egész rendszer.

A francia exporttermékeket is nagy mértékben érinti a július 9-én bevezetendő amerikai büntetővám, és a már bevezetett 25 százalékos autóvám. Milyen esélyeket lát arra, hogy az USA meg tud állapodni az EU-val egy alacsonyabb vámtarifában?

Macron európai szinten akar megállapodást. A franciák mindenképpen európai szintű megállapodást szeretnének kötni. A franciákat egyébként jóval kevésbé érintik a vámok, mint Németországot.

A francia autóexport nagy része nem Amerikába megy. Nem véletlenül járt nemrégiben Macron elnök Dél-Ázsiában, ahol egy 26 milliárd eurós kereskedelemi szerződést kötött, és további kötések vannak folyamatban. Emiatt is fontos Franciaországnak Algéria, hiszen az autóállományuk 40 százaléka francia, ennek a negyede Renault.

Bízom benne, hogy mivel Amerika számára sem kedvező egy vámháború Európával, egy józan megállapodás irányába lehet majd előre haladni.