Aggasztó a Balkán helyzete az új függetlenségi törekvések miatt

Ismét fellángolt a feszültség a régióban, ami többek között az ukrajnai háború folyománya, mert az Egyesült Államok és az EU részről felmerül az igény, hogy gyorsan oldják meg a konfliktust, így nagy a nemzetközi nyomás Szerbián és Koszovón is - hangzott el a Magyar Külügyi Intézet "Magyar érdekek a Balkánon" című szakmai fórumán.

Reményi Péter, a Pécsi tudományegyetem tanszékvezető docense hangsúlyozta: az EU rendet akar rakni a Balkánon, de most elsősorban az ukrajnai háború miatt irányult a figyelem a térségre, ahol eddig is feszültség volt, de nem volt annyira a fókuszban.

Az elmúlt időszakban többször is előfordult, hogy a szerb hadsereget mozgósították, most azonban az ukrajnai háború miatt jobban átütötte az ingerküszöböt a Balkán.

Mint mondta, a konfliktusok igenis veszélyesek a helyi szerbek az albánok és a KFOR katonák számára, és a koszovói albán hatóságok reakciója is kockázatokat hordoz.

Ettől függetlenül, középtávon még egy alacsony intenzitású konfliktusnak is kicsi az esélye. Alapjában véve egy hosszan tartó folyamat utolsó fázisát láthatjuk Boszniában. 

Ha a Milorad Dodik elnök vezette 1,2 milliós Boszniai Szerb Köztársaságban referendumot írnának ki, az vörös vonal lenne az EU és az USA számára. Sokszor belengették már a referendumot, és most a felek nem tudnak kijönni veszteség nélkül a felek.

- Dodik a boszniai szerb köztársaság erős embere, de nemzetközi támogatás nincs mögötte - mondta Reményi Péter.

A kiválást célozza a referendum, mert a szerbek félelme a centralizált Bosznia. Másrészt a boszniai szerb államiság egyik sarokköve a jelenlegi területek megtisztítása a bosnyákoktól.

Az Európai Parlament (EP) szankciókat szorgalmaz Milorad Dodik elnök, valamint a boszniai Szerb Köztársaság más magas rangú tisztségviselőivel szemben.

Az Európai Bizottság és az EP-képviselők jelentése szerint, több mint 25 évvel a délszláv háború befejezése után a politikai elit és boszniai Szerb Köztársaság vezetésének szeparatista kísérletei révén Bosznia-Hercegovina továbbra is mélyen megosztott, és a helyzet destabilizálhatja az országot, és veszélyeztetik az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést az EU szerint.

Magyarország érdeke a boszniai határok változatlansága, a kilépési törekvésekkel óvatosan kell bánni - hangzott el a fórumon.

Magyar vállalati érdekek a Balkánon

Szerbia kulcsfontosságú számunkra, a Nyugat-Balkánon van keresnivalónk gazdasági és külpolitikai téren és nem csak a magyar kisebbség és a szomszédosság miatt - állapították meg az Magyar Külügyi Intézet kutatói.

A Nyugat-Balkán felé irányul az egyik legnagyobb magyar áruexport, és a KFOR-ban a legnagyobb kontingens a magyar, korábban a KFOR vezetője is magyar volt. A KFOR-ban 852 olasz és  430 magyar katona szolgál.

Az energiabiztonság szempontjából kulcsfontosságú Szerbia, ahol már csak 185 ezer magyar él, és az ország második legnagyobb bankja az OTP, amely Albániában a harmadik helyen áll, és Montenegróban is erős. A térségben komoly érdekeltségekkel rendelkezik a MOL, az MVM, illetve a 4iG bevásárolta magát Montenegróba és Albániába is.

- Ugyanakkor a hagyományosan nagy piaci versenyzők - Németország, Ausztria, Szlovénia, Olaszország - is ott vannak a balkáni piacon, a beruházásoknál fel kell venni a versenyt - mondta Orosz Anna és Ármás Julianna kutató.

Kiemelték az OTP szerepét, amely a kint tevékenykedő magyar cégeknek is tud segíteni, biztos támasz lehet.

Felemás azonban a kép, ha a Balkánon piachoz jutó magyar vállalatok összetételét nézzük: szinte kizárólag a magyar multik mennek a Szávától délre, holott a magyar kkv-k nak is délebbre kell jutniuk. Ez azonban a nyelvi problémák, a piac és a kulturális és üzletkötési ismeretének a hiánya miatt nehezen zajlik.

A Stipendium Hungaricum a Balkánon is létezik, de nem ide jönnek, hanem Nyugat-Európába, holott jobb lenne, ha többen jönnének hozánk tanulni, hiszen itt is uniós diplomát kaphatnak - mondták a szakértők.

A kifejtetés hatékonyabbá tételéhez és az export ösztönzéséhez alaposabban kellene tervezni az exportfejlesztést (HEPA- Magyar Exportfejlesztés Ügynökség), az MKIK, a balkáni fejlesztési alapot, a stipendium hungaricumot, és a többi balkáni a támogatási alapítványokat is.

A külpolitikával kapcsolatban elhangzott: a boszniai szerbekkel másképp bánunk, mint a szerbekkel, aminek nem jó az optikája a Balkánon. 

Nekünk saját, jól megkülönböztethető külpolitikánk van, de néha nem ártana együtt menni a lengyelekkel vagy más uniós tagokkal.

Az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a balkái térség gazdaságilag nem közeledik, hanem távolodik az uniós átlagtól.

Összességében nagyon lassan haladnak az integrációs folyamattal a balkáni országok, miközben a magyar cégeknek olyan versenytársai vannak, amelyek már régen beágyazottak a balkáni piacon - húzták alá a kutatók.