Akadnak még olcsó részvények a BÉT-en?

Elemzések2019. aug 13.Fellegi Tamás

Lezajlott a gyorsjelentési szezon a BÉT-en, érdemes megnézni, mennyire drágák vagy olcsók a részvények, és mit mutatnak a trendek.

Négy nagy

A BÉT-en már régóta jellemző helyzet, hogy négy nagy részvény, úgynevezett blue chip: adja a forgalom jelentős részét, és súlyuk a BUX indexben is döntő, így leginkább rájuk figyelnek a befektetők (OTP, a Mol, a Richter és a Telekom). Most már méretében az Opus sem marad le tőlük jelentősen, így akár fel is zárkózhat hozzájuk, persze ehhez a nemrég a Konzum beolvasztásával nagyra nőtt vállalatnak még bizonyítania kell, hogy valóban érett erre a címre.

Pénz és pszichológia

A BÉT közel 30 éves fennállása alatt meglehetősen változékonyak voltak az árfolyamok, ennek megfelelően a főbb részvények fundamentálisan értékelve túl olcsók vagy túl drágák voltak, de alapesetben a tőzsdéken ez a természetes állapot, hisz a fundamentumok hosszú távon meghatározóak, míg rövidebb távon a pénzmennyiség és a pszichológia a döntő tényezők.

Az utóbbi időben ez a helyzet megváltozott: a nagyobb papírok egyre stabilabbak, csökken a mozgások amplitúdója, vagyis egyre kisebbek a kilengések, ráadásul mindez úgy valósul meg, hogy a papírok árazása közben egyre inkább megfelel fundamentálisan a tankönyvi értékeknek, márpedig ez a tőzsdén igen ritka állapot. Ez csak úgy állhat elő, hogy a pénz és a pszichológia szerepe lecsökken, pontosabban mindkettő kiegyensúlyozottá válik.

Pénzözön

Egyidejűleg a nagyobb nemzetközi piacok esetében is megfigyelhető hasonló folyamat, különösen Európában (Amerikában egy-egy komolyabb korrekció után mindig új csúcsra emelkednek a piacok, de alig tudják megjavítani a korábbi rekordokat, így a szokásosnál ott is kisebb az ingadozás). Nos, ezt önmagában megmagyarázza az, hogy a legnagyobb jegybankok elárasztották a világot pénzzel, és a pénz a piacon van, vissza nem vonják, sőt, a monetáris szigorítás gondolatát is elvetették.

A bőséges pénz jelentős része így megtalálta helyét a részvénypiacon, és onnan nem távozik, hová is menne? Az államkötvényhozamok alacsonyak, Európában 9-10 ország esetében egyenesen negatívak, érdemi alternatíva nincs. Kérdés, hogy ezt a hatást láthatjuk-e a BÉT-en is?

Állampapírhatás

A monetáris politika oldaláról a helyzet nálunk is hasonló, hisz régóta tart az alacsony kamatokkal jellemezhető laza időszak, és a közeljövőben nem is valószínűsíthető változás, ugyanakkor van egy jelentős tényező, ami nálunk egyedülálló. Az állam igen magas kamatot ad a lakossági állampapírokra, ami azt jelenti, hogy a magánbefektetők számára komoly alternatívája lett az állampapír szinte minden más befektetési formához képest. Az, hogy ennek drámai hatása nem jelentkezik a részvénypiacon, annak köszönhető, hogy eleve viszonylag alacsony volt a lakossági részvénymegtakarítás.

OTP

Nézzük, hogy is állnak ezek után a főbb papírok. Az OTP, a legnagyobb papír, ami a tőzsdei forgalom több mint felét adja, folyamatosan jó eredményeket közöl, a mostani negyedév egyenesen kiemelkedő lett, hisz már az is látszik, hogy a külföldi terjeszkedés mostanra szépen beérett, az eredmény felét már a kinti bankok adják. A részvény nem mondható drágának 9-es P/E értéke alapján (bankok esetében ez reális szint), az 1,4 körüli ár/egy részvényre jutó könyv szerinti érték (P/BV) sem magas, bár Európában ez most a magasabbak közé számít.

A részvény árazása így reális, ha viszont további érdemi növekedést várunk az eredményben, akkor akár olcsónak is tekinthetjük. A befektetők azonban attól tartanak, hogy a jelenlegi kedvező feltételek nem maradnak fenn hosszabb távon, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy a cég akár folytathatja is a terjeszkedést, divatos kifejezéssel a kifektetési politikát, ami megalapozhatja a hosszabb távú növekedést.

Mol

A Mol értékeltsége hasonló: számai közel vannak az iparágban szokásos átlagokhoz, és az olajcégektől hosszabb távon elvárt értékekhez (8 körüli P/E). A Molnál az eredmény az utóbbi éveket nézve viszonylag stabil, noha idén eddig növekedés mutatkozik. Kétségtelen, hogy az iparágat viszonylag óvatosan ítélik meg a befektetők, hisz az elektromos autók elterjedése komoly kihívást jelent, amelynek hatása még nehezen áttekinthető.

Richter

A Richter árfolyama sok befektetőt csalódással tölt el, hisz a papír pár éve már lényegesen magasabban, 7000 forinton is járt. Akkor azonban az árfolyam kifejezetten magas volt fundamentálisan, máig is nehezen érthető okokból hatalmas fellendülést, duplázást vártak egyes befektetők, de magyarázattal nem tudták alátámasztani a várakozást, ugyanakkor a nagy intézményi befektetők csendesen kivonultak a papírból.

Időközben gondok akadtak az egyik gyógyszerrel, az Esmyával, ami érthető módon megviselte a céget, mostanra pedig úgy néz ki, hogy lényegében egy termék adja a cég nyereségének jelentős részét. Ezt a befektetők fokozott kockázatnak tekintik, ezért csak kisebb diszkont mellett veszik a papírt, ráadásul nyomasztóan hathat az árfolyamra, hogy sokan benne ülnek még, akik két éve drágán bevásároltak, azóta reménykedtek, de kezd fogyni a türelmük, pláne, hogy most már adott alternatívaként megjelent az 5 százalékos kamatozású állampapír. 

Mindenesetre a gyorsjelentés óta esik az ár, immár 5000 forint alatt van, és nehéz azt mondani a papírra, hogy itt már különösen olcsó lenne, mivel még itt is 10 feletti P/E értéken forog, lényegében a szektortársak szintjén, miközben növekedésnek egyelőre nyoma sincs.

Telekom

A Telekom negyedéves jelentése nem tartogatott különösebb meglepetést, a részvényt régóta nem is tekintik a bfektetők növekedési sztorinak. Ellenben úgy tűnik, biztos osztalékhozama van, ami a várható 27 forintos osztalékkal a jelenlegi részvényár mellett 6,35 százalék, ami magánbefektetőknek taklán kevéssé vonzó a közel 5 százalékos, ráaádsul adómentes állampapír hozam mellett, de intézményi befektetőknek, akik jelenleg még a 10 éves államkötvénnyel is kevesebb mint 2 százalékot érhetnek el, már igencsak vonzó lehet. Ha az osztalékpolitika fennmarad, számukra kifejezetten olcsó a papír.