Az utóbbi 70 évben 22 ezer önkéntesen hajtottak végre emberkísérletet

Elemzések2019. okt 23.D.J.

Emberkísérletek menthetik meg az életünket.

Nathan Schnurman még csak 17 éves volt, amikor a második világháború idején felkérték rá, hogy segítsen letesztelni a katonai egyenruhákat. Az újonc boldogan igent mondott, akkor még nem is sejtve mi vár rá. Schnurmant bezárták egy kunyhóba és mustárgázt eresztettek rá. A felettesei akkor se engedték ki amikor jelezte, hogy a gázmaszkja képtelen kiszűrni a veszélyes anyagot. Miután elájult még egy szívrohamot is átvészelt. 

Schnurman nem volt egyedül az esetével: az amerikai hadsereg összesen 2500 katonán tesztelte le, hogy mit bírnak ki a védőfelszereléseik a vegyi fegyverek ellen. Az emberi történelem legkegyetlenebb emberkísérletei is épp ebben az időben a front másik oldalán zajlottak.

Az auschwitzi koncentrációs tábor hírhedt orvosa Josef Mengele volt, hogy az ikerpárok egyik tagját halálos vírussal fertőzte meg. Miután az alany meghalt, kivégezték a testvérét, majd boncolással kielemezték a különbségeket a két holttest között.

Az egyik náci orvos, bizonyos Eduard Pernkopf, aki a tömegével megölt foglyok testét tanulmányozta, végül egy olyan részletes anatómiai atlaszt készített az emberi testről, hogy egyes szakemberek szerint a munkájának a pontosság terén máig nincsen párja. Bár több helyen betiltották, a könyvét a brit idegsebészek több mint tizede a mai napig szokta használni.

Emberkísérletek ugyan az utóbbi évtizedekben jelentősen visszaszorultak, de teljesen nem szűntek meg. Bizonyos feltételek mellett még a nyugati világban is lehet őket alkalmazni. Persze van egy fontos kikötés: a különféle gyógymódok kutatásánál meg lehet fertőzni a kiválasztott alanyokat, de csak olyan betegségekkel, amelyeket már lehet gyógyítani.

Aki beadja a derekát és engedi, hogy lebetegítsék az mindezért fizetést is kaphat. Kenyában például a KEMRI-Wellcome Trust Kutatási Program keretében a maláriával fertőzött önkéntesek átváltva napi 5900 forintot kaptak kézhez. Az ehhez hasonló szigorúan szabályozott, etikus gyógyászati emberkísérletekben az utóbbi 70 évben mintegy 22 ezer önként jelentkező vett részt. De vannak emberkísérletek, amelyek ennél jóval messzebbre merészkednek. Kínában állítólag már olyan babák is születtek, akiknek módosították a génjeit.

Egy tavalyi bejelentés szerint egy kutató Ho Csian-kuj két ikerlánynál elérte, hogy immunisak legyenek a HIV vírusra. A hír óriási viharokat kavart a tudományos világban. Sokan félnek attól, hogy a génmódosítás túl nagy hatalmat ad az emberek kezébe.

Mi lesz ha már a babák értelmi képességét vagy a bőrszínét is lehet majd variálni? Az említett Ho Csian-kuj ellen mindenesetre Kínában eljárás indult. A hatóságok szerint Ho komoly etikai vétséget követett el. De ha a génszerkesztett babákat túl bizarrnak érzi akkor kapaszkodjon: amerikai tudósok ugyanis olyan állatokat akarnak kitenyészteni, amelyek emberi szerveket fognak növeszteni.

Emberi fült növesztő patkány

Az ilyen hibrid lényeket szoktuk kiméráknak hívni. Ez a szó ismerős lehet az iskolából. A görög mitológiában viselte ezt a nevet az egyik bestia, amelynek kígyó farka, kecske teste és oroszlán feje volt. A kifejezést napjainkra a biológusok is átvették.

A valóságban a legtöbb kiméra kívülről normálisnak látszik. A cél, hogy az állatok például emberi szívet, tüdőt vagy éppen májat növesszenek. A transzplantációkhoz ugyanis nincs elég szerv. Tavaly Németországban átlagosan három ember halt meg amiatt, mert nem volt elég donor.

Kínában egy amerikai tudóscsapat a spanyol Juan Carlos Izpisua Belmonte vezetésével még a nyár végén bejelentette, hogy létrehozták az első ember-majom embriót. Olyan egyedeket akarnak alkotni, amelyeknek a veséjét is lehet majd használni a transzplantációknál.

Az ehhez hasonló kutatásoknak nem mindenki örül. A Stanford Egyetem egyik fejlesztő biológusa Sean Wu szerint a disznókkal és a juhokkal végzett kísérletekkel nincs probléma, viszont az emberszabású majmok az evolúciós ranglétrán túl közel állnak hozzánk. Nincs rálátásunk, hogy a két faj keverése hova vezethet.