Bemutatjuk a világ legnagyobb repülőgéphordozóját

Elemzések2023. okt. 9.Dunai Péter

Hadihajókat küld az Egyesült Államok a Földközi-tenger keleti, Izraelhez közeli medencéjébe, miután szombaton súlyos támadás érte Izraelt. A döntés értelmében úton van a régió irányába az USS Gerald R. Ford nevű repülőgép-szállító anyahajó, amely egyben a világ legnagyobb szuper-anyahajója. Elemzésünkben bemutatjuk mit tud a 100 ezer tonna vízkiszorítással bíró acél monstrum.

Mivel is van felszerelve a Gerald R. Ford?

Mindenek előtt négy csapásmérő vadászgép-századdal, az őket segítő, taktikai elektronikus hadviselésre alkalmas VAQ 142-es repülő-századdal, a hordozóra települt saját elektronikus felderítőszázaddal (speciális, kisebb méretű AWACS-gépek), egy flotta ellátó repülőgép-századdal, egy haditengerészeti csapásmérő helikopter-századdal és egy tengeri hadviselésre szakosodott helikopter-századdal.

Ez képviselte azt a hatalmas tűzerőt, amely adott esetben támogatást nyújthatott volna a NATO néhány száz kilométerre keletre húzódó határ-térségében – jelentette az ukdefencejournal.org.uk honlap. Jegyezzük meg: a feladatszabásnál figyelembe vették, hogy az ukrajnai háború 2022 év végén roppant veszélyes szakaszába lépett.

Még hosszú ideig tarthat, amíg a világ legjobbnak tartott szuper-hordozója, a Gerald R. Ford eléri a tőle elvárt teljesítményt.

Mindenek előtt, hogy képes legyen nagy számú repülőgép indítására-fogadására, hiszen legalább száz, különféle típusú csapásmérő, felderítő, elektronikus hadviselő, szállító-ellátó repülőgépet tud elhelyezni az alsó fedélzetein. 

Mindennek a kulcstényezője a vadonatúj elektromágneses katapult rendszer, az EMALS (Electro-Magnetic Aircraft Launch System – Elektromágneses Repülőgép-indító Rendszer). Nem könnyű feladat beüzemelni.

Ahogy a haditengerészeti blogolók írták, az EMALS működése még 2020-ban is csak valós teljesítménye néhány százalékát érte el. 2021 elején a Pentagon egyik kiszivárgott jelentésében ezt meg is erősíti.

Úgy építették fel az EMALS-t, hogy két, a működést megakadályozó (nagyobb) hiba között 4166 repülőgépet indíthasson.

Az első, 53 napos misszión is kiderült, hogy eme mutató csak egy töredékét érték el, két hiba között 181 gépindítást tudtak csak végrehajtani.

A polgári életben az angol MTBF (Mean Time Between Failures – a hibák fellépése közt eltelt átlagos idő) fogalom áll a legközelebb az EMALS kritérium-rendszeréhez.

Úgy is tervezték a gigantikus méretű, teljes terheléssel több mint százezer tonna vizet kiszorító harceszközt, hogy hosszú ideig önellátó legyen. Egyedülálló például az óriást energiával ellátó két, a Bechtel által gyártott A1B PWR (nyomottvizes) atomreaktor. Ez a Bechtel első, a haditengerészet számára megépített atomreaktora. 

Megjegyezzük, hogy a Bechtelt nem korlátozták a General Electric-tervezte tengeralattjáró reaktor-méretek.

Az egyenként egy félbevágott kis Suzuki gépkocsi méretű, de nagy teljesítményű (darabonként körülbelül 700 MW teljesítményt leadó), tengeralattjáróba épített mini reaktorok atomfegyver-minőségű, dúsítású, azaz 93.5%-os U-235-ös tartalmú energia-kazettákkal működnek. Csak megjegyezzük, hogy a Hiroshimára ledobott atombombában mintegy 90%-os U-235 tartalmú  hasadóanyag-mag lépett működésbe 1945. augusztus 6-án reggel.

Ezzel különleges helyet foglalnak el az atom-tengeralattjárók világában is. Csak az amerikai és a nagy-britanniai atommeghajtású tengeralattjárókon és repülőgép-hordozókon használnak fűtőanyagként ilyen magas dúsítású, gyakorlatilag atombomba-töltet minőségű fűtő-kazettákat.

Ezt az amerikai tervezők azzal indokolják, hogy minél magasabb az U-235-ös hasadóanyag százalékos aránya az energiát szolgáltató fűtőrudakban, annál több energia tárolható bennük. Az oroszországi és a kínai atommeghajtású hordozók reaktorai 20% körüli dúsítású, U-235 tartalmú fűtőanyagot alkalmaznak, a franciák és az indiaiak pedig ennél is alacsonyabb, mindössze 4-5%-osra dúsított fűtőanyaggal mennek. 

A hajóóriás építése körüli szokatlan eseményekhez sorolhatók a névadással kapcsolatos hercehurcák.

Az USA vezetése Gerald R. Fordról akarta elnevezni az új hajót. Ford akkor még élt, úgyhogy pikáns – de nem példa nélkül álló – helyzet alakult ki. Mellette szólt, hogy Ford a második világháborúban szolgált a Monterey könnyű repülőgép-hordozón a Csendes óceánon.

Végül is a fordisták győztek. 2013-ban – négy évvel azután, hogy elkezdték építeni a hajót – Gerald R. Ford lánya, Susan ünnepélyes keretek között apja nevére megkeresztelte a CVN-78-at.

Az amerikai repülőgép-hordozókon szolgált veteránok szövetsége, a CVA a USS America nevet szánta az új szuper-hordozónak, amelynek addigra már megvolt a hivatalos hajótest besorolási neve: CVN-78. A CVN itt az atommeghajtású repülőgép-hordozót jelenti.

Az USA haditengerészetében több száz ilyen, 2-5 nagybetűből álló rövidítés jelzi a hajók besorolását. 

A Gerald R. Ford hordozó jelmondata: „Integrity at the helm” – Integritás a kormánynál. Vagyis más szavakkal: egységes vezetést! Mert a CVN-78-as, akár egy királynő, alattvalói, védelmezői, fregattok, rombolók, tengeralattjárók, szoros gyűrűjében hajózik. Saját védelme emiatt is gyengébb, fő feladata a vezetés, irányítás, továbbá hatalmas erőt képviselő fedélzeti repülőezrede csatába küldése. 

A CVN-78-al az amerikai hordozók új generációja lép a szolgálatba.

Ennek a szuper-nagy hajóosztálynak a képviselői váltják fel fokozatosan a jelenlegi, Nimitz-osztályú, csaknem ugyanakkora méretű repülőgép-hordozókat.

Technikai fölény

Két szembeszökő különbség a két hajóosztály között. A Gerald R. Ford osztályú – természetesen atommeghajtású – hordozókon a „sziget”, azaz a parancsnokoknak, távközlési berendezéseknek helyt adó torony hátrébb van a szokásosnál. Magasabb, de kisebb alapterületű a Nimitz osztályúakon látottakhoz mérten.

A másik alapvető különbség: a Gerald R. Ford osztályú hajókon eltűnt a gőz-katapult, amellyel a levegőbe emelték, gyorsították fel a fedélzeten az induló repülőgépeket. Helyét átvette egy elektromágneses indítórendszer, az EMALS. 

A gőzkatapult leváltásával nagy mértékben egyszerűsödött a hajóóriáson az élet. A temérdek, csak gonddal-bajjal járó, sokszor fütyülő-sípoló, gőzfelhőket lövellő, szervizigényes magasnyomású gőzvezeték eltűnt. Helyét átvették az elektromos vezetékkötegek. Viszont a hajóóriás négy meghajtólapát-tengelyét a CVN-78-on és a további, ezután épülő hajókon (CVN-79, CVN-80, CVN-81…) már nem a gőzturbina termelte elektromos áram, hanem közvetlenül a gőzturbina forró gőzének energiája hajtja. 

Ennek az előnye, hogy a két atomreaktor közül csak az egyik energiáját köti le a több mint százezer tonnás hajó 56 kilométer/óra, vagy annál is nagyobb sebességű mozgatása.

A másik reaktor teljes (700MW-os) teljesítményét az áramtermelő gőzturbina-generátorok veszik fel. Szükség is van erre, mert az elektromágneses katapult-rendszer működésének néhány másodpercében óriási mennyiségű elektromos energiát igényel. Emiatt is a Gerald R. Ford osztályú hordozók atomreaktorai a korábbi, nagyjából hasonló méretűekénél 250%-kal több elektromosságot generálnak.

Még így is az EMALS mintegy 100 méter hosszú lineáris elektromotorja – amely nagyjából 220km/óra sebességre gyorsítja fel az indítandó repülőgépeket – annyi elektromos energiát használ fel, hogy az indítást követően 45 másodperces szünetet kell tartani a következő indításig, hogy a hatalmas terhelést kiheverve, az elektromos áram-gyűjtő/kezelő rendszerek helyreálljanak. Ezzel együtt az EMALS naponta 25%-kal több gépet képes indítani, mint a legkorszerűbb gőzkatapultok. 

Jelenleg a Gerald R. Ford a norfolki óriás haditengerészeti bázison állomásozik. Vélhetően átnézik az összes nagy rendszerét, leszűrik az első „éles” bevetésen szerzett tapasztalatokat, kijavítják a hibákat.

Közben már épül az új szuper hordozó-osztály második tagja, a John F. Kennedy (CVN-79) amely a tervek szerint 2024-ben lép szolgálatba. A Gerald R. Ford minden idők legdrágább komplex harci rendszere, mintegy 17-18 milliárd dollárba kerülhetett. A CVN-79-es ennél várhatóan valamivel olcsóbb lesz.

A Gerald R. Ford (CVN-78) néhány adata:

vízkiszorítás: körülbelül 100.000 tonna

hossza: 333-337 méter (333 méter csak a repülőgépek által használt hossz)

fedélzetek száma: 25

meghajtás: négy hajócsavar (közvetlenül a gőzturbina hajtja)

sebesség: több mint 56km/óra

a teljes legénység száma (beleértve a fedélzeti repülőezredét): 4539 fő

fegyverzet: 

- 2x RIM-162 ESSM (Evolved Sea-Sparrow Missile) indító-konténer (légvédelem), 2x RIM-116 RAM rövid hatótávolságú légvédelmi rakéta-indító

- 3x Phalanx CIWS (20mm-es Gatling-rendszerű, 6 csöves gyorstüzelő gépágyú, saját radarral

- 4x Mk38 25mm-es gépágyú (automata és/vagy manuális)

- 4x M2, .50 cal (12,7mm-es) nehéz géppuska

hordozott repülőgépek száma: +75

kifutópályák/kötények teljes felülete: 333m x 78m

Címlapfotó: MTI/EPA/Julio Martinez Martinez/Amerikai haditengerészet