Egymás után szállnak el a kriptodevizák, mi történik?

Egyszer már leeresztett

Néhány évvel ezelőtt volt egy időszak, amikor nagy divat lett a kriptodevizákkal foglalkozni. Ahogy André Kostolany, a magyar származású egykori tőzsdei guru mondta ilyen esetben: a háziasszonyok is kriptodevizákkal kerekedtek, és a taxisofőrök is erről beszéltek utasaikkal. Nos, valóban így volt: sokan, akik még a részvénypiacon vagy más befektetési termékek piacán is járatlanok, kriptodevizákat kezdtek vásárolni. Az egyik vonzerő az volt, hogy szakadatlanul emelkedik az árfolyamuk, a másik az, hogy rájuk lehetett fogni, hogy a jövő valutái, a két érv együttesen sokakat meggyőzött.

Végül nagy kiábrándulás következett: az árfolyamok tetőztek, majd meredek esésbe váltottak. Szinte mindegyik ilyen eszköz ára a töredékére esett: a legnagyobb és leghíresebb kriptodeviza, a bitcoin 20 ezerről 3 ezer dollárig süllyedt. A lelkes újdonsült kriptodeviza-szakértők eltűntek, ha rákérdeztünk, mi lett befektetéseikkel, többnyire kitérő választ adtak.

Óriásira nőtt

Úgy tűnt, hogy ezzel véget is ért ez a történet, azonban tavaly újraindult a folyamat. Először csak a bitcoin iránt kezdtek érdeklődni a befektetők, mintha kiválasztották volna az elsőként megalkotott kriptodevizát, mondván: véges sorozatról van szó, ezért értéke tartós lehet. A pénzfunkcióról már nem esett szó, mint korábban, hisz ténylegesen fizetésre alig használják: rendkívül mozgékony árfolyama miatt erre nem is alkalmas, nem beszélve a szabályozatlansága miatti kockázatokról.

Az árfolyam végül tavaly elérte az évekkel ezelőtti 20 ezer dollárt, sőt, meg is haladta. Jelenleg 50 ezer dollár környékén mozog, itt már a teljes bitcoinsorozat értéke 1000 milliárd dollár. Az összehasonlítás kedvéért:

ennél csak 5 tőzsdei cég ér többet, miközben azok hatalmas árbevétellel rendelkeznek és óriási nyereséget termelnek, melynek egy részét kifizetik osztalékként, vagy sajátrészvényt vásárolnak belőle, így növelve a tényleges részvényesi értéket.

Szaporodnak

A bitcoin és a legtöbb kriptodeviza mögött azonban semmi nincs: létrehozták őket, és bármennyi újabbat létre lehet hozni mérsékelt költséggel, amit az is mutat, hogy az előző, 2017-es őrület idején még csak 1000 darab volt belőlük, most már 10 ezernél tart ez a szám. Amíg csak a bitcoint vették lelkesen, úgy lehetett tekinteni, hogy ugyan nincs mögötte semmi, de olyan sokan fogadják el, tulajdonítanak neki értéket, hogy ha hosszabb ideig fennmarad ez a bizalom, akkor az árfolyam is tartósan a magasban lehet.

Ethereum: 3 éve a csúcsról a tizedére esett, most éteri magasságokban. Forrás: coinmarketcap.com

Igen ám, de a jelenlegi magasságban megállt a bitcoin emelkedése, és először a korábban is második helyen szereplő kriptodeviza, az ethereum kezdett üstökösként emelkedni, majd a ripple. Az utóbbi napokban pedig újabbakat és újabbakat kapnak fel a befektetők, most épp a dogecoin van soron, amelyet annak idején bevallottan viccből alkottak meg.

Dogecoin: ilyen árfolyamgörbét ritkán látni. Forrás: coinmarketcap.com

Az összes kriptodeviza értéke 2300 milliárd dolláron áll, ami

meghaladja a legnagyobb tőzsdei cég értékét.

A járvány szerepe

Nos, amikor már viccből alkotott, fundamentális érték nélküli eszközöket vesznek gyorsan emelkedő ár mellett a befektetők, akkor már felmerül a kérdés, hogy tulajdonképpen mi történik, és mindez hová vezethet. Ahhoz, hogy könnyebb legyen megérteni a folyamat lehetséges okait, meg kell nézni, hogy mi történt általában a piacokon az elmúlt időszakban.

Tavaly márciusban, a világjárvány kitörésekor rendkívül gyorsan léptek a jegybankok: pénzzel árasztották el a világgazdaságot, azért, hogy elkerüljék a korábbi válságokban jelentkező pénzügyi összeomlást. Ez sikerrel is járt, a világ pénzügyi rendszere a járvány legnehezebb időszakaiban is kifogástalanul működött, a leginkább eszközvásárlási programok formájában kibocsátott gigantikus pénzösszeg azonban elkerülhetetlenül mellékhatásokkal is járt.

A pénz útja

A jegybankok elsősorban államkötvényeket vásároltak, ezek árfolyama így megemelkedett, hozama csökkent annyira, hogy a befektetők hajlandók legyenek megválni tőlük. Most azonban, szemben a korábbi eszközvásárlási programokkal, néhány hónap alatt több ezermilliárd dollár került a kötvényeket a jegybankoknak eladó befektetőkhöz, akik a pénzt újra be akarták fektetni. Ez az összeg jórészt a részvénypiacokra vándorolt, ennek köszönhető, hogy

a tőzsdeindexek többsége történelmi csúcsot ért el az elmúlt hónapokban.

Mánia

A folyamat a részvények egy csoportja esetében mániába csapott át, ahogy ez a tőzsdetörténelem során már sokszor megtörtént. Egyes részvényeket elég volt, ha valamilyen befektetői fórumon vagy a közösségi médiában megemlítettek (pláne ha ezt olyan befolyásos vállalkozó tette, mint Elon Musk), és máris több ezer, esetleg több millió befektető kezdte venni őket az online kereskedési platformokon.

Az ilyen mániák jellemzője, hogy háttérbe szorul a fundamentális érték, a befektetők

csak azért vásárolnak, mert bíznak abban, hogy az adott részvény árfolyama is ugyanúgy a többszörösére emelkedik, mint sok másiké a megelőző időszakban.

Szinte törvényszerű volt, hogy felkapják a fundamentumokat teljesen nélkülöző kriptodevizákat, ahol végképp nem kell azon gondolkozni, hogy valamilyen racionális érvvel alátámasszák, miért is kellene sokkal többet érnie az adott terméknek. Egyiket a másik után megindítják, és a tömeg sereglik az éppen felkapott termék felé.

Hasonlóságok és eltérések

Ez már sokszor lezajlott a részvénypiacokon, klasszikus formáját utoljára az ezredfordulón tetőző dotcom lufi idején láthatták, akik akkor már a piacon voltak. Azóta azonban sok idő eltelt, ráadásul most van két olyan tényező is, ami akkor nem volt: a nagyösszegű jegybanki pénzkibocsátás, és az informatika fejlődésének eredményeként létrehozott, a legtöbb embernek nehezen értelmezhető kriptodevizák megjelenése. Amit pedig nem értünk, abba könnyen bármit bele lehet magyarázni, és ezt e sorok írója meg is tapasztalta: épp egy taxisofőr mesélte átéléssel, hogy a szép új világ a bitcoin körül fog forogni.

A legizgalmasabb kérdés persze, hogy mi történhet a továbbiakban, meddig tarthat a gyors árfolyamemelkedés, és mi történhet utána? Kiindulni leginkább abból tudunk, hogy a múltban mi történt hasonló esetekben, és mi az, ami most eltérhet a korábbiakból. A legfontosabb, amit érdemes megfontolni: még soha semmilyen eszköznek nem maradt tartósan a fundamentális értéke fölött a piaci ára. A sokszorosan túlértékelt részvények, kötvények, árupiaci termékek és egyéb eszközök ára a mélybe zuhant.

Az igazság piallanata

A kriptodevizák esetében egy eltérés van: semmilyen fundamentális értékük nincs, és korlátlanul számú újabb sorozat létrehozható belőlük. Hasonló jelenségre egyszer volt példa, igaz, 400 éve: akkor a korlátlanul szaporítható tulipánhagyma ára szállt az égbe, majd omlott össze az amszterdami tőzsdén. A meredek emelkedést meredek zuhanás szokta követni, ahogy ez a kriptóknál 2017-ben is lezajlott már, azonban most

befolyásolhatja a helyzetet a jegybanki eszközvásárlási programok jövője.

Amíg a jelenlegi ütemben folynak, addig az új pénz még helyét keresi, és ezt egyre irracionálisabban is teheti, azonban gazdasági fellendülés beindulásakor óhatatlanul csökkenteni fogják őket, különben erős inflációs nyomás léphetne fel. Akkor lesz igazán érdekes megnézni, hol állnak a most szárnyaló kriptodevizák.