Illegálisan léptek be magyarok az ukrán hadseregbe, rendőrségi eljárás vár rájuk 

„Bárki, aki csatlakozni akar Ukrajnához az ország védelmében, kérem, jöjjön. Fegyvereket fogunk adni nektek” - tette közzé felhívását tavaly Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem sokkal a háború kitörése után. Érkeztek is nem kevesen Ukrajnába, akik olyan katonai csoportokba tagozódtak be, mint a kifejezetten külföldi jelentkezők számára felállított Nemzetközi Légió. 

Nyár elején jelent meg  a kijevi Majdan-téren egy emlékmű, melyet az  ukrán fegyveres erőket segítők tiszteletére emeltek. Ezen az adott országok zászlói kaptak helyet, illetve számmal is jelölték, hogy hányan érkeztek onnan harcolni.

Az emlékmű érdekessége, hogy azt mutatja, legalább ketten Magyarországról is kiutaztak a frontra, hogy fegyvert ragadjanak. Ezzel csak egy baj van: a magyar törvények szerint tiltott toborzásnak minősül az, ha valaki a szövetséges fegyveres erőkön kívül más ország haderejébe önként belép.

Emlékezetes Fazekas László esete, aki sokat szerepelt a sajtóban is, miután harcolt Ukrajnában, és emiatt eljárást indítottak ellene a magyar hatóságok,  a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódott az ügyében.

Az ellenzéki média ezt úgy keretezte, hogy a hatóságok oroszpártiak, ezért vegzálják Fazekast, csakhogy ugyanezen jogszabály miatt korábban pontosan ezért, azaz 

háborús bűncselekmény elkövetése miatt ítélte első fokon két év felfüggesztett börtönbüntetésre a Szekszárdi Törvényszék L. Krisztiánt, aki 2015 és 2017 között az orosz szakadárok oldalán harcolt az ukrán hadsereg ellen, Donyeckben, Kelet-Ukrajnában.

Hogyan mehetnek mégis külföldiek Ukrajnába harcolni?

Általában egyetlen állam sem szereti, ha a hadra fogható polgárai külföldre mennek katonáskodni, ezért kevés példát tudnánk felhozni arra, ahol ezt a területet teljesen szabályozatlanul hagyják. Számos, Magyarországhoz közeli országban is törvény tiltja ezt, többek között Csehországban is.

Ennek dacára augusztusi adatok szerint  eddig 146 cseh polgár állt be az ukrán seregbe. Hogyan tehették meg ezt a cseh törvényekkel szemben?

Legálisan, ugyanis az ottani jogszabályok hagynak egy kiskaput, eszerint az ország állampolgárai elnöki engedéllyel beléphetnek egy másik ország hadseregébe.

Petr Pavel államfő legutóbb augusztusban adott ki ilyen engedélyeket, egyszerre 14 cseh állampolgárnak, hogy Ukrajnába menjen harcolni, miközben 8 jelentkező kérését elutasította.

132 személynek még pedig Pavel elődje, Milos Zeman államfő adott zöld utat. Az ukrán hadseregben ennél természetesen több cseh állampolgár is harcolhat, ugyanakkor akik a hivatalos elnöki engedély nélkül teszik ezt, azok ellen büntetőeljárás indítható.

A törvény Szlovákiban is tiltja a külföldön más államok érdekeiért folytatott harcokban való részvételt, ám Csehországhoz hasonlóan a legfőbb alkotmányos közszereplő itt is kivételt adhat a tiltás alól.

Arról nem találtunk adatot, hogy ezzel a lehetőséggel hányan éltek északi szomszédunkban, viszont több mint valószínű, hogy az az egyetlen szlovák állampolgár, aki az Új Szó hírportál információ szerint a frontvonal túloldalán állt be harcolni az orosz csapatokhoz, és részt vett Mariupol ostromában is, elnöki engedély nélkül utazott oda.

A lap szerint ha bebizonyosodik, hogy a képen valóban egy szlovák katona látható, akkor akár nyolc évre is rácsok közé kerülhet, mivel engedély nélkül szolgált egy külföldi hadseregben.

Magyarországon is van ilyen lehetőség?

Mivel szemlátomást szomszédainknál a hazánkéhoz hasonló szigorú szabályok tiltják a nem szövetséges külföldi országok hadseregébe való belépést, ám meghagytak egy kiskaput, a köztársasági elnöki engedélyt, utánajártunk, hogy Magyarországon van-e olyan hivatal, amely ilyen különleges engedélyt kiadhat, és ha igen, hányan vették igénybe ezt a lehetőséget.

Először a Sándor-palotát kérdeztük, Novák Katalin rendelkezik-e ilyen jogkörrel. Azt a választ kaptuk a Köztársasági Elnöki Hivataltól, hogy Magyarországon a köztársasági elnök nem rendelkezik a csehországihoz hasonló mentesítési jogkörrel. Ennek megfelelően nem is érkezett ilyen kérelem a Sándor-palotába.

A Növekedés.hu megkereste a Honvédelmi Minisztériumost, és végül a Belügyminisztériumot is, mindkét helyről azt tudtuk meg, hogy a tárca irányítása alatt ilyen hivatal nincs.

Ez viszont azt jelenti, hogy az a két magyar, akik Ukrajnába mentek harcolni, engedély nélkül tették, azaz rendőrségi eljárás indul ellenük, ha hazatérnek. A korábban említett L. Krisztiánt például már a repülőtéren lekapcsolták, amikor hazatért a frontról.