MNB: Jövőre folytatódhat a reálbérek markáns emelkedése
ElemzésekA gazdasági kilábalás az MNB legfrissebb adatai szerint megakadt a járványhelyzet miatt. A későbbi helyreállást azonban nagymértékben segíti, hogy a beruházási ráta 25 százalék fellett maradhat. Többek között a vállalati és lakossági hitelezésnek köszönhetően az Európai Unióban a magyar munkanélküliségi ráta lehet az egyik legalacsonyabb az elkövetkezendő években. Az erős egyensúlyi helyzet és a gazdaságvédelmi intézkedések eredményeképpen gyorsabb lehet a gazdasági kilábalás, mint a 2009-es világválságot követően. Az adószűrt maginfláció az elkövetkezendő három évben a 3 százalékos jegybanki cél közelében maradhat.
Az MNB előrejelzései szerint a magyar GDP az idén 6,0-6,5 százalékkal mérséklődhet. Az idei évben a gazdasági visszaesés mértéke megfelel a 2009-es világválság esetén tapasztaltnak. A járvány második hulláma az ipari teljesítményt kevésbé, míg a szolgáltatásokat erőteljesebben érintette – fejtette ki Balatoni András, az MNB igazgatója a jegybank online sajtótájékoztatóján.
A magyar gazdaság erős fundamentumainak és a gazdaságpolitika nagyobb mozgásterének köszönhetően a mostani visszaesést a 2010-2012-ben tapasztaltnál gyorsabb kilábalás követheti. Balatoni András hozzátette, a 2009-et követő évektől eltérően a belső kereslet élénkülése érdemben támogatja a gazdasági helyreállást. A hitelpiacok működése fennmaradt, a fiskális politika támogató, illetve a negatív munkaerőpiaci hatások is korlátozottak.
Szigorítások mértéke
A járvány második hulláma idején a magasabb esetszámok ellenére nem voltak olyan erősek a korlátozások, mint tavasszal. Emiatt a gazdasági károk is mérsékeltebbek lehetnek a negyedik negyedévben.
Az igazolt koronavírusos fertőzöttek számának és a lezárások mértékének alakulása
Forrás: MNB, Our World in Data
Ellenálló az ipar
A tavaszi hónapoktól eltérően ősszel nem szakadtak meg a globális beszállítói láncok – világított rá Balatoni András. Az ipar szemmel láthatóan felkészült a koronavírus okozta kihívásokra. Ezúttal jelentősebb gyárbezárások sem korlátozták a teljesítményt.
Szolgáltatások
A lakosság óvatosabb viselkedése és a lezárások hatására a szolgáltató szegmens teljesítménye visszaesik. A legnagyobb csökkenést a légiforgalom és a mozik szenvedték el, de a szálláshelyek forgalma is markáns süllyedést mutat.
Szolgáltatói szegmens teljesítményének éves változása, százalék
Forrás: MNB, Budapest Airport, Filmforgalmazók Egyesülete
A korlátozó intézkedések miatt ismét megjelent a kényszer-megtakarítások jelensége. Hiába menne el például valaki moziba, ha azok zárva tartanak.
Nemzetközi tendenciák
Az ipari teljesítmény bővülésének és a szolgáltatások visszaesésének kettőssége egybevág a nemzetközi tendenciákkal.
Az üzleti bizalom a feldolgozóiparban (bal) és a szolgáltató szektorban (jobb)
Forrás: MNB, Bloomberg
A mutatók 50 pont feletti értékei növekedést, 50 pont alatti értékei csökkenést jeleznek.
Legfrissebb tendenciák
Az MNB heti aktivitást mérő indikátora alapján a gazdasági kilábalás elakadt és a korábban vártnál lassabb lehet. Szeptember 28. és november 30. között 6,2 százalékkal csökkenhetett éves alapon a hazai gazdaság.
Ennél várhatóan decemberben kedvezőtlenebb adat érkezhet – tette hozzá Balatoni András.
A heti gazdasági aktivitási index alakulása és az MNB rövidtávú előrejelzése
Forrás: MNB
Más típusú kilábalás
Balatoni András kifejtette, hogy a gazdasági kilábalás sebessége a 2009-es világválságot követő éveknél ugyanakkor gyorsabb és erőteljesebb lehet. Ebben nagy szerepe van Magyarország kedvezőbb egyensúlyi helyzetének, valamint a monetáris és fiskális politika erős jelenlétének.
Fontos különbség, hogy a koronavírus-járvány nagyobb visszaesést okozott a kereskedelmi partnereink gazdaságában, amit azonban gyorsabb visszapattanás követhet.
Hazánk GDP-alapú külső keresletének éves változása
Forrás: MNB
Munkaerőpiaci reakciók
A gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően enyhébbek voltak a negatív munkaerőpiaci hatások, mint az Európai Unióban. Emellett napjainkban lényegesen kisebb a foglalkoztatottság mérséklődése, mint 2009 idején.
A foglalkoztatottság változása egységnyi GDP változás esetén
Forrás: MNB
Hitelpiacok
A vállalatok és munkaerőpiac ellenállóságához az is hozzájárult, hogy az előző válságtól eltérően ezúttal a hitelpiacok működőképessége fennmaradt, amit a jegybank célzott intézkedési támogatnak.
A vállalati hitelezés előrejelzése
Forrás: MNB
Beruházások
Az idei gazdasági visszaesés több mint fele a beruházásokhoz köthető, azonban a hazai beruházási ráta európai összevetésben továbbra is erős, 25 százalék felett maradhatott – mondta el Balatoni András. A beruházási ráta nem más, mint a nemzetgazdasági beruházások és a GDP hányadosa.
Utóbbi azért fontos, mert így biztosítható hosszú távon, hogy hazánk gazdasági teljesítménye legalább 2 százalékponttal meghaladja az uniós szintet. 25 százalék feletti beruházási ráta esetén Magyarország egy tőke- és technológia-intenzív felzárkózó pályán maradhat Ausztriához és a többi fejlett nyugati országhoz képest.
A beruházási ráta várható alakulása az EU országaiban 2020-ban
Forrás: MNB
Foglalkoztatottság
2021 elejéig a járvány hatására folytatódhatnak az elbocsátások, ami a foglalkoztatottság 55-113 ezer fő közötti csökkenését eredményezheti. A munkanélküliségi ráta jövőre tetőzhet, majd 2023-ra süllyedhet vissza a tavalyi szintek közelébe – világított rá az MNB igazgatója.
A versenyszférában foglalkoztatottak száma
Forrás: MNB
Ez a munkaerőpiaci reakció azonban nagyon visszafogott, ami a gazdaságpolitika egyértelmű sikere. Uniós összevetésben hazánkban maradhat az egyik legalacsonyabb szinten a munkanélküliségi ráta.
A munkanélküliség várható alakulása az Európai Unióban
Forrás: MNB, AMECCO
Bérek
A bérdinamika elmarad a 2020 előtti mértéktől. Az év végén a prémiumok fizetésében jelentősebb visszaesés valószínűsíthető, ami csökkenti a bérindexet.
A bérdinamika 2020 és 2023 között 6,9-7,6 százalék között stabilizálódhat a jegybank előrejelzései alapján.
A versenyszféra bruttó átlagkeresetének alakulása
Forrás: MNB, KSH
A jelenlegi 3 százalék körüli inflációs prognózis mellett 2023 végéig folytatódhat a reálbérek markáns emelkedése. A munkaerőpiac tehát továbbra is pozitívan fog hozzájárulni a háztartások vásárlóerejéhez.
A háztartások fogyasztását a hitelmoratórium és a lakossági hitelpiac működőképessége is nagyban támogatja.
A háztartások magas megtakarítási rátája másfelől 2021-től csökkenhet, ami majd szintén a fogyasztás emelkedését segíti. Ezenfelül számos elhalasztott fogyasztás is realizálódhat a későbbiekben.
Lakáspiac
A lakásépítésekre vonatkozó 5 százalékos áfakulcs újbóli bevezetésével 2022-től a lakásépítések számának emelkedése várható.
Jövőre inkább a felújítások húzhatják a lakossági beruházásokat, majd 2022-től az újlakásépítések és átadások adhatnak lendületet.
A lakossági beruházások összességében az idei mélypontot követően 2021-től emelkedő pályára állnak.
Vállalati beruházások
Kedvező fejlemény, hogy új vállalati beruházásból messze nincsen hiány – mondta el Balatoni András. Számos vállalat bővíti a magyarországi kapacitásait vagy zöldmezős beruházást hajt végre.
Az elmúlt időszakban bejelentett vállalati nagyberuházások
Forrás: MNB, HIPA, sajtóinformációk
A nagynagyvállalatok beruházása tehát élénk és élénk is marad 2023 végéig, ami segíti a gazdasági kilábalást, illetve az ipar és az export emelkedését.
A vállalati beruházásokat érdemben támogatja az 5 és 10 százalék közötti várható vállalati hiteldinamika.
Infláció
Rövidtávon a gazdaság újraindulása ismét hektikusabbá teheti az inflációs mutatót. A második negyedévben átmenetileg megugorhat az infláció. Ebben komoly szerepe van az olajárak miatti alacsony bázisnak. Emellett a dohánytermékek áremelkedése is átmenetileg megemeli a fogyasztói árindexet.
Ezt követően ugyanakkor fokozatosan visszasüllyednek az inflációs mutatók a jegybanki 3 százalékos cél közelébe. A Magyar Nemzeti Bank által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban is 3 százalék közelében alakul.
Államadósság és külső egyensúly
Az államadósság ráta a GDP 80 százalékára ugorhat az idei évben, mely azonban 2023-ra 75 százalékra csökkenhet. Az államadósság devizaaránya az idei 20 százalékos szintről 2023 végére 15 százalék alá süllyedhet.
A folyó fizetési mérleg egyenlege javul a következő években és 2023-ig nulla közelében stabilizálódik. A külső finanszírozási képesség pedig tartósan a GDP 2 százalék környezetében alakul, enyhén emelkedik.