Kína eddig csak nyert az orosz-ukrán háborún

A járványügyi korlátozások okozta gazdasági sebek ellenére is nagyon jó évet, 4-5 százalék körüli bővülést érhet el a kínai gazdaság idén, a tavalyi több mint 8 százalékos GDP-növekedés után.

A lezárások miatti rengeteg gazdasági gondot részben ugyanis ellensúlyozza, hogy Kína lehet az orosz-ukrán háború egyik biztos nyertese: egy hatalmas, 150 milliós piacon szilárdíthatja meg pozícióját, és erősítheti a jüan szerepét.

Mindezt azzal érheti el, hogy a nyugati vállalatok kivonulásával a kínai cégek új lehetőséget kapnak a technológiai újításokban nem bővelkedő orosz piacon. Különösen a pénzügyi területen, például a felhőalapú szolgáltatásokban lehetnek nyerők a kínai vállalatok.

Úgy néz ki, már csak ezért is megérte a technológiai fejlődésre nagy súlyt helyezni, a technológiai elsőséget megcélzó China 2025 programot felkarolni, az eredményeket már most busásan kamatoztathatják az orosz piacon. 

Zéró Covid: miért érheti meg a hatalmas veszteség?

Kína egyes részein most gyakorlatilag azon a járványvédelmi lezárásokon megy keresztül, amin a nyugati világ korábban. 2020. április 8-án oldották fel a wuhani karantént, utána csak helyi szinten rendeltek el korlátozásokat, a pénzügyi központként számon tartott Sanghaj két hónapos lezárása azonban nagyot ütött a kínai gazdaságon - hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakmai kerekasztal-beszélgetésén.

Az úgynevezett lokalizált zéró Covid kezelés hatásos, de rengeteg gazdasági kárt okoz, és erősen próbára teszi a kínai lakosság türelmét, és a vállalatok tűrőképességét. A Jangce-folyó deltája nagyon fontos pénzügyi központ, a lezárások miatt hatalmas kiesést kellett elszenvednie a gyártásnak és a kereskedelemnek is.

Egész Kelet-Kínát érintő történet Sanghaj lezárása, a gyártás kiesése mellett a kikötőkben feltorlódtak a hajók. A kínai GDP 5 százalékát adja Sanghaj - mondta Takács Zsolt, a Magyar-Kínai Kereskedelmi Kamara elnökségi tagja.

Kiemelte, hogy 4,5 százalékkal csökkent az ipari kibocsátás éves szinten, a kiskereskedelmi értékesítés pedig 11 százalékkal esett vissza, csökkent a vásárlási kedv az amúgy is takarékos kínaiak körében.

Elbizonytalanodó külföldi vállalatok

Több külföldi, köztük német vállalat azt fontolgatja, hogy végleg kivonul a térségből, mert komoly ütést kapott a gazdaság ebben a régióban. Összességében mélypontra került a külföldi befektetői bizalom Kínában a kiszámíthatatlan lezárások okozta gyártói és kereskedelmi problémák, valamint az ellátási láncok akadozása miatt.

Ezért a napokban egy új, 33 pontos gazdaságélénkítő csomagot jelentett be Peking. Céljuk a befektetői bizalom visszaszerzése, könnyítenének például a kereskedelem, az adózás és a munkahelyi támogatások területén is. 

A külföldi vállalatok óriási károkat kénytelenek elkönyvelni: a hajók nem tudnak kimenni a kikötőkből, megromlik a rajtuk lévő áru, és az import sem tud bejönni. Például a szójabab, és napraforgóolaj importja nagyon fontos, mert az ukrán háború miatt amúgy is hiány alakult ki ezekből a termékekből.

A hajók helyett szóba jöhetne a vasúti áruszállítás, de ez sem működött igazán, hiszen az Oroszországon áthaladó vasúti forgalomban nem bíznak az árukat feladó cégek. Így végső soron más kikötőkbe kellett átirányítani áruforgalmat, ami a fennakadásokat csak fokozta.

Több tízmillió embert érintett a lezárás, erre nem lehet felkészülni, ételfutárokkal sem, pedig a kínaiak gyorsan rugalmasan válaszolnak a változásokra - fogalmazott Wolf Csaba, a Pénzügyminisztérium szakértője. A Magyar-Kínai Kereskedelmi Kamara alelnöke kiemelte, hogy a kínaiak már a Covid előtt is takarékoskodtak, de most a lakosság tűrőképességét is tesztelték. Az élelmiszerellátás is akadozott, az áruhiány mellett a logisztika volt a probléma, nem jutott el a boltokba az áru,

Másrészt tavaly 8,1 százalékkal nőtt a GDP Kínában, emellett 12 százalékkal bővült a magánfogyasztás a járvány ellenére is, összességében tehát jó volt a járványkezelés mérlege.

Sanghajban van a Volkswagen és a GM központja, 31 százalékkal csökkent az eladás, és 40 százalékkal csökkent az autógyártás, ezért is szeretnék a  németek a függőség lazítását - tette hozzá Bánhidi Ferenc, közgazdász, telekommunikációs szakértő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport munkatársa.

A lezárások, az úgynevezett fekete hattyú jelenségek azonban kétségkívül jelentősen hatnak az országba irányuló tőkére. Bánhidi Ferenc szerint alapvetően nem tendencia, hogy Kínából kivonulnának a cégek. Ennek hátterében az áll, hogy sok cég nagyon sok éven át csak betette a pénzét a kínai piacokra, mert sokáig tartottak az engedélyeztetési folyamatok. Egy-egy gép engedélyezése például akár 2-3 évig is eltartott, tehát sok időt, energiát fektettek be a nyugati cégek a kínai leányvállalataikba, ezért is nehéz lenne otthagyni otthagyni a piacot. A befektetési kedv alapvetően a piac mérete miatt nem csökkent számottevően.

Az utazási kedv azonban nagyon sokat csökkent, mivel 28 napig tart a karantén a külföldieknek, illetve a külföldről beutazó kínaiaknak, mindez ráadásul a beutazó saját költségére.

Már nem az EU az első piac Kínának

Egyrészt Kína külföldön egyre többet fektet be, ami Magyarországon is látszódik, és tavaly 20 százalékkal nőtt a kínai külkereskedelmi forgalma. Eddig az EU volt az első kereskedelmi partner, most már a délkelet-ázsiai ASEAN-országok kerültek az első helyre.

Kína a belső piacokat szeretné erősíteni, és ezzel párhuzamosan újrarendezné a külső piacokat. Az ázsiai piacok a legfontosabbak Kína számára, Délkelet Ázsiában, vagy akár Oroszországban, importban azonban az USA és Brazília a legnagyobb partner - mondta Takács Zsolt.

Felértékelődő orosz kapcsolatok, Kína a nyertes

Kína nem ítélte el az ukrajnai háborút, próbál lavírozni, és a legtöbbet kihozni a jelenlegi háborús helyzetből. 

Jó példa erre, hogy az Ázsiai Infrastrukturális és Befektetési Bank (AIIF) nyilatkozatot tett, hogy az oroszokkal és a fehéroroszokkal felfüggesztik a kapcsolatokat. A bank elnöke kínai, és az ország befolyása óriási, mégis sok a nyugati tagja, többek között Magyarország is, ezérta bank orosz beruházásainak leállítása a nemzetközi közösségnek szólt, mert Peking nyerő helyzetben akar maradni.

A valóságban azonban Kína Oroszországba irányuló exportja óriásit emelkedett, miközben áprilisban az orosz export - főleg az energiahordozók révén - is nőtt 3,8 milliárd dollárról 5,1 milliárd dollárra.

A konfliktus nyertese Kína, úgy, hogy nem csatlakozott a szankciókhoz.

Peking ugyanis most megpróbálja azt az űrt betölteni, ami kialakult a világpiacon, ráadásul eközben az európai piacokon is erősödtek.

Erősek digitalizációban

Kína a digitalizáció terén 2010-ben még az uniós tagállamok szintjének legalján állt, 2019-ben pedig már az EU rangsor közepére jött fel, gyakorlatilag elérte az uniós középmezőnyt: 2016-2020 között a kínai GDP növekedés fele a digitális szektorból származott.

Jelenleg 15 százalék a digitális platformot használó cégek aránya, ezt 40 százalékára akarják felvinni. Emellett a kormányzati online szolgáltatásokat használók köre 400 millió fő, ezt a számot pedig szeretnék megduplázni. A felhőalapú szolgáltatásokban is hatalmasat lépett előre Peking.

Kiemelendő, hogy a digitális jegybanki valuta fejlesztésében is előrébb jár Kína. Mindez a nemzetközi bankközi kereskedelemben fontos, mert a költségek 60-70 százalékát meg tudják spórolni a digitális jegybanki eszközök révén, ráadásul később például a Giro rendszerből nem lehet kizárni Kínát - mondta Wolf Csaba.

Összességében arra lehet számítani, hogy a jüan nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepe nőni fog, az orosz jegybanki tartalékok harmada már jüanban van. A Visa és a Mastercard Oroszországból történő távozásával is nyer a kínai pénzügyi szektor, így például a UnionPay.

A digitális jüan fejlesztésével pedig hatalmas előnyre tehetnek szert a kínaiak. A dollár továbbra is vezető szerepet tölt be a jegybanki devizatartalékokban, de jön fel a jüan is, amelyet a Nemzetközi Valutaalap úgynevezett valutakosarába is betettek a dollár, az euró, a font és a japán jen mellett.