Kudarcra van ítélve az ársapka az orosz olajra? - rengeteg a buktató

Embargó helyett ársapka

Az ukrajnai háború árnyékában az elmúlt hónapokban fokozatosan egy energia háború is kibontakozott Európában. Az egymással szemben álló felek Oroszország és az Európai Unió. Az Unió és a többi nyugati ország célja, hogy Oroszországot megfossza az energiahordozók kiviteléből származó bevételeitől, míg az oroszok az unió kiéheztetését tűzték zászlajukra, kihasználva, hogy számos európai ország jelentősen függ az orosz energiahordozóktól.

Az energiaválságba torkolló konfliktus már a háború előtt elkezdődött, az Északi Áramlat 2 földgázvezeték körüli huzavonával, azonban Oroszország Ukrajna elleni inváziója 2022. február 24-én mindent megváltoztatott. Az EU, hogy megbüntesse az agresszort és nyomást gyakoroljon az orosz vezetésre, súlyos szankciókat vetett ki Oroszországra. Ezek a szankciók az orosz szenet és az orosz olajat is érintik, a földgáz egyelőre nem tartozik a szankcionált termékek közé, viszont a földgázszállításokat Oroszország fogja vissza tudatosan, hogy nehéz helyzetbe hozza az EU-t. 

Utóbbi energiahordozók közül a szén szállítások leállítása nem jelentett igazán komoly törést egyik fél számára sem, a kőolaj szállítás korlátozása azonban egészen fájó következményekkel járt. A tervekkel ellentétben azonban nem az oroszok kerültek nehéz helyzetbe, hanem az Európai Unió.

Ennek oka, hogy a háború és a szankciók hatására az egekbe szökött az energiahordozók ára, ez a drágulás viszont akár romba is döntheti az európai gazdaságokat. Oroszországot eközben nem érintik meg úgy a korlátozások, ahogy azt a nyugati országok szerették volna. Az irreálisan magasra felhajtott árak miatt olyan jelentősen megnőtt az oroszok olajból származó bevétele, hogy az ellensúlyozza az uniós szankciók miatt kiesett export mennyiséget. Mindezt segíti, hogy Kína és India nem csinált elvi kérdést az orosz olaj megvásárlásából, így jelenleg a két ázsiai nagyhatalom egyre több és több orosz olajat használ. Az oroszok pedig még úgy is drágábban tudják nekik eladni a kőolajat mint a háború előtt, hogy diszkontot adnak nekik a világpiaci árhoz képest. Ennek az az egyszerű oka, hogy rendkívül magasan van az olaj világpiaci ára. 

A nyugati országokat ez a helyzet újabb lépésekre késztette. A szankciók helyett új utat kezdtek keresni, ami most az ársapkák bevezetésében öltött testet.

Az árkorlátozás az orosz energiahordozókat érintené. A célja az lenne, hogy az oroszokat rászorítsák arra, hogy alacsonyabb áron kelljen exportálniuk a szénhidrogéneket, így csökkentve ezzel az orosz államháztartást bevételeit, amivel végső soron a háború finanszírozását is megnehezítenék.

Letörnék az orosz olaj árát

Az ársapkákat azonban érdemes ketté választani. Külön kell kezelni az olajra bevezetni tervezett ársapkát és a földgázt érintő tervezett ármaximalizálást.

Az olajra bevezetendő ársapka elsősorban nem az EU, hanem a G7 országok (USA, Egyesült Királyság, EU, Japán, Németország, Franciaország, Olaszország, Kanada) döntése.A nyár elején, júniusban Németországban tartott G7 csúcstalálkozón már szóba került a tengeren szállított orosz olajra bevezetendő ársapka, szeptember 2-án pénteken azonban már határozottan az árkorlátozás bevezetésének a szükségességéről beszéltek.

Mindez azt jelentené, hogy a tengeren tankerhajókkal szállított orosz kőolajat csak egy bizonyos árszint alatt lehetne értékesíteni az ársapka bevezetése után. Az árat úgy határoznák meg, hogy az magasabb legyen, mint az oroszok kitermelési költsége, de alacsonyabb, mint a háború előtti világpiaci olajár. Így hagynának némi profitot az oroszoknak, ami motiválná, hogy folytassák a kitermelést, de így is jelentősen csökkentenék a bevételeiket, miközben lejjebb nyomnák a magas világpiaci árakat. Ez egyébként egyben azt is jelentené, hogy a korábban embargót bevezető országok is dönthetnének úgy, hogy mégis használnak orosz olajat.

A tengeri biztosításokkal kényszerítenék ki az ársapka betartását

Az ársapka betartását úgy szeretnék elérni, hogy kihasználva a nyugati országok dominanciáját a tengeri biztosítások terén, megtagadnák az ilyen jellegű szolgáltatásokat az olyan társaságoktól/szervezetektől, amelyek a küszöbár felett szándékoznának orosz olajat vásárolni. Mivel a világ hajóinak körülbelül a 90 százalékát a mai napig egy londoni székhelyű biztosító szövetségen, a Group of P&I Clubs-on keresztül biztosítják, így ennek a tervnek valóban van alapja. A hajótársaságok egy része számára a megbízható, hatékony biztosítás elvesztése valóban elrettentő erővel bírna, így feltételezhető, hogy elméletileg működőképes lehetne a G7 ötlete.

Inkább leállítják a kitermelést

A valóság azonban az, hogy az ársapka gyakorlati, hatékony megvalósítása számos akadályba ütközik. Ezen akadályok egyike maga Oroszország. Az oroszok ugyanis az ársapka hírére azonnal bejelentették, hogy nem adnak el olajat senkinek, aki alkalmazza az ársapkát. Persze ha tömegével vezetnék be az országok az árkorlátot akkor ez nagyon fájó lenne az oroszok számára, mert akár arra is kényszerülhetnének, hogy leállítsák az olajkitermelést, ami károsítaná a saját olajkutjaikat. Egyre kevésbé kérdéses azonban, hogy ha szükséges Moszkva még ezt a szélsőséges intézkedést is meglépné, mert abból indul ki, hogy a magas energiaárak és a szénhidrogének hiánya miatt a nyugati demokráciák hamarabb megtörnek, mint hogy Oroszország megroppanjon.

Kína és India is megfúrhatja az ársapkát

További nehézséget jelent, hogy az ársapka csak akkor működne, ha minden nagy világpiaci szereplő részt venne benne. Kína és India azonban egyelőre nem mutatkozik túl nyitottnak arra hogy segítsen a nyugati országoknak. Az olajárak csökkenésével persze mindkét ázsiai nagyhatalom jól járna, de számukra valahol a jelenlegi helyzet is előnyös, hiszen most versenyelőnnyel bírnak Európával szemben. Persze a G7 országok épp ezért szeretnék a tengeri biztosításokon keresztül rászorítani az egész világot az áraspkák alkalmazására, azonban valószínű, hogy lenne olyan társaság, amelyik inkább Kínában, vagy Oroszországban köt majd biztosítást, hogy megkerülve a szankciókat orosz olajat szállíthasson.

Ne szokjanak hozzá az ársapkákhoz

Az OPEC országok is akadályt gördíthetnek az ársapka elé. Amellett, hogy számukra kedvezőek a mostani csillagászati árak, az olajkitermelő országokban a globális árkorlátozás intézménye nem túl népszerű. Attól tartanak ugyanis, hogy ha a nagy olajfogyasztó országok azt tapasztalják, hogy beválik az ársapka, akkor azt legközelebb velük szemben is bevezethetik. Épp ezért lehetséges, hogy végül az OPEC is nyomást fog gyakorolni annak érdekében, hogy ne vezessék be az ársapkát. Ennek első jele lehet, hogy nemrég korlátozták az olajkitermelésüket, ami tovább emelheti az árakat.

Ellenőrizhetetlen

Ha pedig végül mégis sikerülne bevezetni egy globális ársapkát, akkor sem lehetne nyugodtan hátra dőlni. Az ugyanis továbbra is ellenőrizhetetlen maradna, hogy egyes országok például Kína, vagy India nem-e egyeznek meg a háttérben az oroszokkal, és nem fizetnének bújtatottan mégis kicsit többet az orosz olajért, hogy ők jussanak hozzá. Mindezt úgy lehetne megvalósítani, hogy más termékekért például fegyverekért többet fizetnének a piaci árnál az olajért cserébe.

Újabb piaci zavarokat okozhat

Összeségében tehát rengeteg buktató van az ársapka bevezetésében. Ha pedig úgy vezetik be, hogy a fenti problémákat nem oldják meg, az csak további piaci zavarokat generálna és tovább emelné az árakat. Az Európai Unióra nézve egyébként nyilván nem hozna nagy változást az ársapka. Az uniós országok nagyrésze ugyanis év végére amúgy is meg szeretne válni az orosz olajtól, leszámítva Magyarországot és néhány másik olyan országot, amelyik nem tudja pótolni az orosz olajat.

Megfizethetetlen a földgáz

Teljesen más kategóriát jelent a földgáz árkorlátozása. A földgáz árát az Európai Unió szeretné maximálni. Érdemes ehhez felidézni, hogy az olajjal ellentétben a gázra nem vezetett be embargót az EU, hiszen nagyon jelentős az EU függése az orosz gáztól. Emiatt ha egyáltalán nem érkezik orosz gáz, az megfolytja az uniós gazdaságot, ezért is nem vezettek be embargót. Ám épp így akkor is recesszióba süppedhet az európai gazdaság ha megfizethetetlenül magasra emelkedne a földgáz ára, ezért is lenne szerencsés korlátozni azt. Ez azonban hasonlóan az olaj-ársapkához nem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik.

Egyrészt itt is fennáll, hogy Oroszország jelenleg úgy tűnik, inkább korlátozná a saját kitermelését, vagy égetné el a saját földgázát a semmibe, mint hogy fejet hajtson az ársapkák előtt.

Másrészt az Ázsiával való folyamatos verseny miatt az EU csak olyan szintre vihetné le az árakat, amelyek nem sokkal alacsonyabbak az ázsiai áraknál. Ha ugyanis az ázsiai áraknál magasabbat határoznak meg, akkor lehet inkább oda szállítanának gázt az oroszok. Sőt valószínű, hogy a többi piaci szereplő se szállítana az Uniónak nyomott áron. Az ázsiai és az európai árak között azonban nincs nagy különbség, így ez nem ad túl nagy mozgásteret az Uniónak. 

Pillanatnyilag egyébként egyre kevésbé tűnik úgy, hogy az orosz gázszállítás szempontjából bármi jelentősége van egy európai árkorlátnak. Jelenleg ugyanis sem az Északi Áramlat 1, sem a Jamal vezeték nem üzemel. Tekintve, hogy a hazánkat ellátó déli vezetéket leszámítva abszurd módon most csak az ukrajnai vezetékeken keresztül jön némi orosz gáz az EU-ba és ezen az ukrajnai vonalon is bármikor leállhat a gázszállítás, így nem érintene nagy mennyiségű orosz gázt az uniós árkorlát.

Akadályokba ütközhetnek az ársapkák

Közel sem olyan egyszerű tehát az árkorlátozások globális bevezetése. Az nem kérdés, hogy valamit tenni kell az energiaárak megfékezésének az érdekében, hiszen tarthatatlanok a mostani árak, az azonban szintén egyáltalán nem biztos, hogy ezt a helyzetet az ársapkák oldják meg. Valódi megoldást a szankciós politika újragondolása és a háború vége jelenthetne.