Ma lenne 100 esztendős Kopátsy Sándor, az emberközpontú közgazdász

Ma lenne 100 éves Kopátsy Sándor, a közgazdaság-tudomány akadémiai doktora, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Közgazdász Életműdíjának kitüntetettje, Magyarország egyik legismertebb közgazdásza. 

Kopátsy Sándor életművéről az MKT nemrég rendezett kerekasztal-beszélgetésén Bánkuty Tamás, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány igazgatója, a Kopátsy-életműsorozat szerkesztője kiemelte:

tíz évvel ezelőtt még meglepetés konferenciát szerveztek Kopátsy Sándor születésnapjára, ahol maga az ünnepelt is előadást tartott.

A Kopátsy-művek rendszerezőjeként elmondta: Matolcsy György jegybankelnökkel együtt meglátogatták Kopátsyt. A klasszikus közgazdasági kérdések helyett általános társadalmi problémákról, jelenségekről folyt a szó: geopolitika, kikötők, vallás, szinte minden társadalmi kérdés szóba került.

Ez a beszélgetés meghatározta a közgazdasághoz való viszonyát, illetve sokkal szélesebb alapra helyezte közgazdasági látásmódját, mint azt valaha is gondolta volna.

Később rendszeresen és hosszan beszélgetett Kopátsyval, így láthatta, milyen fantasztikusan széles területet von be Kopátsy a közgazdasági gondolkodásába. 

Kopátsy több mint 30 kötet szerzője, de még mindig hatalmas mennyiségű, korábban meg nem jelent írása, e-mailje és egyéb dokumentuma várja, hogy rendszerezzék. Ez a munka a Neumann János Egyetem Kopátsy Sándor Tudásközpontban folyik, ahol emellett a témába vágó előadásokat szerveznek, illetve a Kopátsyról elnevezett elóadóteremben hozzáférhetővé tették a hallgatók számára műveit, illetve az általa kedvelt könyveket. Az egyetemen ösztöndíjat hoztak létre, amelynek célja éppen Kopátsy munkásságának kutatása. Egy másik ösztöndíj a fiatal tehetségek számára nyújt támogatást, hogy ne vesszen el tehetségük. 

Jól mutatja a mester szerteágazó tudását, hogy az első kötet a „Beszélgetések Adyval” volt, amelyben a költővel folytatott elképzelt "magánbeszélgetései" olvashatók. A második az „Új közgazdaságtan” volt, és a napokban, Kopátsy századik születésnapján jelenik majd meg a harmadik, az „A van kiút!” című könyv.

Végül arról beszélt Bánkuty Tamás, hogy Kopátsy sok mindent előre látott már 2010 előtt is. Így például a Kelet felemelkedését, hangsúlyozva azonban, hogy Magyarországnak mindig is a Nyugathoz kell tartoznia.

Fontosnak tartotta a kultúra és közgazdaság együttműködését, elmélkedett az állam és a piac viszonyáról. Külön kiemelte, hogy Kopátsy hangsúlyosan foglalkozott a munkával, annak jelentőségével. Mint mondta,ezeknek a gondolatoknak komoly szerepe volt abban, hogy az elmúlt tíz évben egymillió új munkahely jött létre hazánkban.

Bartha Zoltán, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara Gazdaságpolitika Intézeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense elmondta, kifejezetten élvezetes volt hallgatni Kopátsy előadásait. Ezeken egyszerre volt nagyon közgazdász, és nagyon nem az. Ha klasszikus közgazdaságtan térképét nézzük, talán le is szorul róla, mert annyira új gondolatai, a hagyományostól eltérő megközelítése volt a gazdasági kérdésekhez. 

A közgazdaságtan fontos jellemzője, hogy nagyon sokféle társadalmi, gazdasági folyamatot kell figyelembe venni a problémák felvetésénél, illetve megoldásánál.

Kopátsy gondolkodásának fontos jellemzője volt, hogy sok esetben egészen apró jelenségekkel, mint kindulópontokkal magyarázott nagyobb társadalmi, gazdasági változásokat. Nagyszerűen ötvözte a racionális mérnöki, matematikai tudást a társadalmi, emberi jelenségek vizsgálatával.

A huszadik századi közgazdasági specializáció került a főáramba, azonban kiderült, hogy hiába a specializált kutatás, sok kérdésre ez a megközelítési mód nem alkalmas. Ezért manapság egyre jobban visszakerül a kontextust a közgazdasági gondolkodásba, amelynek jelentős képviselője volt Kopátsy.

Például az új  gazdaságföldrajz elméletek jelentősen hatottak Kopátsyra, annak jelentőségét felismerte és a gyakorlatban is alkalmazta. Kopátsy nagyszerűen ötvözte a klasszikus közgazdasági elméleteket és a konkrét gyakorlati jelenségeket. 

Legutolsó interjúját a növekedés.hu-nak adta, melyben többek között arról is szólt, hogy a gazdasági felzárkózás elképzelhetetlen kiművelt emberfők nélkül, ezért a nyugdíjak és a családtámogatások megállapításánál figyelembe kellene venni a gyermeknevelés minőségét is.Szerinte a gazdasági sikerek egyik alapja a monetáris politika jó iránya, ezért egyetértett azzal, hogy most még nem éri meg az euróövezethez csatlakozni. Élete utolsó éveiben is dolgozott.

Az MKT teljes kerekasztal-beszélgetése itt nézhető meg.