Mennyivel emelkedhet a minimálbér jövőre?

Elemzések2020. nov. 25.Kis Judit

A munkaadói oldal szerint a cégeknek nincs lehetőségük január elsejétől minimálbért emelni, míg a munkavállalói érdekképviseletek reálbér-emelési mértéket, vagyis 3,5 százalékot meghaladó emelésben érdekeltek – derült ki az országos minimálbértárgyalásokon. A növekedés.hu az munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseleteit kérdezte a béremelési lehetőségekről.

A 2021-es minimálbérről és garantált bérminimumról szóló országos tárgyalások október 28-án kezdődtek el a Versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), de a szociális partnerek ekkor még nem tettek le az asztalra konkrét számokat, november 24-én azonban már mindkét oldal megtette javaslatát. Az ülésen a téma fontosságára tekintettel részt vett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is.

A minimálbér az idei évben bruttó 161.000, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) pedig bruttó 210.600 forint. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a tárgyalásokat követően a növekedés.hu-nak elmondta, hogy a munkavállalói oldal a reálkereset-növekedést meghaladó mértékű minimálbér-emelésben érdekelt, figyelembe véve az átlagkeresetek alakulását és a jövedelem vásárlóerejét. Mint mondta, az egyeztetésen hangsúlyozták, hogy a magyarországi béreknek versenyképesnek, összehasonlíthatónak kell lenniük a környező országok béreivel, mert a pandémiás helyzet után ismét szembesülhetünk azzal, hogy a munkavállalók elvándorolnak a bérek jelentős különbsége okán.

Realitás most a béremelés?

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint ugyanakkor a jelenlegi helyzetben a realitások talaján kell maradni. Hangsúlyozta: 2020-ban a minimálbér-fejlesztés teljesen elszakadt a gazdasági folyamatoktól, mert ennek forrását nem tudták megtermelni a cégek, a 8 százalékos béremelést azonban a törvényi kötelezettség miatt természetesen végrehajtották. „Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni akkor, amikor a jövő évről beszélünk” – hangsúlyozta az MGYOSZ alelnöke.

Ismertette: a munkaadók annak megfontolását javasolták, hogy

a nagy bizonytalanság miatt ne januártól legyen emelés, hanem az év egy későbbi szakaszában térjenek vissza rá, amikor már tisztább kép rajzolódik ki arról, hogy lesz-e és milyen védettséget adhat a koronavírus elleni vakcina.

„A mostani feltételek és előrejelzések alapján mi nem látunk reális alapot a minimálbér-emelésre január 1-től” – mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezen változtathatnak esetleges kormányzati járulékcsökkentési lépések, de ilyen tervekről nem kaptak jelzést.

Kompenzálni az inflációt

Mészáros Melinda szintén jelezte, hogy további adatokat kértek a kormánytól, többek között a vállalkozásokat érintő, további adó- és járulékcsökkentésekkel kapcsolatban. Az elnök arra a kérdésre, hogy a reálérték megőrzésénél az eddig kapott háttérszámítások alapján milyen várt inflációból indulnak ki, kifejtette: itt a gazdaságkutatók és az MNB prognózisai is eltérőek, a jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében 3,4-3,6 százalékos drágulást jelzett előre 2020-ra. Hangsúlyozta azt is, hogy az előrejelzések alapján az idei csökkenés után jövőre már a GDP és a munkatermelékenység növekedésével lehet számolni, ezek reménnyel tölthetik el a vállalkozásokat.

„Nem tudjuk azt elfogadni, hogy reálkereset-csökkenés következzen be a minimálbér és a garantált bérminimum vonatkozásában” – hangsúlyozta a Liga elnöke. Mészáros Melinda kifejtette: jó néhány vállalkozásnál már megszülettek a 2021-re vonatkozó bérmegállapodások, és van olyan cég is, amely kétszámjegyű emelést tud adni.

Olyan szektorokban - autóipar, autóipari beszállítók, más feldolgozóipari cégek, építőipari alapanyaggyártók, villamosenergiaipar – is emelkednek a bérek, amelyeket szintén rosszul érintett a koronavírus.

Ráadásul ezeken a területeken jelentős túlmunkavégzés van az év végén, jelenleg is magas a rendkívüli munkavégzés, a túlórák aránya, vagyis a termelés visszaállt a vírus előtti mértékre, vagy meg is haladja azt számos beszállító cégnél, mégha kölcsönzött munkaerővel is. Az, hogy a vállalkozások helyzete nagy szórást mutat, a korábbi években sem volt másképp. Ezen nyilván nem javított a jelenlegi helyzet, de egy minimálbér- és garantált bérminimum-tárgyalás során az átlagot tudjuk figyelembe venni – hangsúlyozta Mészáros Melinda.

Rolek Ferenc ugyanakkor ezzel kapcsolatban azt mondta, kevés olyan cég van, amely emelni tud, és ahol már most meg tudnak állapodni, ott jobban látják az üzleti lehetőségeiket, megrendeléseiket. Hozzátette: az autóiparnál például látszik, hogy a márciust követő néhány hónapos lejtmenetet követően mostanra beindult a szektor.

„Nem szabad arról elfeledkezni, hogy ez a válság nagyon különböző mértékben érinti az iparágakat és azon belül egyes vállalatokat is, nehéz átlagról beszélni”, míg a minimálbér kapcsán egy mindenkire kötelező elemről beszélünk.

Ráadásul a magyarországi kis- és közepes vállalkozásokat jobban érinti, mint például egy autóipari multit – vélekedett Rolek Ferenc. Az MGYOSZ alelnöke a visszamenőleges béremelést sem zárta ki abban az esetben, ha 2021 folyamán egy későbbi időpontban állapodnának meg az emelés mértékéről. A tárgyalások következő fordulóját december 8-án tartják.

Munkaadói felmérések – Kevés a tér a béremelésre

A munkáltatói szövetségek október végén kérdőíveket küldtek ki a hozzájuk tartozó vállalkozásoknak annak feltérképezésére, hogy milyen hatással volt tevékenységükre, gazdálkodásukra a koronavírus, mennyire kellett visszaszorítani tevékenységüket, mennyivel esett vissza árbevételük, kellett-e létszámot csökkenteniük, illetve, hogy milyen béremelési koncepciót tudnának elképzelni. A visszaérkezett válaszokról részletesen is megkérdeztük az MGYOSZ és az ÁFEOSZ-Coop Szövetség vezetőit.

„A visszaesés erősen érzékelhető, a helyreállás lassú, sokaknál stagnál a helyzet, és nagyon nagy a bizonytalanság 2021-et illetően” – 500 cég válaszai alapján így összegezte a felmérés eredményeit a növekedés.hu-nak Rolek Ferenc.

Kifejtette: a cégek 60 százaléka számolt be arról, hogy jelentősen érintette a világjárvány okozta gazdasági visszaesés, és árbevételük 2019-hez képest csökkent, vagy jelentősen csökkent. A cégek nagyjából fele jelezte, hogy értékesítése még mindig nem állt vissza a járvány előtti szintre. „Ami még szomorúbb, hogy nagyon nagy a bizonytalanság: a cégek mintegy negyede 2021-ben további visszaesést vízionál saját vállalkozásánál” – ismertette Rolek Ferenc, hozzátéve, hogy a cégek egyharmada pedig még csak megjósolni sem tudta, hogy mi fog vele történni jövőre.

A cégek jelentős része elbocsátásokra kényszerült az idén, de az is látszik, hogy aki csak tudott, mindent megtett a létszám megőrzése érdekében: a cégek 60 százalékánál stabil maradt a létszám – hangsúlyozta az alelnök.

A 2021-es kilátásokról Rolek Ferenc elmondta: a vállalkozások 10 százaléka már most látja, hogy létszámot tud növelni, míg közel 40 százalék nem tud erre válaszolni, a cégek közel fele pedig már most tudja, hogy nem fog tudni munkaerőt felvenni.
Rolek Ferenc a béremelési tervekről kifejtette: a cégek harmada egyáltalán nem tervez emelést, közel egynegyede meglátja, de év elejétől biztosan nem emelne, tehát összességében a cégek nagyjából fele év elejétől egyáltalán nem szeretne bért emelni, de ha lesz, akkor a minimálbéremelést természetesen végrehajtják. Nagyon alacsony azon cégek aránya, amelyek határozottan béremelést terveznek.

A válaszok alapján „biztos, hogy nagyon óvatosak és visszafogottak leszünk ebben” – mondta Rolek Ferenc arról, hogy a november 24-i tárgyalásokon milyen indító javaslatot tesz majd a munkaadói oldal.

Kiemelte: mielőtt arról beszélünk, hogy 2021-re egyáltalán milyen béremelés lehetséges,

azt kellene megbeszélni, hogy a most év végével lezáruló, 2019-2020-as, kétéves bérmegállapodás hogyan teljesült,

hiszen a tárgyaláskor meglévő gazdasági peremfeltételek – infláció, termelékenység adók, járulékok, gazdasági növekedés - amelyek megalapozták a 8-8 százalékos emelést, jóval kedvezőtlenebbül alakultak 2020-ban a koronavírus miatt. Ez azt jelenti, hogy „nem teremtődtek meg a gazdaságban azok a pénzügyi források, amelyek szükségesek voltak a minimálbér-emeléshez”, miközben azt a törvényi kötelezettségeknek megfelelően a cégek végrehajtották – hangsúlyozta Rolek Ferenc.

A vállalkozások sem zárkóznak el egy év közbeni bérfelülvizsgálattól

Az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke, Zs. Szőke Zoltán hangsúlyozta: tagságuk révén ők főként a közepes és nagy élelmiszerkereskedelmi vállalkozások helyzetére látnak rá; ezek a cégek több mint 30.000 embert foglalkoztatnak. Náluk a válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy egy jó év vége esetén körülbelül 5 százalékkal fog majd nőni az éves kiskereskedelmi árbevételük.

A cégek jelezték, hogy van ugyan egy lassú javulás forgalmukban, de még nem sikerült elérni a járvány előtti szintet – ismertette Zs. Szőke Zoltán, hozzátéve, hogy a cégek nagyon bizonytalannak látják piaci helyzetüket, és 2021-ben is minden a járvány alakulásától függ majd.

Arra a kérdésre, hogy volt-e létszámcsökkentés 2020-ban, a legtöbben azt a választ adták, hogy nagyon alacsony, mintegy 5 százalékos létszámcsökkenés volt a járvány időszakában, a cégek többsége pedig a 2019-es létszámmal dolgozott tovább. A jövő évi létszámgazdálkodást firtató kérdésre a legtöbben azt válaszolták, hogy egyelőre nem látják, hogyan alakul a jövő.

A 2021-es béremelési kilátásokról a cégek többsége azt mondta, hogy nem tervez béremelést, aki pedig igen, az maximum az infláció mértékéig tud bért emelni, de természetesen az adott esetben az országos minimálbér-tárgyalásokon születő alkut a törvényi előírásoknak megfelelően betartják majd.

Az Áfeosz-Coop Szövetség által megkérdezett cégeknél egyébként a dolgozók 50-80 százaléka keres garantált bérminimumot, minimálbért az összes alkalmazott nagyjából egytizede kap, és ez egy szűkülő réteg – mondta az elnök.

Zs. Szőke Zoltán is hangsúlyozta, hogy a munkaadói oldalnak először az idei helyzetet kell alaposan kielemeznie, mert 2020-ra egy „olyan vállalást tettünk, aminek – mint később kiderült – nem volt semmiféle gazdasági alapja, hiszen kitört egy világjárvány, és sok cég és ágazat került nehéz helyzetbe”. A válaszok alapján a cégek nem zárkóznak el attól, hogy akár év közben is felülvizsgálják a béremelést és a béreket a gazdasági helyzet alakulásának függvényében – fűzte hozzá.

Videók ajánlása vagy bármi