Munkaadók: nem biztos, hogy egész évre szóló minimálbér-alku lesz

Magyarországon 2020-ban bruttó 161 ezer forint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére, a garantált bérminimum pedig bruttó 210 600 forint.

A jövő évi minimálbérről szóló tárgyalásokat a szakszervezetek szerint el kell kezdeni októberben.

A munkaadók véleménye megoszlik a kérdésben.

Rolek Ferenc: bizonytalanság, sérülékeny cégek

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke a növekedés.hu-nak azt hangsúlyozta, nagyon korai még a minimálbér tárgyalásokról beszélni, mert nehéz tiszta képet alkotni a gazdasági helyzetről.

Mint elmondta, ágazatonként, illetve egyes ágazatokon belül is – az egyes cégek vevőkörétől, megrendeléseitől, pénzügyi stabilitásától függően – nagyon vegyes kép rajzolódik ki.

Nagy a bizonytalanság, a cégek sérülékenyek, és többségük felélte tartalékai nagy részét, óvatosnak kell lenniük a pénzügyi tervezésben. Különösen problémás az idegenforgalmi ágazat, ahol Budapesten jelentős visszaesés volt.

A járvány erőteljesen terjed, nem lehet tudni, hogy a következő hónapokban milyen gazdasági hatásokkal kell számolni – hívta fel a figyelmet.

Rolek Ferenc szerint a minimálbér-tárgyalásokat emiatt a legutolsó lehetséges pillanatig el kell húzni addig, amikor már rendelkezésre állnak a fő gazdasági adatok: a 3. negyedéves GDP-adat, a bérköltségek alakulása, és amikor többet tudunk a vállalatok piaci helyzetéről és a külkereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, valamint az ellátási láncok biztonságáról.

Ugyanakkor úgy vélekedett, az lenne a legjobb, ha legkésőbb január elejéig lezárulnának a bértárgyalások.

Rolek Ferenc jelezte: a kormány soha nem volt kihagyható a bértárgyalásokból, és szerepe még inkább felértékelődhet a jelenlegi bizonytalan helyzetben, mivel a vállalkozások jelentős része szorult támogatásra az utóbbi fél évben. Ha ez továbbra is így lesz,

akkor a kormány ezirányú szerepe felértékelődik a tárgyalások során

emelte ki.

Zs. Szőke Zoltán: októberben el kell kezdeni tárgyalni

Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke hosszú, elnyúló és nehéz tárgyalásokra számít, és úgy véli, októberben el kell kezdeni tárgyalni, ha év végére szeretnék tető alá hozni a megállapodást, mivel az idei egyeztetéseket sokkal bonyolultabb körülmények között kell lefolytatni.

A munkaadók és a munkavállalók számára is fontos, hogy legyen megállapodás

hangsúlyozta.

A járvány következményeivel mindenkinek számolnia kell: sok munkavállaló került nehéz helyzetbe, de legalább ennyi cég is. Mint mondta, nehéz megtalálni a jó megoldást:

kérdés, hogy további, magas kötelező bérekkel meg lehet-e terhelni a vállalkozásokat, amelyek egy része a működésképtelenség határán van, miközben sok munkavállaló fizetése csökkent, és az eddigieknél magasabb béreket szeretne.

A munkáltatók alapkoncepciója ezúttal is az, hogy csak abból lehet bért fizetni, ami mögött gazdasági teljesítmény van.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) legutóbbi ülésen már kérték az államtitkárságtól az előzetes adatokat az ágazati bérekről – mondta Zs. Szőke Zoltán. Kifejtette, hogy az ő területükön, a kiskereskedelemben még az élelmiszerkereskedelem területén is csak augusztus elejére állt helyre a forgalom, miközben a több hónapig zárva tartó ruházati, műszaki és egyéb üzletek nagy veszteségeket szenvedtek el.

Neki is az az álláspontja, hogy a kormánynak aktívan részt kell vennie az idei tárgyalásokban, mert vannak eszközei, lehetséges módszerei az adó- és járulékpolitika, illetve egyéb támogatások terén.

Nem is biztos, hogy január 1-től egy „végleges”, egész évre szóló bérmegállapodást kell kötni, hanem 2021 folyamán az események alakulásától és a gazdaság helyzetétől függően néhány hónap után újra leülnek tárgyalni, és „ha jók az eredmények, akkor lehet, hogy hozzá lehet tenni egy alacsonyabb emelési szinthez valamit”, de egyelőre sok a bizonytalanság.

Arra is volt példa, hogy egy-egy nemzetgazdasági ágazat esetében külön megállapodás született, és alaxcsonyabb minimálbér-emelés volt. Sok olyan módszer van a 20-25 éves gyakorlatuk alapján,amit alkalmazni lehetne, reméli, hogy a kormány az eddigieknél aktívabban vesz részt.

Perlusz László: nem a gyorsaság, hanem a megalapozottság a lényeg

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a növekedés-hu-nak arra a kérdésre, hogy hogyan látja a cégek helyzetét, mely ágazatokban okozna nehézséget egy minimálbér-emelés kigazdálkodása, kifejtette: a válságágazatok ismertek, ilyen például a vendéglátás, turizmus, a rendezvények, a fesztiválok, de sok más tevékenységi kör is ide tartozik.

A VOSZ a válság első hullámában is azt szorgalmazta, hogy ne ágazatok, vagy tevékenységek szerint támogassák a vállalkozásokat, vagyis ne a TEÁOR kód döntsön, hanem a valós rászorultság.

Hiszen láthattuk, hogy még a válsággal legjobban sújtott területeken is akadt olyan vállalkozás, amely még növelni is tudta árbevételét, a támogatásból kimaradók között pedig sok olyan volt, amelyet rendkívül súlyosan érintett a kereslet visszaesése, mégsem kapott segítséget. A kereskedelemben például a non-food (nem élelmiszert forgalmazó) boltok sok esetben megrendítő ütést kaptak, a webáruházak ugyanakkor forgalomnövekedéssel szembesültek

fogalmazott. Perlusz László szerint a munkavégzés jellege is döntő lehet: ahol a távmunka, a home office működhet, ott nagyobb eséllyel át lehet vészelni a válságot. Ahol azonban bent kell lenni az üzemben, a termelésben, vagy éppen az értékesítésben, ott nehezebb a helyzet.

Egy biztos: a válság keresleti és kínálati sokkot is jelentett, a (lakossági) fogyasztás is visszaesett amellett, hogy a termelés is nehezebbé vált. A támogatási programok sokat segíthetnek, de tartósan nem lehet pótolni a piaci keresletet, így a cégek takarékos gazdálkodásra, költségcsökkentésre kényszerülnek.

A munkaerő-intenzív ágazatokban ez a munkaerőt semmiképp sem kerülheti el, és elsőként a könnyebben pótolható erőforrásokat építi le egy vállalkozás.

A főtitkár szerint emiatt az alacsonyabban képzett és kevesebbet kereső réteg van elsősorban veszélyben, ezért most nem a minimálbér szintje a legfontosabb kérdés, hanem az, hogy minél kevesebben veszítsék el az állásukat.

Perlusz László is úgy vélekedett: az idei rendkívüli helyzetben nem zárható ki, hogy szerepet kapnak olyan pótolólagos állami eszközök is, amelyek a legkisebb keresetűek helyzetét javíthatják.

A 2016-ban kötött, hatéves bérmegállapodás elsősorban általános „bérfelzárkóztatásról” szól, amelynek elsődleges forrása az állami elvonások (adó) csökkentése, különös tekintettel az élőmunkát terhelő munkáltatói teherre (a szociális hozzájárulási adóra, szocho-ra). A „szocho” csökkentése az állami támogatás általános eszköze. A minimálbér- és garantált bérminimum-emeléseknél figyelembe veszik a munka-termelékenység, a hozzáadott érték és az infláció változását is hiszen vállalkozói oldalról ezek jelenthetnek „fedezetet” a béremelések végrehajtására.

Ha több értéket termelünk, ha az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték nő, akkor több lehetőség nyílik a bérek emelésére

fűzte hozzá.

Az infláció alakulását pedig a reálbérek értékének meghatározásánál kell figyelembe venni.

A bérmegállapodás első 3 évére (2017-19) növekvő magyar GDP és termelékenységi adatok voltak jellemzőek, mérsékelt (az EU-átlagnál kissé magasabb) infláció mellett.

Ilyen kedvező körülmények között mára a minimálbér 45%-kal, míg a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) 63%-kal magasabb, mint 2016-ban, a bérmegállapodást megelőző évben. A tavalyi és idei évben a minimális bértételek évente 8-8%-kal nőttek.

Az idei évet beárnyékoló világjárvány azonban derékba törte a gazdasági fejlődést Európában és a világ legtöbb országában. A magyar GDP az optimista forgatókönyvek szerint is a két évvel ezelőtti szintre esik vissza és a munka termelékenysége is romlik az idei évben (az MNB aktuális becslése alapján 1,8-3,2%-kal).

A munkavállalóknak és munkaadóknak ilyen körülmények között kell megállapodniuk majd 

hangsúlyozta.

Perlusz László is azt mondta, októberben minden bizonnyal hivatalosan is elkezdik a tárgyalásokat és mindhárom félnek – munkavállalók, munkaadók, kormányzat – az a célja, hogy minél előbb megállapodás szülessen.

Elsődleges szempont persze idén sem a gyorsaság, hanem a megalapozottság, a magyar gazdaság és társadalom hosszú távú érdeke

fogalmazott.