Miért ad ingyen földeket állampolgárainak Oroszország?
ElemzésekA „sarkvidéki hektár” program keretein belül ingyen területekhez juthatnak a vállalkozó kedvű orosz állampolgárok az ország felmelegedés miatt élhetőbbé vált sarkvidéki részein. Moszkva a kezdeményezéssel ösztönözni szeretné a klímaváltozás következtében új lehetőségeket kínáló területek hasznosítását. Az ország ezen része hatalmas potenciált rejt az ökoturizmus és mezőgazdaság szempontjából.
Az orosz vezetés arra ösztönzi állampolgárait, használják ki a klímaváltozás nyújtotta lehetőségeket az ország sarkvidéki területein.
A „sarkvidéki hektár” elnevezésű program keretein belül hat régióban juthatnak ingyen területekhez azon egyének, akik ökoturizmussal, vagy a földek mezőgazdasági művelésével szeretnének foglalkozni.
A klímaváltozás következtében Oroszország északi és keleti részei az elmúlt években teljesen átalakultak, a felmelegedés itt kétszer olyan gyorsan megy végbe, mint a világ más részein. Ez számos veszélyt hordoz magával, mint például a gyakori bozóttüzek, vagy a tavak és mocsarak elgombásodása.
Azonban Moszkva célja, hogy kihasználja a változások adta lehetőségeket és felfejlessze a régiót, melyben hatalmas ökoturisztikai – ami egyébként a fenntartható fejlődés egyik fontos eleme – potenciál rejlik.
Mi is az az ökoturizmus?
Az ökoturizmus a turisztika felelősségteljes formája, melynek kifejezett célja a környezet megőrzése és védelme. Ezen tevékenység során a turisták törekednek arra, hogy a lehető legkisebb fizikai lábnyomot hagyják azon természeti területeken, melyeket meglátogatnak.
Ezen helyszíneken általában lehetőség van olyan programokra, melyek segítik a környezet védelmét, valamint a helyi lakosok megélhetését, ezáltal sokkal fenntarthatóbb formája az idegenforgalomnak, mint a hagyományos turizmus.
Az ökoturizmus célja, hogy egy átfogóbb képet adjon a turisták számára a meglátogatott terület szociális és gazdasági sajátosságairól, mint például a szegénységről, vagy a különböző beruházások hatásairól az élővilágra – olyan dolgokról, melyek a hagyományos turizmus során gyakran rejtve maradnak szemünk elől.
Habár az ökoturizmus népszerűsége az elmúlt években nőtt meg drasztikusan – leginkább a fiatal generációknak köszönhetően –, a fogalom már egészen 1965-től létezik, Claus-Dieter Hetzer amerikai kutató ekkor fektette le a tevékenység négy alapelvét.
A nyolcvanas évekre már számos ország kezelte kiemelt prioritásként az ökoturizmust, mint a környezetvédelem és fejlődési célok eléréséhez szükséges fontos eszközt.
Azóta teljesen kinőtte magát az idegenforgalom ezen felelősségteljes formája, 2019-ben csaknem kétszáz milliárd dolláros piaccal rendelkezett, becslések szerint ez 2027-re háromszáz milliárd fölötti értékre bővülhet.
Miért fontos?
Az ökoturizmus egyik alapelve, hogy a természet és az emberek is kölcsönösen jól járnak a tevékenység során. A klímaváltozás felgyorsulásával a környezet védelme egyre nagyobb prioritást élvez életünk minden területén, emellett az ökoturizmusnak egy erős, személyiségformáló hatása is van.
A gyakran zöld turizmusnak is nevezett tevékenység során az emberek testközelből ismerhetnek meg új kultúrákat, kikapcsolódásuk alkalmával olyan projektekben vehetnek részt, melyek hozzájárulnak a természet védelméhez, olyan helyekre juthatnak el, melyek a hagyományos turizmus által elérhetetlenek, valamint kiszélesíthetik látókörüket, megváltozhat a világról alkotott képük.
Ezáltal nem csak az adott országok járnak jól a turizmusból származó bevételek miatt, hanem az élővilág és a környezet is.
Az orosz program
A „sarkvidéki hektár” kezdeményezés 2021 augusztusától él, azonban az első hat hónapban csak a sarkvidéki régiók lakosai pályázhattak a területekre. Ez február elsejétől megváltozott, most már a teljes orosz lakosság nyújthat be kérelmet a földek igénybe vételére.
A program lebonyolításáért felelős minisztérium közlése szerint több mint egymillió hektárnyi terület áll rendelkezésre Murmanszk, Karélia, Komi, Arkhangelszk és a Jamali Nyenyecföld régióiban.
Egészen eddig több mint négyezren nyújtották be kérelmüket, ebből pedig valamivel több mint kétezer kérvényező már meg is kapta földjét.
A kezdeményezés egyébként egy népességmozgást is maga után von, ugyanis a földeket elnyerő vállalkozók az ország különböző részeiről a sarkvidéki területekre költöznek. A törvény szerint az egyének kijelölhetik a telek alakját, annak méretét, valamint azt, hogy mire akarják használni. Az így kapott földek öt év elteltével válnak teljesen a pályázókévá.
A kezdeményezés egyébként nem légből kapott ötlet: a program hivatalos honlapján számos sikertörténetet is bemutatnak, a luxuskemping-üdülőkön keresztül a sarkvidéki eperültetvényeken át az ebben a térségben szokatlannak mondható baromfitelepekig.
Az utóbbi években az ökoturizmus vált az orosz idegenforgalmi szektor húzóágazatává, ez a program következtében csak fokozódhat,
Oroszország jó irányban halad afelé, hogy a világ egyik legnagyobb zöld turistaparadicsoma legyen.
– Az ökoturizmus elképesztő dinamikával fejlődik, évente körülbelül 25-30 százalékos növekedést figyelhetünk meg ezen a területen – számolt be Zarina Doguzova, az orosz szövetségi turisztikai ügynökség vezetője.
