Milliókat kaphatnak vissza a devizakárosultak? - Évekig tarthat, mire kiderül

Hosszú évek után újra az érdeklődés középpontjába került a devizakárosultak helyzete. A fordulatot az Európai Unió Bírósága (EUB) hozta el, amikor tavasszal egy 2007-es svájci frank alapú hazai szerződés ügyében kimondta, hogy az adósnak nem kell az árfolyamkülönbözetből adódó terheket viselnie, ahogy kamat és egyéb költségeket se kell fizetnie. Az elégtelen tájékoztatás miatt a szerződést semmisnek kell tekinteni.Az uniós testület azért vizsgálta az ügyet, mert a Kúria még 2023-ban előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az EUB-hoz.

Rögtön adta is magát a kérdés: mi következik ebből? A devizakárosultak ezután sorra követelhetik majd vissza a millióikat a pénzintézetektől? A helyzet egyelőre korántsem egyértelmű.

Ám annyi bizonyos, hogy időközben egy komoly mérföldkőre már sor került. Júniusban ugyanis a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) épp az EUB döntésére hivatkozva döntött egy perben. A tárgyalás nyertese egy hölgy volt, aki még 2008-ban vett fel 7 millió forintot, aminek azóta majdnem a kétszeresét fizette vissza.A még nem jogerős ítélet szerint az adósnak mintegy 6,5 millió forint visszajár.A kialakult helyzetben a hazai bíróságok sorra függesztik fel a folyamatban lévő devizahiteles pereket. Igazi útmutatást a Kúria állásfoglalása jelentene a hazai joggyakorlat számára. A legfelsőbb bírói szerv időközben már össze is hívta a jogegységi tanácsot. A Kúria honlapján olvasható indítvány szerint a tanácsnak tizenkét korábbi határozat felülvizsgálatát kell elvégeznie, hogy azok fenntarthatók-e az uniós ítélet tükrében. Csakhogy a Kúria jogegységi eljárása akár évekig is elhúzódhat.

Az ügyben többek között Lázár János építési és közlekedési miniszter is kifejtette a véleményét. Szerinte függetlenül attól, hogy az igazságszolgáltatás milyen döntésre jut, a kormánynak lépnie kell a devizahitelesek érdekében. A miniszterelnök ugyanakkor egyértelműen a Kúriánál látja a megoldást, nem tervez törvénymódosítást.

Nem csak nálunk beszédtéma

Aligha csoda, hogy a devizahitel itthon sokakban rossz emlékeket idéz: 2010-ben még a hazai háztartások 10 600 milliárdos adósságának 70 százalékát tették ki a devizahitelek.

A svájci frank alapú hitelek népszerűsége annak idején először Ausztriában kezdett el szárnyalni, azok körében, akik az osztrák-svájci határ közelében laktak és gyakran ingáztak a szomszédos országba. Az árfolyamkockázattól nekik nem kellett tartaniuk, mivel rendszerint a fizetésüket is svájci frankban kapták.

Nálunk a 2000-es évek elején valóságos hitelezési boom indult be: nyolc év leforgása alatt a lakossági hitelállomány több mint a 12-szeresére növekedett.Pont akkor, amikor a devizahitelek is az aranykorukat élték - állapította meg az Oeconomus. Akkoriban előfordult, hogy egy devizahitelnél csak fele akkora törlesztőt kellett fizetni, mint egy forintalapú terméknél. Az árfolyam-kockázatot kezdetben még az elemzők se vették kellően komolyan, mivel a svájci frank árfolyama hosszú éveken keresztül stabil maradt.

A jegybank azonban 2008-ban már figyelmeztetést adott ki és a félelmek be is igazolódtak: a svájci frank árfolyama elszállt, a törlesztők kilőttek és sorra dőltek be a hitelek.

Lakáscélú hitelek állományának szerkezete 2000 és 2010 között (milliárd Ft)

Forrás: MNB, Oeconomus

Az, hogy jelenleg más EU-s országokhoz képest alacsony a lakosság eladósodottsági szintje és itthon viszonylag magasak a megtakarítási szintek, minden bizonnyal a devizahitelek okozta rossz emlékeknek is köszönhetőek.

Amíg nem jött a 2008-as gazdasági válság, nem csak nálunk, hanem az egész régióban népszerű volt a frank alapú hitelezés. Lengyelországban a devizahitelek aránya a teljes lakossági hitelállományon belül 2009 elején 42 százalékon állt. Bár azóta ez az arány jelentősen visszaesett – 2022 végén mintegy 14 százaléknál járt – a devizahitelesek helyzetét teljesen nem sikerült rendezni. Az OTP vezérigazgatói posztjáról nemrég távozó Csányi Sándor részben ezzel indokolta, hogy nem lépnek be a lengyel piacra.

A lakossági devizahitelek állományának alakulása a GDP arányában

Forrás: MNB