Öt ábrán, mennyire függünk az autógyártástól

Ez azt jelenti, hogy a tervezett eredményeket, a létrejövő termékeket és szolgáltatásokat a lehető legkevesebb erőforrással -  legyen az anyag, energia, emberi munka vagy pénz – állítjuk elő. Ez pedig elsősorban a mindenkori gazdasági szerkezet kérdése.

Ha ugyanis egy országban a nagy anyag- és energiaigényű termelés adja a termelési érték döntő többségét, akkor nehéz a gazdasági hatékonyságot javítani. Nyilván kisebb eredményeket így is el lehet érni, de jelentős javulásra nem lehet számítani.

Példaként említhetjük, hogy egy olyan ország, amelybe a cégek többsége beszállítja az összeszerelendő egységeket, majd helyben, jelentős energiaigénnyel azokat végtermékké alakítja át, soha sem lesz annyira anyag- és energiafelhasználás szempontjából hatékony, mint egy olyan ország, ahol nincs, vagy nagyon kevés az összeszerelő tevékenység.

Az anyag- és energiaigény, mint input mellett fontos az is, hogy mekkora új, helyben hozzáadott értéket állítanak elő az egyes ágazatok. Az összeszerelés jellemzően alacsony hozzáadott értékű tevékenység, kis túlzással, úgy is fogalmazhatnánk, hogy az összeszerelő tevékenység pocsékolás az emberi képességekkel, hiszen olyan, mint az Ember tragédiájában a 12. falanszter szín, amelyben a sokkal többre érdemes Michelangeloval széklábakat faragtatnak.

Az összeszerelő tevékenység esetén is azok, akik nagyobb értéket teremtő munkahelyen is tudnának dolgozni, ha ilyet találnának, képességeik csupán egy részét hasznosítva, alacsonyabb hatékonysággal dolgoznak.

Pedig – amint mondani szokták – a gépek akkor kopnak, ha használják azokat, az emberi tudás pedig akkor kopik, ha nem használják, nem frissítik fel állandóan.

Vagyis az összeszerelő tevékenységek magas aránya a humán tőke mennyiségét és minőségét is csökkenti.

Az Eurostat legfrissebb – december 11-i adatai alátámasztják ez utóbbi érvelést.

Az Eurostat országos és ágazati szinten vizsgálja, hogy az egyes országokban a cégek és a foglalkoztatottak hány százaléka működik az egyes ágazatokban és ott mekkora értéket hoz létre. A cégek esetén a méretek szerinti bontást is megadja. Az adatok 2022-ből származnak.

A hatalmas adatbázisból most csak néhány fontos ágazatot emelünk ki. Azt vizsgáljuk meg, hogy néhány kiemelt ágazatban a foglalkoztatottak, ezer főre vetítve, mekkora értéket állítanak elő.

Az előállított értéket a nettó forgalommal (net turnover) mérjük. A feldolgozóipari ágazatok közül az élelmiszeripart, a gyógyszeripart, a számítógépgyártást és a járműgyártást, valamint a feldolgozóipar egészét vizsgáljuk. A vizsgálatot természetesen ki lehetne terjeszteni a többi ágazatra, illetve a szolgáltató szektorhoz is. 

Élelmiszeripar, 1000 foglalkoztatottra jutó nettó forgalom, 2022

Forrás: Eurostat, 2023.12.11.

Gyógyszeripar, 1000 foglalkoztatottra jutó nettó forgalom, 2022

Forrás: Eurostat, 2023.12.11.

Számítógépgyártás, 1000 foglalkoztatottra jutó nettó forgalom, 2022

Forrás: Eurostat, 2023.12.11.

Járműgyártás, 1000 foglalkoztatottra jutó nettó forgalom, 2022

Forrás: Eurostat, 2023.12.11.

Feldolgozóipar, 1000 foglalkoztatottra jutó nettó forgalom, 2022

Forrás: Eurostat, 2023.12.11.

Az első négy ábra szerint Ausztria minden vizsgálatban jelentősen megelőzi a V4 országokat.

Közöttük viszont Magyarország egyetlen ágazatra, a gyógyszeriparra van az élen, a számítógépgyártás esetén a 2., és az élelmiszeripar és a járműipar egészére pedig  a 3. helyen van.

A KSH adatok szerint a teljes feldolgozóipar 11,2 százalékát teszi ki az élelmiszeripar, 27 százalékát a járműipar, 12,2 százalékát a számítógépgyártás és csupán 2,9 százalékát a gyógyszeripar. (KSH: Helyzetkép az iparról 2020).

Vagyis a bemutatott ágazatok között a létszámarányosan legnagyobb értéket előállító gyógyszeripar súlya a legkisebb a feldolgozóiparon belül, és a legnagyobb súlya (27 %) annak a járműiparnak van, amely esetén a létszámarányos új érték előállításra Magyarország a V4-ek között az utolsó előtti helyen van.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az emberi tudást, képességeket – vagyis a humán vagyont – a gyógyszeripar hasznosítja a leghatékonyabban és a járműipar a legkevésbé hatékonyan.

Ez is alátámasztja azt a korábbi érvelést, hogy az összeszerelés alacsony helyi értéket és gyenge humán input-hatékonyságot jelent. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy a leggyorsabban éppen az összeszerelő munkahelyeket lehet robotizálni, akkor el kell gondolkodni arról is, hogy milyen jövőbeli foglalkoztatási gondokat okozhat, ha egy országban túl magas az összeszerelő tevékenységek aránya.

Végül arra kell még felfigyelnünk, hogy milyen messze vannak a magyar értékek az osztrák értékektől, illetve mely ágazatokban vannak közelebb.

A magyar érték az osztrák százalékában az egyes vizsgált ágazatok esetén

Forrás:  saját számítás az Eurostat adatok alapján

Azt látjuk, hogy az osztrák létszámarányos új értékteremtő képességhez a számítógépgyártás és a gyógyszeripar területén vagyunk a legközelebb, tőle legmesszebb pedig az élelmiszeripar és a járműgyártás területén vagyunk. De a teljes feldolgozóiparunk új értékteremtő képessége is alig haladja meg az osztrák érték felét, miközben Magyarországon 10 százalékkal többen dolgoznak a feldolgozóiparban, mint Ausztriában.

Ezeket az elemzéseket érdemes kiterjeszteni a teljes magyar gazdaságra, mert ennek alapján lehetne a gazdaság nagyobb új értékteremtő képességet javító és harmonikus növekedést eredményező gazdaságszerkezeti döntéseket hozni.

Ezzel kapcsolatban azt is meg kell említeni, hogy meglévő szerkezet hozzáadott értékteremtő képességét és a harmonikus növekedést is támogatná az új ágazatok megjelenése.

Ilyen lehetne például a környezetgazdálkodási javak és szolgáltatások előállítása.

A 2020 évi Eurostat adatok szerint a magyar GDP-nek csupán 0,59 százaléka származik ilyen tevékenységekből, míg a cseh érték 2,7, a dán 3,2, a szlovák 1,6, az osztrák 4,4, a lengyel 2,5,  a finn pedig 6,2 százalék. Ezeken az új ágazatok nemcsak dinamizálnák a gazdaságot, de hozzájárulnának a körforgásos gazdálkodásra való átmenethez is. 

A szerző a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem kutatóprofesszora.