Pénzért nyitnak kaput az olaszok Kínának?

Elemzések2019. márc 22.Szabó Anna

Óriási előrelépés Peking számára, hogy a G7 csoport egyik tagja, Olaszország is csatlakozik az Új Selyemúthoz. Róma állítólag hiteleket kérne kínai bankoktól és panda kötvényeket bocsátana ki.

Miközben folyik a kereskedelmi az USA és Kína között, és szemlátomást kölcsönösen jelentős kárt okoznak egymás gazdaságában, Peking stratégiai lépéselőnyre tett szert. Olaszországot, mint a G7-ek egyik tagját sikerült megnyernie az Új Selyemút kezdeményezésnek, ami

elsősorban az észak-olasz nagy kikötők (Genova, Trieszt, Velence) miatt kulcsfontosságú Peking számára.

Az Egy Övezet Egy Út (OBOR) infrastrukturális fejlesztés az olaszok támogatásával egy újabb, minden eddiginél fontosabb támaszt kap Európában, és erősíti az Új Selyemút építését. Az úgynevezett egyetértési dokumentumot Hszi Csin-ping kínai elnök és Giuseppe Conte római találkozója alkalmával írják alá.

A Financial Times értesülései szerint az olaszok nyitási szándékát erősen befolyásolhatja, hogy állítólag hitel-lehetőséghez juthatnak kínai bankoktól, legalábbis a lap szerint ez olvasható ki az általuk megszerzett megállapodás-tervezetből. Olasz lapértesülések szerint pandakötvényeket is kibocsátana az olasz állam.

A szóba jöhető bankok egyike az Ázsai  Infrastuktúrális Beruházási Bank (AIIB), melynek több európai tagja is van, de megemlítik a Kínai Fejlesztési Bankot (CDB) és a Kínai Export-Import Bankot is, ám sem konkrétumokról, sem szándéknyilatkozatról nem esik szó.

Az úgynevezett egyetértési nyilatkozat aláírására március 22-23-án Hszi Csin-ping kínai elnök római látogatása alkalmával kerülhet sor, amiért az olasz vezetés kap hideget-meleget elsősorban Washingtontól, kisebb részben Brüsszeltől.

Róma azonban igyekszik megnyugtatni a kedélyeket: Giovanni Tria gazdasági miniszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy az egész vita „vihar egy pohár vízben”, szó sincs a stratégiai szektorok veszélyeztetéséről, a Selyemút kezdeményezést pedig

a Made in Italy termékek exportjának fellendítése érdekében támogatják.

Az olasz gazdaság évek óta rossz bőrben van, tavaly év végén pedig már recesszióba süllyedt, így az exportra bőven ráfér a segítség, terv ellenzői szerint azonban a kínai külföldi fejlesztések eddig minden esetben főként a kínai exportot segítették, ezért óvatosságra intenek.

Féltik a stratégiai ágazatokat és az 5G-t

Az Európai Bizottság is megszólalt az ügyben, azt kérve Rómától, hogy tartsa be az uniós irányelveket a harmadik államokat érintő befektetéseket illetően, különösen a stratégiai iparágak és az 5G hálózat fejlesztése területén. A külföldi támadások mellett a nyilatkozat aláírása az amúgy is törékeny kormánykoalíción belül okozott újabb feszültséget.

Az elitellenes 5 Csillag Mozgalom és a kormány párton kívüli, technokrata tagjai inkább pártolják a kezdeményezést, míg a Matteo Salvini belügyminiszter vezette Liga inkább a fenntartásait hangoztatja. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy

a kínai Selyemút törekvéseket már eddig is több uniós ország támogatta, nagy részük, így Magyarország is a 16 kelet-közép-európai államot és Kínát tömörítő úgynevezett 16+1 kezdeményezés keretében.

A kelet-európai országok után egy uniós alapító tagállamot, a világ egyik legnagyobb gazdaságát sikerült Pekingnek megnyernie, amely ráadásul geopolitikai szempontból is hatalmas előnyt biztosíthat a későbbiekben Kína számára.

Az athéni Pireusz kikötőjének kínai kézbe kerülése volt Európa felé az első hídfőállás délről, most azonban Róma támogatása még gyorsabb hozzáférést biztosíthat a kínai áruknak Közép- és Nyugat-Európába.

A bomba mindenesetre még március első hetében robbant, amikor egy olasz kormányzati szereplő elismerte az Új Selyemút támogatását. Michele Geraci gazdaságfejlesztési államtitkár a brit Financial Times című gazdasági szaklapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a szándéknyilatkozat csak egy kezdeti megállapodás lesz, ám a bejelentése után az olaszok lépése napokig vezette a gazdasági portálok címlapjait,

Olaszországban pedig a leginkább kivesézett téma a nemsokára induló alapjövedelem és az Észak-Olaszországból Franciaország felé épülő gyorsvasút (TAV) ügye mellett.

A Financial Times szerint az Egyesült Államok azért tartja hibásnak az olasz döntést, mert annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy az bármit is segítene az olasz gazdaság gondjain, viszont komoly presztízsveszteséget jelentene az ország nemzetközi megítélésében- legalábbis az amerikai álláspont szerint.

A 2013-ban Kína geopolitikai érdekei megvalósításának részeként hirdette meg az Új Selyemút infrastrukturális kezdeményezést. Ennek célja, hogy megkönnyítse a kínai áruk Európa, Afrika, illetve a Közel-Kelet felé vezető útját, de a kínai magyarázat szerint a gazdasági élet mellett a tudomány, az oktatás és a kultúra területén is fellendítené az érintett országok, illetve régiók életét.

A kezdeményezés hazánk számára is ígéretes lehetőségeket rejthet, azonban nem tudni, pontosan milyen fejlesztésekre is kerül sor, és azokhoz Magyarország miként tud csatlakozni.

Az olasz-kínai kapcsolatok erősödése tehát minket is érinthet, kérdés, milyen kereskedelmi forgalom megy majd át Genován, Trieszten és Velencén keresztül.

Hogyan kapcsolódhat Magyarország az Új Selyemúthoz?

A Selyemút kezdeményezésben hazánk szerepére fókuszálva indított egy projektet még tavaly januárban a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO) kutatóintézete, mert nemcsak itthon, de a nemzetközi sajtóban sem jelent meg sok konkrét hír ebben a témában, miközben a projekt már öt éve elindult. Azt sem látni, mennyi áru mozog – vagy mozoghat – az Európát Ázsiával összekötő folyosókon, és homályos azon országok hivatalos szabályozása és gazdasági politikája is, ahová a kínaiak jelentős infrastrukturális beruházásokat terveznek. A kutatóintézet programja több lépcsőben vizsgálja az Egy övezet, egy út programot:

az Európát Ázsiával összekötő gazdasági folyosókat járják végig, melynek fő célja, hogy pontos leírást adjon a kezdeményezésről, és megszüntessen minél több homályos foltot.

A TrendFm rádióban Anton Bendarzsevszkij kutatási igazgató és Eszterhai Viktor, a PAIGEO kutatóintézet szenior kutatója ismertette a tavaly indult projekt lényegét.

Az Egy övezet, Egy út kezdeményezés 2013-as meghirdetése óta eltelt öt évben kínai részről komoly pénzügyi befektetések és tervek születtek annak érdekében, hogy az új, Eurázsiára kiterjedő gazdasági övezet valóban megvalósuljon.

A Kínai Fejlesztési Bank mintegy 900 milliárd dollárt különített el több száz különféle projektre.

Bár Európa számára az Új Selyemúthoz kapcsolódó főbb projektek nagyon távolinak tűnnek, a terv keretében megvalósuló új infrastrukturális hálózat főbb csomópontjainak és gazdasági folyosóinak a vizsgálata Magyarország számára is fontos tanulságot tartogat. A Kazahsztán-Khorgosi szárazkikötő, ami azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legnagyobb szárazkikötőjévé váljon, Kína szárazföldi kereskedelmi útvonalának legfontosabb eurázsiai kapuja és fontos logisztikai központja.

Az Új Selyemút koncepció elemét képező Budapest-Belgrád vasútvonal építéséhez kapcsolódva, a hasonló ambíciókat dédelgető Magyarország számára egyfajta mintaként kezelhető. A másik a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó, ami a világ legmagasabban fekvő burkolt nemzetközi útján, a Karakorum Highway-en keresztül köti össze Kínát az Arab-tengerrel Gwadar kikötőjén keresztül. Gwadar jelentősége többek között abban áll, hogy rajta keresztül a kínai áruk gyorsabban elérhetik az európai kontinenst, mint a Malaka-szoroson áthaladó hagyományos szállítási útvonalak.

Az áruk egyik fő elosztó központja a görög pireuszi kikötő lesz, ahonnan várhatóan a Budapest-Belgrád vasútvonalon érik el Magyarországot.

A kutatóintézet projektje a specifikumokra, a kezdeményezésből már megvalósult kereskedelmi projektek bemutatására vállalkozna, elsősorban a következő kérdésekre keresve a választ:

  • Magyarország számára milyen előnyt jelent a khorgosi szárazkikötő áruszállítás szempontjából?
  • Miért éri meg a vállalatoknak a vasúti közlekedés annak ellenére, hogy árban körülbelül a háromszorosa a tengeri árufuvarozásnak?
  • Kína milyen termékeket szállít vasúton?
  • Milyen versenyhelyzetet teremt és milyen új kérdéseket vet fel Kína és Európa kapcsolatában a vasúti árufuvarozás?
  • Melyek a már megvalósult Selyemút-projektek, és azok hogyan járulnak hozzá az áruforgalom felgyorsításához?
  • Milyen kapacitással/kihasználtsággal működnek a legfontosabb logisztikai központok/kikötők?
  • Milyen problémák merültek fel a Selyemút-projekttel kapcsolatban?
  • Magyarország hogyan tudja magát pozícionálni a már ismert projektek tükrében?