Térképen a magyarok iskolázottsága – Ezekben a régiókban alig van diplomás
ElemzésekA legutóbbi népszámlálás adatai szerint a 15 éves és annál idősebb lakosság 22%-a rendelkezett idehaza diplomával, további egyharmada pedig érettségizett. Az adatok két évtized alatt alapvetően megváltoztak.
Abból nem szoktunk jól kijönni, amikor a diplomásaink számát nemzetközi összehasonlításban vizsgálják a kutatások. Az Eurostat számaiból minden évben kiderül, hogy ezen a téren a sereghajtók táborát gazdagítjuk az Európai Unióban.
De még így is az elmúlt 20 évben jókora változás állt be nálunk, hisz az új évezred hajnalán, vagyis 2001-ben még csak 930 ezer ember mondhatta el magáról, hogy élete során valamikor felsőfokú iskolai végzettséget szerzett.
A legutóbbi népszámlálás idején viszont ez a réteg létszámában megduplázódott és elérte az 1,8 millió főt. A diplomások aránya is több mint duplájára nőtt, 12%-ról 25%-ra. A növekedés területileg viszont nem volt egyenletes. Az országos átlag feletti ütemben nőtt a diplomások aránya Budapesten és vonzáskörzetében, az egyetemi városokban (például Pécs, Szeged, Debrecen), illetve a Velencei-tó és a Balaton környékén. Több megyei jogú város (például Tatabánya, Szombathely, Kaposvár) esetében nem történt jelentős változás, azonban a vonzáskörzetükben igen, ami szuburbanizációs (elővárosi) hatást jelez. Az ország legtöbb községében, továbbá a kisvárosok jelentős részében egyik évtizedben sem következett be kiemelkedő növekedés a diplomások arányában.
Diplomások aránya a 25 éves és annál idősebb népességben Magyarország településein, 2022
Forrás: KSH- Népszámlálási Atlasz
A diplomások arányának változása a 25 éves és annál idősebb népességben Magyarország településein 2001 és 2022 között
Forrás: KSH- Népszámlálási Atlasz
Amint az a Népszámlálási Atlaszból kiderült: a magyar lakosság nyelvtudása is jelentősen javult az elmúlt évtizedben. A leggyakoribb idegen nyelv az angol. Már minden negyedik ember beszéli hazánkban. Az angoltudók száma 2011 óta nagymértékben, 53%-kal emelkedett. Németnyelv-tudással a legutóbbi népszámlálás idején 1,2 millióan rendelkeztek, arányuk 11%-ról 13%-ra nőtt. Oroszul 204 ezren, franciául 147 ezren, románul 138 ezren tudtak. Az idegen nyelven beszélők száma 3 millió 248 ezer fő volt, 25%-kal több, mint egy évtizeddel korábban.
Angolul beszélők aránya Magyarország településein, 2022
Forrás: KSH- Népszámlálási Atlasz
Szétszakadt az ország
A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 14 év feletti népességben 2022-re jelentősen, 23%-ra csökkent.
Ugyanakkor az ország északkeleti részén, különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, illetve a délnyugati országrészben számos kistelepülésen a lakosság több mint fele legfeljebb általános iskolai végzettségű. Az időskorúak között gyakoribb az alacsony iskolázottság, ezért azokon a településeken, ahol elöregedett a lakosság, sokan legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek.
Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 éves és annál idősebb népességben Magyarország településein, 2022
Forrás: KSH- Népszámlálási Atlasz
A 14 év feletti lakosság ötödének volt érettségi nélküli szakiskolai, szakmunkás végzettsége 2022-ben. A legtöbb szakmunkás végzettségű a nyugati országrészben Tolna és Veszprém vármegye településein, keleten pedig Békés vármegyében élt.
Szakmunkás, szakiskolai végzettségűek aránya a 15 éves és annál idősebb népességben Magyarország településein, 2022
Forrás: KSH- Népszámlálási Atlasz