Térképen a magyarok vallásossága – Hol melyik felekezetnek van a legtöbb tagja?
ElemzésekA legutóbbi népszámlálási adatok alapján az ország szinte minden településén a négy nagy lélekszámú keresztény felekezet valamelyike adja a legnépesebb vallási közösséget.
Mint az a Népszámlálási Atlaszból kiderül: Magyarországon a vallásos népesség döntő többsége, közel 99%-a keresztény, azon belül is főként római katolikus (63%) és református (22%), de számottevő az evangélikusok (4%) és a görögkatolikusok (4%) aránya is. Az egyes felekezetek térbeli elhelyezkedése történelmi és társadalmi okokat tükröz. A Tiszától nyugatra fekvő országrészekben a római katolikus felekezet a meghatározó, míg a Tiszától keletre a református.
A fővárosban és annak tágabb vonzás körzetében, illetve a Dél-Alföldön is domináns a római katolikus felekezet, de a jelentős számú nem vallásos népesség miatt ezeken a területeken kisebb arányban vannak jelen.
A római katolikus vallásúak aránya a teljes népességben Magyarország településein, 2022
Forrás: Népszámlálási Atlasz
A református felekezet lélekszáma kiemelkedő Magyarországon. A közel 1 millió fős vallási csoport legnagyobb része (41%) az északkeleti országrész három vármegyéjében élt 2022-ben, míg a fővárosban és Pest vármegyében további 27%-uk. Emellett szigetszerűen az ország több táján is vannak református többségű településcsoportok.
A református vallásúak aránya a teljes népességben Magyarország településein, 2022
Forrás: Népszámlálási Atlasz
A görögkatolikusok döntő többsége az ország északkeleti részén él. Ezzel szemben az evangélikus felekezethez tartozók az ország számos térségében elszórva képeznek nagyobb csoportokat. Bár lélekszám szerint a legtöbb evangélikus Pest vármegyében és a fővárosban élt 2022-ben, Békés vármegyében a legnagyobb az evangélikusok aránya.
Az evangélikus vallásúak aránya a teljes népességben Magyarország településein, 2022
Forrás: Népszámlálási Atlasz
A nem vallásos népesség is mutat térbeli sajátosságokat. A Tiszántúlon, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye kivételével, nagyobb arányban vallották magukat nem vallásosnak, mint az ország többi nagyobb tájegységében. Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 29, illetve 26%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem tartozik egyetlen vallási felekezethez sem. A fővárosban és a középső országrészben szintén az országos átlag (16%) feletti a nem vallásosok aránya: Budapesten 19, Komárom-Esztergom vármegyében 19, Fejér vármegyében 20%.
Ezzel szemben a magukat nem vallásosnak tekintők a legalacsonyabb arányban az ország nyugati és keleti területén élnek: Vas (6,6%), Zala (8,5%), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében (7,6%).
A felekezeten kívüliek aránya a teljes népességben Magyarország településein, 2022
Forrás: Népszámlálási Atlasz
Összesen 6 olyan település volt 2022-ben, ahol nem a négy nagy keresztény felekezet képezte a legnépesebb csoportot. Ezek közül egyedül Somogyvámoson nem egy másik keresztény felekezet volt túlsúlyban.Ott a Krisna-tudatú hívők alkották a relatív többséget. Három településen – Lórév (Pest), Méhkerék (Békés) és Vekerd (Hajdú-Bihar) – az ortodox keresztények, Szentantalfán (Veszprém) a nazarénusok, Uszkán (Szabolcs-Szatmár-Bereg) pedig a Szabadkeresztény Egyház hívei élnek a legnagyobb számban.
A legnépesebb felekezet Magyarország településein, 2022
Forrás: Népszámlálási Atlasz
A legutóbbi népszámlálás alkalmával a vallási kérdésre a lakosság 60%-a válaszolt és 44% jelezte vallásos meggyőződését.
