Térképen mutatjuk a hazai kisebbségek nagyságát a magyar településeken
ElemzésekA legutóbbi népszámlálásnál összesen 492 ezren sorolták magukat valamelyik nemzeti kisebbséghez, melyek közül térképeken mutatjuk meg a három legnagyobbat.
Magyarországon 13 olyan nemzetiség él, amelyet a magyar állam a történelmi jelenlétük folytán törvényben ismer el.
A magyar után a legnépesebb nemzetiségünk a roma, a német és a szlovák.
A szlovák nemzetiséghez tartozók aránya Magyarország településein, 2022
Forrás: KSH
A Népszámlálási Atlasz szerint az ötezer fős Rajka az egyetlen olyan magyarországi település, ahol a népesség többsége - 2022-ben 63 százaléka - a szlovák nemzetiséghez tartozott. Az itt élő szlovákok Magyarország és Szlovákia az EU-hoz (2004) és a schengeni övezethez (2007) történő csatlakozását követően költöztek be. Ezenkívül hét további olyan község volt, ahol a szlovák nemzetiséghez tartozók aránya elérte a népesség egyharmadát. Összesen pedig 29 881 fő vallotta magát szlováknak.
A német nemzetiséghez tartozók aránya Magyarország településein, 2022
Forrás: KSH
A magukat német nemzetiségűnek vallók száma eléri a 143 ezret. Az arányuk 23 településen meghaladta a népesség egyharmadát. Ezek mind községek, és többségük (15 település) Baranya vármegyében található. A német nemzetiséghez tartozó népesség a legnagyobb arányban ugyanakkor a Veszprém vármegyei Szentjakabfán élt (66%). A városok között kiemelkedett a Bács-Kiskun vármegyei Hajós, ahol a német nemzetiséghez tartozók aránya meghaladta a 32%-ot. A jelentős német nemzetiségű lakossággal jellemezhető települések elsősorban azok, ahol korábban is nagyszámú német közösség élt. Ezek a települések azonban nemcsak a Dunántúlon, vagy a Duna közelében találhatóak, hanem Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is.
A roma nemzetiséghez tartozók aránya Magyarország településein, 2022
Forrás: KSH
A nemzetiségi csoportok közül 2022-ben a népszámlálás adatai szerint a roma nemzetiséghez tartozók éltek legnagyobb arányban községekben (55%), és csupán 6,2%-uk lakott a fővárosban. Összesen 21 község volt, ahol a lakosság több mint fele roma nemzetiséghez tartozónak vallotta magát, a legnagyobb arányt (90%) a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében elhelyezkedő Gadna képviselte. A városok között a legnagyobb arányt Szendrő mutatta, szintén Borsod-Abaúj Zemplén vármegyében, ahol a helyiek 33%-a vallotta magát romának.
A 2022. évi népszámlálás során 209 909 fő nyilatkozott úgy, hogy a roma nemzetiséghez tartozik, ami kevesebb a 2011-ben számolt 316 ezer főnél, ugyanakkor a korábbi évtizedek területi mintázata nem változott.
Mint ahogy korábban írtunk róla: hogy pontosan hány roma él hazánkban azt nem tudjuk. A népszámlálások az önbevallásra építenek, de a romák jelentős része a kérdezőbiztos előtt nem vallja romának magát. Hiába biztosítják őket arról, hogy nem éri emiatt hátrányos megkülönböztetés őket. Emiatt rendre alulmérik a számukat.Még 2010-2013-ban a Debreceni Egyetem (DE) Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszéke készített egy felmérést, amelynél arra jutottak, hogy 876 ezer roma él Magyarországon.
Viszont itt fontos megjegyezni, hogy van olyan feltételezés mely szerint a külső minősítők az ilyen kutatásoknál a nagyobb településeken túlbecsülik a romák számát. Így itt se lehet pontos adatról beszélni.
