Trump most győzött, Európának pedig emiatt fizetnie kell

A hágai NATO-csúcs egyértelműen Donald Trump győzelmének tekinthető, mert sikerült elérnie az európai országok és Kanada hadikiadásainak GDP-arányosan 5 százalékra emelését, így kiegyenlítettebb lesz a szervezet finanszírozása.A NATO saját védelmének erősítése került a csúcstalálkozó központjába, illetve az amerikai kormányzat egy új irányba kezdett mozogni az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, Ukrajna NATO-tagsága nem szerepelt a memorandumban – összegezte a hágai NATO-csúcson elhangzottakat Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Biztonságpolitikáért felelős államtitkára.

Bese Márton Magyarország Állandó NATO Képviselet Védelempolitikai Részlegének vezetője kiemelte, hogy mindenki elfogadta, hogy a GDP arányában 5 százalékra emeljék a biztonsági és védelmi kiadásokat.

Nyilvánvaló volt évek óta, hogy a NATO-tagállamoknak többet kellene költeni védelemre, mert már látszódtak a hiányosságok néhány területen

– mondta Stepper Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, aki kitért arra is, hogy a csúcstalálkozón elfogadott kommüniké nagyon rövid lett, mindössze egy A/4-es lapon elfért.

Az 5 százalékos kiadás két tételből áll össze: 3,5 százalék a szigorúan vett védelmi kiadások aránya és 1,5 százalék a biztonsággal és védelemmel összefüggő kiadásoké, amelyekbe több tételt is el lehet számolni a vasútépítéstől a kiberbiztonsági védelmi képességek erősítéséig. A megállapodás 10 évre elhúzza a kiadásnövelést és rugalmas, hisz 2029-ben felülvizsgálják a fenyegetettséget.A korábban elhatározott 2 százalékos védelmi kiadásokat nagyon sok ország nem érte el, de a legutóbbi hónapokban a kiadásokba több tételt is beleszámítottak, hogy a csúcsra elérjék a 2 százalékos küszöböt – emelte ki Sztáray Péter.

Trump elnök már korábban jelezte, hogy jó szövetségesként kiáll Európa mellett, de ehhez a többi NATO-tagállamnak is kiadásokat kell vállalnia.

A NATO-csúcson hozott döntés értelmében öt év múlva monitorozzák, mely állam, meddig jutott a vállalásaival, mennyire hatékonyan tudta a megemelt összegeket elkölteni, milyen képességeket tudtak a tagállamok erősíteni.

Ha Európa és Kanada is a GDP 5 százalékát költi védelemre akkor összesen nominálisan elérik majd az amerikai kiadásokat, így ez Trump eredeti célja, vagyis az arányos költségmegosztás megvalósulása lenne.

Elemzők egyetértenek abban, hogy a csúcstalálkozó éppen ezért Trump sikerét jelenti.Ukrajna kevésbé került a fókuszba, látványosan alacsonyabb szinten fogadták őket, de kaptak ígéreteket a védelmi segítségre, mindez szintén Trump álláspontját tükrözte.

A hadseregre költött pénz visszakerül a gazdaságba az ipari megrendelések és a hadsereg személyi állomány bérei révén, kérdés azonban, honnan lesz forrás a csúcstalálkozón tett vállalásokra.

Sztáray Péter szerint nem voltak vesztesei a NATO-tagok közül a csúcstalálkozónak, bár látszódik a véleménykülönbség Ukrajna ügyében: a jelenlegi támogatási rendszer ugyanis Ukrajna kivéreztetésére elég, és jól látszódik az orosz haderő egyre nagyobb térnyerése. Trump ezzel szemben a háború gyors lezárását szorgalmazza, és Ukrajna esetleges későbbi NATO-tagságát komoly kockázatként kezeli, és a tárgyalásos rendezést szorgalmazza.

Racionális, ha többet költünk a védelmi képességek fejlesztésére, de több NATO-tagállam vélhetően megpróbálja megúszni a költségemelést, mert átmeneti időszaknak tartják a jelenlegi helyzetet.

Másrészt nagyon sok függ attól, hogy mit sikerül elérni Ukrajnában, kialakul-e egy békekonstrukció, és milyen békefenntartók mehetnének a társégbe. Egyelőre az orosz fél a katonai megoldásban érdekelt, szép lassan haladnak előre, és az ukránok kifáradásában bíznak. Az orosz és az ukrán fél követelései jelenleg nagyon messze áll egymástól, így egy tűzszünetet is nagyon nehéz lehet majd összehozni, vagy kikényszeríteni a két fél között. Egyelőre nem látszik megoldás arra, miként lehetne Ukrajna biztonságát garantálni, ha az orosz hadsereg tovább akar terjeszkedni egy tűzszünet után.