Új költségvetésre lesz szükség?
ElemzésekKözel 4 ezer milliárd forint hiánnyal adja át a költségvetést a távozó kabinet, ami azt jelenti, hogy hat százalék feletti hiány várható idén, amennyiben nem kerül sor jelentős költségcsökkentésre. Az eddig megjelent adócsökkentési tervek alsó hangon 5-600 milliárd forintot tesznek ki, ez szintén kihívást jelent az új kabinetnek.
Az új kormány egyik legfontosabb feladata a költségvetés helyzetének rendezése lehet:
április végéig ugyanis az államháztartás központi alrendszere 3849,8 milliárd forintos hiánnyal zárt
– a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai értelmében.
A szaktárca indoklása szerint a jóléti kiadások, a lakástámogatások és a beruházások többletköltsége miatt alakult a tervezettnél magasabb szinten a hiány.
A GDP-arányos idei államháztartási hiányt eredetileg 3,7 százalékra tervezték, majd 5 százalékra emelték, de nyilvánvalóan ez sem tartható a tavaly nyáron elfogadottnál kisebb növekedési ütem és a vártnál több kiadás miatt.
Elemzők, nemzetközi szervezetek, valamint a jegybank 1,7 -2 százalékos gazdasági növekedést jósolnak erre az évre, tehát a bevételi előirányzatok adóemelés, illetve újabb hitelek nélkül semmiképp nem teljesülhetnek.
Az eddig bejelentett szja-csökkentési tervekre idén nem juthat forrás, hacsak át nem csoportosítanak más fejezetekből, vagy bármilyen adóemelésre, illetve jelentős kiadáscsökkentésre nem kerül sor.
Uniós hitel jöhet?
Mozgásteret adhat a büdzsének, ha
az Európai Uniótól sikerülne lehívni a védelmi költségvetésre szánt SAFE-hitelkeret egy részét, illetve a második félévben a Helyreállítási Alap még szabad forrásait.
A túlzott költekezéshez jött hozzá márciusban az energiaárak megugrása - a nyersolaj és az európai gáz ára idén 60-70 százalékkal emelkedett - a költségvetés kiadásait jelentősen növelve. A romló inflációs kilátások és a geopolitikai bizonytalanságok miatt a jegybanki alapkamat csökkentése is bizonytalanabbá vált, ami kihat a kamatkiadásokra.
Pozitív hír lehet a költségvetésnek, hogy az Európai Bizottság a védelmi kiadások emelését célzó REARM Europe program miatt átmeneti mentességet adhat a korrekciós pálya (idén nálunk a 3,7 %-os hiány) alól, de csak egy bizonyos mértékig, és a védelmi kiadások növekményét igazolni kell.
Az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács már tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy az idei költségvetésben az idei büdzsé bevételi előirányzatai csak abban az esetben teljesíthetők, ha a gazdasági folyamatok a költségvetési törvény indoklásában szereplő
A tervezett makropályával
2022. óta a költségvetési törvényjavaslatot megalapozó kormányzati prognózisok utólag is túl optimistának bizonyultak, következésképpen az e prognózisokra épülő bevételi tervektől elmaradtak a tényleges bevételek, és az eredeti hiánycél sem teljesült.
A Költségvetési Tanács (KT) szerint a költségvetést „különösen sok” bizonytalanság és kockázat övezi, ráadásul a kormányzat makrogazdasági előrejelzései nagy mértékben építettek a dinamikus fejlődés lehetőségére, miközben a globális és a hazai tényezők hatásában sok a negatív tényező, ami visszafogja a növekedést.
A szervezet azt is megállapította, hogy több bevételi forrás esetében fennáll a teljesítési kockázat az idei költségvetéssel kapcsolatban.
A KT tavaly májusban kiadott állásfoglalása szerint a magas
Az alacsonyabb növekedési tempó miatti kisebb adóbevétel mellett az uniós források elérhetőségének bizonytalanságára is felhívták a figyelmet:
a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból, valamint a 2O21-2O27-es kohéziós forrásokból származó bevételek előirányzattól elmaradó szintje változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt.
A Költségvetési Tanács már idén év elején jelezte, hogy a 2025-re és 2026-ra tervezett megemelt hiánycélok miatt jövőre jelentős, a GDP 1,7%-át elérő kiigazításra lehet szükség, ha a tervezettnél nem lesz jobb a GDP-növekedés.
Mindenesetre már a jegybank március végén kiadott Inflációs jelentése szerint sem tartható az időközben 5 százalékra emelt deficit, és a GDP 5,2-5,7 százalékára nőhet a hiány, ami jövőre állhat csökkenő pályára. (A számításban már szerepel a védett benzinár bevezetése, és a jövedéki adó átmeneti csökkentése.)
Nem csak a hiány mértéke,
de a költségvetésben jelzett államadósság-csökkentés sem tűnik reálisnak:
az előzetes adatok alapján a bruttó államadósság már tavaly 74,7 százalékra nőtt, ez az arány idén átmenetileg tovább emelkedhet, majd csak 2028 végére mérséklődhet ismét 74 százalék közelébe a jegybank szerint.
A költségvetési törvényben egyébként 3,6 százalékos infláció szerepel, ennél valószínűleg gyorsabb ütemű drágulásra lehet idén számítani, ami a forgalmi adónál elvileg plusz bevételt jelent.
Az uniós pénzek gyors lehívása sokat segíthet, de ennek hatása csak később érzékelhető.
Ami inkább biztosra vehető, hogy – amennyiben tartani szeretnék az 5 százalékos hiánycélt - egyes beruházásokat tovább halaszthat az új kormány, a korábban kivezetni tervezett extraprofit-adók (banki, energetikai szektor) továbbra is érvényben tarthatják, valamint a minisztériumok és állami intézmények dologi kiadásait is szigorúan korlátozhatják.
A választások utáni költségvetési szigor szinte elkerülhetetlennek látszik a hatalmasra duzzadt hiány miatt.
Mit szólnak a hitelminősítők a magas hiányhoz?
A magas hiányt sem lehet sokáig fenntartani, elemzők szerint
az új kormánynak idén még adhatnak bizalmat a hitelminősítők, de a jövő évi költségvetésben már konszolidációt szeretnének látni, hogy elkerülhető legyen az államadósság leminősítése.
Az S&P Global (Standard & Poor’s) idén márciusban
A hitelminősítő hangsúlyozta, hogy a jóléti juttatások visszafogása elkerülhetetlen a pénzügyi stabilitás helyreállításához.
A jelentés talán legfontosabb figyelmeztetése a hitelminősítésre vonatkozott.
Magyarország jelenleg 'BBB-' besoroláson áll, ami a befektetésre ajánlott kategória utolsó lépcsőfoka. Az S&P fenntartotta a negatív kilátást, és jelezte: ha a választások után nem látszik világos terv a költségvetés egyensúlyba hozatalára, Magyarországot leminősíthetik a spekulatív (bóvli) kategóriába.
A hitelminősítő elemzői lefelé módosították a GDP-növekedési várakozásukat is: a korábbi 2,5% helyett pesszimistább forgatókönyvvel számolnak az energiaárak emelkedése és a három éve tartó gazdasági stagnálás miatt.
