Újra a feltörekvő innovátorok között vagyunk

A július 15-én megjelent Innovációs teljesítménytábla szerint Magyarország 2025-re, a korábbi mérsékelt innovátor helyezésből visszaesett a feltörekvő innovátorok csoportjába. Ennek oka, hogy az EU átlaghoz képesti innovációs teljesítményindexünk értéke a 2024 évi 70,5 százalékról 69,5 százalékra csökkent. A mérsékelt innovátor csoportba tartozáshoz pedig el kell érni a legalább 70 százalékos értéket, ami 2024-ben még meg is volt.

A 69,5 százalékos teljesítménnyel is megmaradt Magyarország a 22. helyen, megelőzve a 23. helyen lévő Lengyelországot és a 24. helyen lévő Szlovákiát.

A részadatok tekintetében a 2024 évihez hasonlóan ismét a humán vagyon tekintetében értük el a leggyengébb eredményt: a 25. helyen vagyunk. Csak Romániát és Bulgáriát előzzük meg.

Különösen rosszul állunk a felsőfokú végzettségűek és a doktori fokozattal rendelkezők aránya tekintetében. Az EU-s átlagot 100-nak tekintve a felsőfokú végzettségűek arányára csupán 33, a doktori végzettségűekére pedig 47,7 százalékot értünk el. Ahogyan a tanulmány is hangsúlyozza ez gátolja, hogy több nagy helyi hozzáadott értéket előállító tudásalapú munkahely jöjjön létre Magyarországon. De az innovatív cégek arányára is csak a 24. helyre sikerült kerülnünk.

Vannak viszont jelentős eredmények is.

A digitális infrastruktúra fejlesztése és általában az informatikai beruházások tekintetében jelentős előrelépést tettünk.

A digitális infrastruktúra fejlesztése, például a nagy sebességű internet elérhetősége tekintetében a magyar eredmények jobbak az EU-s átlagnál, az informatikai beruházások, ezek között is különösen a felhőalapú szolgáltatások fejlesztése esetén pedig közelítjük az EU-s átlagot.

Az átlagértékeket tekintve a digitalizációs eredményekre a 13., az informatikai beruházásokra a 18. helyre sikerült előrelépnünk.

Megjegyzendő azonban, hogy az infrastrukturális beruházások nem önmagukban innovációs eredmények, viszont hozzájárulnak az innovációs környezet javításához.

A következő táblázatban összefoglaljuk, hogy hol, milyen eredményt ért el Magyarország a többi V4-es országhoz és Ausztriához képest a legfontosabb területeken.

1. táblázat. A V4 országok és Ausztria helyezése a legfontosabb területeken

Forrás: European Innovation Scoreboard 2025

A táblázatban azt látjuk, hogy a vizsgált 12 területből Magyarország a 20-diknál rosszabb helyen van 5 és jobb helyen 7 esetben. Csehország egy, Lengyelország 7 és Szlovákia 9 mutatóra van a 20.-diknál rosszabb pozícióban. Ausztria pedig egyetlen mutatóra sincs a 14.-diknél rosszabb helyen. Az egyes területek azonban nem egyformán fontosak az általános innovációs teljesítmény szempontjából.

Az innovációs eredményeket leginkább a rendelkezésre álló tudás, az innovatív cégek aránya, az innovatív munkahelyek aránya, a létrejövő tudás (intellektuális eredmények) és az innovatív együttműködések elterjedtsége határozza meg. Ezekre a magyar pozíciók nem jók.

Jobbak viszont a pozícióink bizonyos befektetési adatokra (például: infotechnológiai beruházások, kutatási rendszerek, céges beruházások) amelyek innovációs teljesítményben való megjelenése hosszabb időt vesz igénybe.

Az innovációs teljesítménytáblán való előrejutáshoz az egyes területek vizsgálata mellett nagyon fontos azon mutatók elemzése, amelyekre a leggyengébb helyezést értük el.

Ezek közül néhányat a 2. táblázatban látunk. A viszonyítási alap az EU átlag 2025 évi értéke.

2. táblázat. Magyarország helyezése néhány fontos mutatóra (EU 2025=100)

A 2. táblázat utolsó sorában szereplő mutató kapcsán egy érdekes módszertani ellentmondásra kell rámutatnunk.

Azt látjuk, hogy 25. helyen vagyunk az innovatív cégekben történő foglalkoztatás tekintetében, azaz alacsony szintű az innovatív foglalkoztatás. Ez ellentmondani látszik az úgynevezett közepes- és csúcstechnológiás termékek exportja mutató értékének, amely viszont Magyarország esetén 17,3 százalékkal haladja meg az EU-s átlagot.

Hogyan gyárthatunk exportra ilyen sok színvonalas terméket, amikor ilyen alacsony arányban vannak nálunk innovatív cégek és munkahelyek? Az ellentmondást nem nehéz feloldani. A két mutató együtt azt bizonyítja, hogy valóban gyártunk kiváló termékeket, de a tudás, az innováció nem Magyarországon kerül a termékbe, hanem a mi szempontunkból import, amit beleteszünk a végtermékbe, amit mi csak összeszerelünk. Módszertanilag viszont mindkét mutató – az egyik javító, a másik rontó tényezőként -  befolyásolja a rangsorban elfoglalt helyünket.

Összességében arra kell a tanulmány kapcsán felfigyelnünk, hogy a magyar innovációs teljesítmény a vizsgált mutatók tekintetében jelentős eltéréseket mutat.

Meg kell jegyeznünk, hogy a mutatók közül több is olyan, amely érdemben kevéssé hat a magyar innovációs teljesítményre. (Például ilyen a nálunk tanuló külföldi hallgatók száma). Más mutatók, mint például a GDP arányos innovációs ráfordítások viszont jelentősen befolyásolhatják az innovációs eredményeinket. Ennek ellenére ezek a mutatók egyforma súllyal szerepelnek az általános innovációs teljesítmény megitélésénél, és a rangsorban elért pozíció meghatározásánál. Ezért nem annyira a rangsorban való jelentős előrelépést, sokkal inkább a nagyon gyenge mutatóértékek javítását, illetve a Magyarország szempontjából különösen fontos területeken való előrelépést érdemes célként kitűzni.

A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.