Széthúzó régiók, gyenge mutatók: a magyar innovációs deficit nyomában
ElemzésekMennyire innovatív valójában a magyar gazdaság? Vajon valódi high-tech központ vagyunk, vagy inkább egy összeszerelő-üzemként működünk Európában? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, az MKT Innovációs Szakosztályának alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság Szegedi Ifjúsági Bizottságának előadásán.
A hivatalos kommunikáció szerint Magyarország az innováció éllovasai közé tartozik. A valóság azonban ennél árnyaltabb, számos hazai cég rendelkezik ugyan innovációs képességekkel, mégsem használja ki. Az Európai Unió statisztikái szerint Magyarország a második helyen áll azon országok sorában, ahol a vállalkozások képesek lennének az innovációra, de mégsem teszik ezt. Ez nem a lehetőségek, sokkal inkább az innovációt támogató kultúra és környezet hiányosságait mutatja.
A mai világ gyors ütemben változik, tele van bizonytalansággal és kiszámíthatatlansággal. Ebben a környezetben kulcsfontosságúvá válik az alkalmazkodóképesség, a régi minták elengedése, a folyamatos tanulás, a kereteken kívüli gondolkodás folyamata
- világított rá a változó világ kihívásaihoz igazodó magatartásformák jelentőségére Csath Magdolna.
Az innováció forrása nem a technológia, hanem az ember. A nyitottság, a kíváncsiság, a hibákból való tanulás, az együttműködés és a kölcsönös bizalom képezik az innováció alapjait. Ezért különösen fontos az emberi környezet és az oktatás szerepe, már iskolás korban szükséges a kérdezés és az objektív megfigyelés kultúráját fejleszteni.
A sikeres innováció ritkán születik magányosan. Az együttműködés, tudásmegosztás, sűrű kapcsolati hálók és bizalom alapú szervezeti kultúra nélkül nem jön létre tartós eredmény
- hívta fel a figyelmet az együttműködés fontosságára Csath Magdolna.
Innovációs mutatók: riasztó jelek
A friss adatok szerint Magyarország 2024-ben az EU innovációs teljesítménytábláján a 21. helyen állt. A leggyengébb hazai mutatók a következő területeken jelentkeznek: az emberi erőforrások, a szellemi tulajdon, valamint az innovatív vállalkozások aránya – ezek mindegyikében a 25. helyen áll Magyarország.
Bár az állami kutatás-fejlesztési (K+F) támogatás a GDP arányában Magyarországon 136,4%-ot tesz ki (az EU átlag = 100), a vállalati ráfordítások csupán 66,7%-os értéket mutatnak. Az intellektuális vagyon indexe 50,4% (EU = 100), míg az innovatív cégekben való foglalkoztatás aránya mindössze 38% – ezek mind jelentős elmaradást jeleznek, és súlyos innovációs deficitet sugallnak.
Magyarország innovációs teljesítménye rendkívül egyenlőtlen. Budapest az egyetlen régió, amely az EU-átlag felett teljesít (indexe: 101,4), míg a többi térség jelentősen elmarad. Ott, ahol egyetem működik, kissé jobb a helyzet, de ezek sem ellensúlyozzák a periférikus régiók gyenge teljesítményét.
Az állami K+F támogatások célterületei is komoly kérdéseket vetnek fel. 2023-ban a legtöbb forrás - 26 milliárd forint - világűrkutatásra ment, míg 2015-ben még csak 960 millió forintot fordítottak erre a célra. A második helyen az ipari kutatások állnak 24 milliárd forinttal, míg a politikai és társadalmi rendszerek kutatására 16,5 milliárd forint jutott, ami 2015-ben csupán 2 milliárd forint finanszírozásban részesült.
Ezzel szemben a mezőgazdaság, amely stratégiai fontosságú ágazat, mindössze 6,7 milliárd forint támogatásban részesült, ami csupán harmada a 2020-as 18 milliárd forintos hozzájárulásnak. A környezetvédelemre fordított összeg is drasztikusan csökkent, míg 2020-ban még 11 milliárd forintot költött az állam erre a területre, ez 2023-ra 4,6 milliárdra csökkent.
Az innovációs helyzetünkről szóló teljes előadást az alábbi linken tekintheti meg.
