Világbank: újabb olajválság fenyeget, 150 dollár is lehet az olaj ára

A Gáza határain túllépő háborús eszkaláció gazdasági kockázatainak első jelentős értékelésében a Világbank kijelentette, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a kőolaj ára eddig ismeretlen magasságokba kerülhet - írja a Guardian elemzése.

Az „ismeretlen magasságokat” előrevetítő forgatókönyv szerint a kínálati hiány miatt egy hordó olaj ára kb. 90 dollárról 140-re vagy akár 157 dollárra emelkedne, ami emlékezetet a nyugat 1973-as arab olajbojkottja miatt kialakult helyzetre. A korábbi 2008-as rekord – infláció nélkül –hordónként 147 dollár volt.

Indermit Gill, a Világbank vezető közgazdásza rámutat arra, hogy a közel-keleti konfliktus a hetvenes évek óta a nyersanyagpiacokat ért legnagyobb sokkját okozó Orosz-Ukrán háború idején bontakozik ki. „Ennek a globális gazdaságra mért romboló hatása a mai napig fennáll.”

Gill figyelmezteti a politikai döntéshozókat, „Ha a konfliktus eszkalálódna, a világgazdaságot évtizedek óta először kettős energiasokk érné egyrészt az ukrajnai háború, másrészt a Közel-Kelet miatt.”

A legfrissebb nyersanyagpiacot érintő kilátásaiban a Bank úgy fogalmaz, hogy a világgazdaságot érő sokk nemcsak az energiaárak emelkedését jelentené, hanem magas élelmiszerárakat is, ami akár százmilliók éhezését is okozná.

A Világbank értékelése szerint az Izrael-Hamász háborúnak eddig kevés hatása volt a nyersanyagárakra. Az olajárak mintegy 6%-kal emelkedtek, de a mezőgazdasági nyersanyagok, az ipari fémek és egyéb nyersanyagok „alig mozdultak”.

Azonban "a nyersanyagárak kilátásai gyorsan elsötétülnének, ha a konfliktus eszkalálódna."

Forgatókönyvek

A Világbank alap-előrejelzése szerint az átlagosan 90 dolláros hordónkénti olajárra számíthatunk a folyó negyedévben, majd jövőre a globális gazdasági növekedés lassulásával 81 dollárra csökken. Ugyanakkor az olajárakra vonatkozóan három alternatív lehetőséget is felvázol:

• A „kisebb nehézségek” forgatókönyvében, a globális olajkínálat napi 500 000-2 millió hordóval lenne kevesebb, ami nagyjából a 2011-es líbiai polgárháború idején tapasztalt csökkenésnek felel meg. Ez 92 és 102 dollár közötti hordónkénti árat jelent.
• A „közepes nehézségek” forgatókönyvében – nagyjából a 2003-as iraki háború idején tapasztalt helyzetnek megfelelő állapot–, ahol a globális olajkínálat napi 3-5 millió hordóval csökkenne. Az olaj ára kezdetben 21-35%-kal emelkedne, így hordónként 109 és 121 dollár lenne.
• Az 1973-as Jom Kippur háború idején tapasztalt „súlyos nehézségek” forgatókönyve szerint a globális olajkínálat napi 6–8 millió hordóval csökkenne, ami 56–75%-os ár növekedést eredményezne, azaz egy hordó nyersolaj ára 140 dollár és 157 dollár között lenne.

Az 1973-as olajembargó a kőolaj árának hirtelen megnégyszerezéséhez vezetett, ami magasabb inflációt és növekvő munkanélküliséget hozott, és ez véget vetett a globális gazdaság II. világháború utáni hosszantartó fellendülésének.

Ayhan Kose, a Világbank helyettes vezető közgazdásza szerint a magasabb olajárak, ha tartósak maradnak, elkerülhetetlenül magasabb élelmiszerárakhoz vezetnek.

„Egy súlyos olajár-sokk súlyosbítaná a már egyébként is magas élelmiszerár-inflációt sok fejlődő országban. 2022 végén több mint 700 millió ember – a világ népességének közel egytizede – volt alultáplált.

Az Izrael-Hamász konfliktus eszkalációja fokozná az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, nemcsak a régión belül, hanem világszerte.”