Zuhan az olajár, követheti a benzin is

A hétvégén és múlt héten még 90 dollár fölötti Brent olajtípus szerdán hirtelen 87 dollárig esett, az amerikai WTI pedig 82 dollárig. Mindez úgy, hogy egymást érték a 100, vagy akár 120-130 dolláros árbecslések. Vajon mi áll a háttérben?

Már nem minden az arab olaj

A Közel-Keleten állandóan csak fokozódik a helyzet, egyre csúnyább fordulatokat vesznek a háborús események, és közben sokan az égig emelkedő olajárat vízionálnak a régi beidegződések alapján. A köztudatban az él, hogy a világ olaja a Közel-Keletről származik, pedig ebben nagy változás volt az elmúlt 50 évben, az első olajválság óta: a térség szerepe még jelentős, de sokat csökkent, mivel más térségekben is felfutott a kitermelés. 

Ma már messze az USA a legnagyobb kitermelő, Oroszország sem kicsi, és Európába ugyan keveset szállít most, de kielégíti a hatalmas kínai keresletet. Miközben már Kína maga is nagy kitermelő, csak nem tudja egész fogyasztását fedezni.

Kanada is nagy szereplő lett, és ott van még Brazília, Venezuela, Nigéria, Mexikó, Kazahsztán, Norvégia és még rengeteg napi 1 millió hordó alatti kitermelésű ország. A Közel-Kelet részesedése már 40 százalék alatti a világ kitermelésén belül.

A Brent nyersolaj hordónkénti ára az elmúlt 5 napban (USD)

Békés kitermelők

Ugyancsak jelentős tény, hogy a legtöbb közel-keleti kitermelő nem akarja kockáztatni olajexportját: míg 1973 után embargóra is elszánták magukat, ma már Szaúd-Arábia, Kuvait, az Emírségek, Katar vagy Irak békére törekszik és olajexportjuk stabilitására. Az olajexportőrök közül az egyetlen "bajkeverő" jelenleg Irán, amelynek exportja amúgy is korlátozott a rá vonatkozó szankciók miatt.Az olajkitermelést így nem különösebben fenyegeti visszaesés, hisz bármilyen formát is ölt a háború, abban egy korlátozott kör vesz részt: Izrael, Irán, és a három Irán által fenntartott szervezet: a Hamasz, a Hezbollah és a jemeni húszik. Utóbbiak esetében lényeges, hogy nem államot képviselnek, csak területeket uralnak, és azokat sem olajországokon belül.

Szállítási kockázatok

Az egyetlen, ami miítt fennakadás lehet, ha az olaj szállítása nehezül meg hosszabb távon, de ez érdemben még a húszi támadások alatt sem történt meg, legfejlebb hosszabb utat tettek meg a tankerek. Komolyabb akadályok tengeri háború vagy blokád esetén merülnének fel, de Izrael és Irán nem fog tengeri csatákat vívni, ahogy szárazföldit sem: marad a légi, és rakétaháború.

Ez bármilyen ijesztő is, az olajszállítást nem akadályozza a kitermelőktől, miközben a piac hónapok óta áraz egy súlyosabb helyzetet, így sok olajat megvásároltak előre a felhasználók. Ennek eredménye volt a 90 dollárig tartó áremelkedés, de feltűnő volt, hogy még a hétvégi iráni rakétatámadás idején, illetve azt követően sem emelkedett érdemben tovább az ár.

Háborús prémium, növekvő készletek

Az árba így már beépült a háborús prémium, avagy felár, ugyanakkor az oilprice.com szerint az összesen 460 millió hordós nemzetközi készletek 2,6 millió hordóval nőttek egy hét alatt, ami a vártnál nagyobb mennyiség, így túlkínálatra utal. Az áresés az adat megjelenése után következett be.

Benzinár

Ennek alapján aktuálissá válik egy érdemi csökkenés a hazai benzinárakban is, vélhetően már csak a jövő héten. A forint gyengülése is megállt, problémát még az jelenthetne, ha a dollár jelentősen tovább erősödne az euróhoz és így a forinthoz képest is.