Zuhanórepülésben a Huawei

Elemzések2019. jún 20.Devecsai János

Tavaly a Huawei többet áldozott kutatás fejlesztésre, mint a Facebook, az Apple vagy az Intel. Az amerikai bojkot azonban komolyan érinti a céget, zuhannak az eladások, valószínűleg Magyarországon is.

A nagy okostelefon gyártók az utóbbi időben kénytelenek voltak hozzászokni ahhoz, hogy a készülékeiből egyre kevesebb fogy a boltokban. A probléma hasonló, mint a TV-s piacon: az átlagfogyasztónak a két-három éves modellek is megfelelnek. Csak azért, mert a kamerák felbontása megnő néhány megapixellel és strapabíróbb lesz a készülék, az emberek még nem kezdik megrohamozni az üzleteket az új mobilokért. 

A kiélezett versenyt az utóbbi években a HTC és a Sony kifejezetten rosszul bírta. Utóbbinál a mobil divízió jóformán összeomlott.

A szénájuk már három éve se állt túl jól: míg a Samsung egyetlen negyedév alatt több mint 70 millió mobilt is el tud adni, addig a japán cég 2016-ban egy teljes esztendő alatt csak 14 millió értékesített készülékről tudott beszámolni. A jelek szerint pedig a gödör alját még el se érték, hisz a becslések szerint idén már csak 5 millió mobiljuk fog gazdára találni.

Amikor tavaly az Apple bejelentette, hogy iPhone-ok eladási adatait többé nem fogják nyilvánosságra hozni, egyértelművé vált, hogy már a legnagyobbak is komoly bajban vannak.

A kommunikáció egyre inkább arról szólt, hogy a gyártók a jövőben már nem is a készülékek eladásából, hanem a szolgáltatásaikból fognak megélni.

A nagy kínai cégek viszont válságállónak bizonyultak. Miközben a konkurenseiknél a PR-osok azon izzadtak, hogy miként lehetne jó színben feltüntetni az egyre karcsúbb eladási számokat, addig a világ legnépesebb országa a nyomott áraival letarolta a piacot.

Bár a Vivo és a Xiaomi is villám gyorsan erősödött meg, az igazi nagy sikertörténet a Huawei-é volt.

A céget eredetileg egy katonatiszt Zsen Cseng-fej (Ren Zhengfei) alapította. Az állami megrendelésektől megerősödött cég a ’90-es évek végén kezdett el külföldre terjeszkedni.

Közben elképesztő összegeket, az árbevételük több mint 10 százalékát költöttek kutatás-fejlesztésre (tavaly már többet áldoztak erre a területre, mint a Facebook, az Apple vagy az Intel).

A K+F-nek hála olyan készülékekkel tudtak előrukkolni, amelyeket már az európai vásárlók is szívesen emeltek le a polcról. Tavaly az öreg kontinensen már a dobogó harmadik fokán álltak, miközben globálisan megelőzték az Apple-t és a Samsung mögött ők lettek a második legnagyobb okostelefon-gyártók a világon. Ami különösen szép annak fényében, hogy az amerikai piacon mindmáig láthatatlanok maradtak.

Nem is titkolt céljuk volt az első hely megszerzése.

Mivel a mobil-átjátszó rendszerek és berendezések piacán is az élvonalba kerültek, egy ideig úgy tűnt, hogy világszerte az egyik legfontosabb új technológia az 5G vagyis a szupergyors internet kiépítésében is a Huawei-é lesz a kulcsszerep.

A terveiket Donald Trump amerikai elnök azonban alaposan keresztül húzta. Azzal, hogy az USA-ban exporttilalom alá helyezte a Huaweit, a kínai céget több fontos beszállítójától, így a Google-tól is elvágta. A kérdés azóta is megválaszolatlan: vajon az USA tényleg azért lépett, mert a Huawei biztonsági kockázatot jelent vagy csak a piacukat akarják védeni? Lehet, hogy a kettő egyszerre.

Akárhogyis a bojkott miatt a cég közleménye szerint a korábbi várakozásokhoz képest 25-30 milliárd dollárral kevesebb vagyis 100 milliárd dolláros lesz a 2019-es forgalmuk.

A Bloomberg a napokban más adatokkal is szolgált: a lap úgy tudja, hogy a Huaweinél a nemzetközi okostelefon értékesítések akár 40-60 százalékkal is visszaeshetnek.

Kíváncsiak voltunk rá, hogy az amerikai intézkedések, miként érintik a Huawei készülékek hazai eladását. A Magyar Telekomnál azonban üzleti titokra, a Telenornál pedig a cég gyakorlatára hivatkozva nem adtak felvilágosítást az eladások alakulásáról. Mindenesetre komoly meglepetés lenne ha itthon nem estek volna vissza az értékesítések.

Az egyik Huawei készülékeket is áruló boltban elárulták, hogy hazánkban sok a félreértés. Több érdeklödő azt hiszi, hogy a Google applikációit már a most kapható modelleken se lehet elérni. Holott a bojkott csak a jövőben érkező új modelleket fogja érinteni. Bár a szankciók látszólag kedveznek az amerikai telekommunikációs iparnak, a Google most épp a tiltások felszámolásáért lobbizik Washingtonban.  A keresőcég szerint az igazán nagy biztonsági kockázatot az jelenti majd, ha a Huawei telefonokon nem az amerikai cég szoftverei fognak futni. Persze a bojkottnak nyilván azért sem örülnek, mert az hosszútávon a Google bevételeit is jelentősen visszavetheti.

A Huaweinél mindenesetre már készítik a saját fejlesztésű operációs rendszerüket a HongMeng-et, amelyet 1 millió eszközön tesztelnek. A kínai sajtóértesülések szerint a HongMeng 60 százalékkal gyorsabb lesz a Google Androidjánál. Ami jól hangzik, de a gyorsaság nem minden. Az európai fogyasztók hamar elpártolhatnak a Huaweitől ha a legújabb mobiljaikon nem találják majd a Youtube-ot, a Gmail-t és a többi kedvelt alkalmazást. Egyelőre úgy tűnik, hogy ha Trump nem enged a szigorból, akkor a Huawei lemondhat a világelsőségről szőtt tervekről.