A bevándorlók innen ömlenek Európába a leginkább - a helyi vezetés tehetetlennek tűnik

A háborúk, a politikai bizonytalanság és a rossz gazdálkodás miatt az olajban gazdag Líbia évek óta szenved a megosztott kormányzati intézményektől, beleértve a kettős bürokratikus rendszereket is.Mommar Kadhafi bukása után a törzsi szinten is zajló konfliktusok miatt Líbia a kontinens egyik legnagyobb fegyverraktárává vált,sőt, az országba sok zsoldos is érkezett az elmúlt évtizedben: Törökországból, Szíriából, Oroszországból és Franciaországból.

Kadhafi rezidenciájának romjai (Fotó: Halász András)

Gyűjtőpont az afrikai migránsok számára

Valamivel több, mint egy éve annak, hogy 2023 szeptemberében a Daniel vihar súlyos esőzéseket és áradásokat okozott, ami két öregedő gát összeomlását váltotta ki Kelet-Líbiában.

A dernai (kikötőváros a keleti partoknál) pusztítás nemcsak az ország éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségére világított rá, hanem a rossz vezetés és a két rivális kormányzat elégtelen gazdálkodásának következményeire is.Az állami hatalom széttöredezettsége miatt hiányzó politikai megbékélés és egységesítés rendszeresen meghiúsítja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási tervek, valamint a katasztrófareagálási stratégiák kidolgozását, végrehajtását– értékeli a helyzetet összeállításában a SIPRI.

Jelenleg Líbia az egyetlen ország a világon, amely nem véglegesítette és nyújtotta be – a Párizsi Megállapodás szerint – az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló stratégiáját. A mulasztása azért is figyelemre méltó, mert az afrikai kontinensen itt a legmagasabb az üvegházhatású gázok egy főre jutó kibocsátása.Összehasonlítva a térség nemzeteinek egy főre jutó GDP-jét jól látható, hogy Líbia gazdaságilag kimagaslóan teljesít.Tavaly 26 527 dollárra nőhet az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számítva), amivel Líbia az egyik leggazdagabb ország az afrikai kontinensen az IMF becslései szerint, ennek eloszlása azonban annyira egyenlőtlen, hogy - a szudáni, csádi, közép-afrikai mellett - rengeteg a líbiai menekült is.

Fotó: Shutterstock

Eredendő vízhiány mellé társulnak az éghajlatváltozás kihívásai

Líbia a világ egyik legszárazabb és leginkább vízhiányos országa, számos éghajlati veszélynek van kitéve. Az ország kevesebb mint két százaléka kap elegendő esőt a mezőgazdaság fenntartásához. Az eredendő vízhiány, megspékelve az éghajlatváltozással, meglehetősen komoly kockázatot jelent a megélhetés és a termelő ágazatok teljesítménye szempontjából, növelve a közösségek közötti feszültségek kockázatát is.Az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén folytatott együttműködés lehetőséget biztosíthatna a megosztott kormányzati intézmények számára az együttműködésre, amelyet olyan nemzetközi szereplők támogatnak, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az ENSZ líbiai támogató missziója (UNSMIL).

Líbia éghajlata a part menti mérsékelt mediterrán éghajlattól a belső területek nagy részén trópusi sivatagi éghajlatig terjed. Az ország mintegy 95 százaléka sivatag. Jellemzői a szárazság, a homokviharok, a porviharok, a Földközi-tenger partvidékének egyes részein ugyanakkor gyakoriak az áradások.

Az éves középhőmérséklet 22,92 °C, amely az előrejelzések szerint 2060-ra elérheti a 24,34 vagy akár 25,61°C-ot is.

Az átlagos éves csapadékmennyiség 2050-re várhatóan 7 százalékkal csökken, de az esőzések intenzitásának növekedésével. Líbia vízigénye ugyanakkor már most nagyobb, mint a megújuló kínálat.  

Éghajlatváltozás okozta fenyegetést jelent az emelkedő tengerszint is, különösen annak fényében, hogy a líbiai lakosság nagy többsége part menti területeken él.

Fokozottan kiszolgáltatott lakóhelyelhagyók és migránsok

A törzsi konfliktusok és az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák hatással vannak a Líbiába irányuló migrációra és a Líbián belüli kényszerű lakóhely-elhagyásra is.Az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő személyek, a migránsok és a menekültek rendkívül kiszolgáltatottak az időjárás okozta viszontagságoknak. Maradva a dernai árvíz példájánál, akkor a kormány részben kizárta a támogatásokból a menekülteket és a migránsokat.

Líbia tranzitország az Európába tartó migránsok számára. Sőt, a szudáni konfliktus 2023. áprilisi kitörése óta jelentősen nőtt a szudáni menekültek és a csádiak száma is. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) becslése szerint legalább 725 304 migráns van Líbiában, sokan a szomszédos országokból vándorolnak be. Líbia gazdaságának strukturális átalakulásához politikai stabilitásra és integrációra lesz szükség.

Sürgősen támogatni kell az éghajlatváltozás hatásaival szemben rugalmasan alkalmazkodó megélhetést.

Különös figyelmet kell fordítani a nők és lányok, a szegények, a fiatalok, a migránsok és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült lakosság, valamint a fogyatékossággal élő személyek bevonására és szükségleteik kielégítésére.

Címlapi fotó: El Bardia kikötője Kelet-Líbiában, a kikötő olasz támaszpontként üzemelt a második világháború idején (Shutterstock)