Iráni–amerikai tárgyalások: nem történt előrelépés a közel-keleti feszültségek enyhítésében

Közvetett tárgyalás kezdődött amerikai és iráni tisztviselők között Ománban a hetek óta fokozódó feszültség és a két ország közötti katonai konfrontációtól való félelmek közepette. Ezen részt vett Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter, valamint Donald Trump amerikai elnök tanácsadói, Steve Witkoff és Jared Kushner is.

Ez az első hivatalos egyeztetés a két fél között azóta, hogy az Egyesült Államok júniusban csatlakozott az Izrael és Irán közötti 12 napos háborúhoz, és nukleáris létesítményeket támadott.

Az elmúlt időszak fejleményeinek fényében a találkozó ténye már önmagában is jelentős előrelépésnek tűnik, de a körülmények nem sok reményt hagytak egy gyors megállapodásra.

A jelenlegi feszültség előzményei

Iránban december végén tüntetések kezdődtek az ország fizetőeszközének összeomlása, valamint belpolitikai, sőt környezeti gondokkal összefüggő problémák miatt.

Ezek a demonstrációk hamarosan országossá váltak, aminek következtében Teherán véres megtorlást indított, amelyben ezrek (egyes források szerint tízezrek) haltak meg, és tömegeket vettek őrizetbe.

Irán évtizedek óta ragaszkodik ahhoz, hogy nukleáris programja békés célú. Az eredeti, 2015-ös atomalku értelmében Irán 3,67%-os tisztaságúra dúsíthatta az uránt, és 300 kilogramm uránkészletet tarthatott fenn. Trump 2018-ban egyoldalúan kilépett az Egyesült Államokkal a megállapodásból, ami a mai napig tartó feszültségeket szított a Közel-Keleten.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) az iráni programról szóló legutóbbi jelentése szerint a készlet már mintegy 9870 kilogramm, amelynek egy részét 60%-ra dúsították.

Izraelt és az USA-t az iráni atomprogram mellett még más tényezők is aggasztják.

Elég csak megemlíteni a perzsa ország által pénzelt milíciahálózatot, amelynek egyes csoportjai gyakorta indítanak támadásokat izraeli városok, valamint térségbeli amerikai katonai bázisok ellen. Emellett Teherán ballisztikus rakétaprogramja szintén aggodalmat szül, amelynek leszerelése ugyancsak amerikai követelés.

Baljós előjelek a tárgyalások előtt

Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára csütörtökön azt nyilatkozta, hogy „amíg ezek a tárgyalások zajlanak, szeretném emlékeztetni az iráni rezsimet, hogy az elnöknek a diplomácián kívül számos lehetősége van, mint a világtörténelem legerősebb hadseregének főparancsnoka”.

Az amerikai elnök is figyelmeztetett, és elmondta, hogy „rossz dolgok” történhetnek, ha nem sikerül megállapodásra jutni.

A Trump-adminisztráció a legújabb tárgyalási forduló előtt maximalista követeléseket fogalmazott meg, és továbbra is nyomást gyakorol Iránra, azt sugallva, hogy az Egyesült Államok megtámadhatja a perzsa országot a békés tüntetők meggyilkolása, vagy az atomprogramjuk folytatása miatt.

A másik oldal sem volt sokkal visszafogott, mivel órákkal a tárgyalások előtt az iráni állami televízió közölte, hogy „az ország egyik legfejlettebb nagy hatótávolságú ballisztikus rakétáját, a Khorramshahr 4-et” telepítették a Forradalmi Gárda egyik hatalmas földalatti rakétakomplexumába.

Mindeközben az Egyesült Államok is több ezer katonát és egy Trump által „armadának” nevezett egységet küldött a régióba, beleértve egy repülőgép-hordozót, hadihajókat és vadászgépeket is.

Ezen túlmenően az Öböl menti arab nemzetek attól tartanak, hogy egy támadás regionális háborút robbanthat ki, amely őket is beleránthatja.

Mi történt az ománi egyeztetéseken?

A megbeszélések az ománi fővárosban zajlottak, ahol Badr bin Hamad al-Buszaidi ománi külügyminiszter külön-külön tárgyalt mindkét delegációval. Az ománi külügyminisztérium közölte, hogy

az Irán és az Egyesült Államok közötti legújabb forduló „a diplomáciai és technikai tárgyalások folytatásához szükséges feltételek előkészítésére összpontosított”.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerint az egyeztetések „jó kezdetet” jelentenek. Ennek viszont ellentmond az a tény, hogy az USA szankciókat jelentett be az iráni olajszektor ellen, órákkal a nukleáris tárgyalások befejezése után.

Szintén baljós fejlemény, hogy

a legfrissebb hírek szerint az iráni vezetés állítólag elutasította az urándúsítás leállítására vonatkozó kulcsfontosságú amerikai követelést.

Továbbá a tárgyalások lezárása után az Egyesült Államok új felvételeket tett közzé a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozóról, amelynek a térségbeli jelenléte súlyos fenyegetést jelent Teherán számára.

Merre tovább?

A maszkati egyeztetés nem hozott számottevő eredményt, és szemmel láthatóan a felek álláspontja még eléggé távol áll egymástól. Az amerikai vezetés nyilatkozatai egyértelműen jelzik, hogy kitartanak követeléseik mellett, és nem engedik, hogy Irán továbbfejlessze katonai programjait.

A Washington és Teherán közötti bizalmatlanság jelentősen megnehezíti az előrelépést.

Továbbra is számos kérdőjel maradt, amelyek közül a legfontosabb, hogy mikor jöhet el az a pont, amikor az USA beszünteti az egyeztetéseket, és már nem diplomáciai, hanem katonai szinten kívánja rendezni a konfliktust.

Ugyancsak kockázati tényezőt jelent Izrael szerepe, hiszen egyelőre nem tudni, hogy meddig vár ki, és hogy fog-e önálló lépésekkel reagálni, vagy esetleg megismétli a tavaly nyári iráni nukleáris létesítményeket célzó offenzíváját.

A szerző Közel-Kelet-szakértő és arabista